A fene se gondolná, hogy ennyiféle különböző nagyváros van
A világ gazdaságára egyre inkább jellemző, hogy nem nemzetállami keretben érdemes vizsgálni, mivel a nagyvárosok átvették a főszerepet az országoktól a termelésben. A világ 40 legnagyobb városrégiója felelős az összes előállított érték kétharmadáért és az innovációk 90 százaléka is ezekből származik, miközben csak a népesség 18 százaléka él bennük (egyelőre).
Épp ezért fontos, hogy minél jobban megértsük, milyenek is a vezető városok, és milyen fejlődési utak állnak az egymással versengő települések előtt.
A washingtoni Brookings Intézet 123 metropolisz elemzése alapján új tipológiát dolgozott ki a különböző világvárosok besorolására, eszerint léteznek: globális és ázsiai szintű óriások, fejlődő "kapuvárosok", tudásközpontok, kínai gyártási központok, nemzetközi és amerikai középsúlyú városok, és minden típusra más-más gazdasági mutatók jellemzők.
Budapest egyelőre nem éri el azt a gazdasági súlyt, hogy bekerüljön egy ilyen válogatásba (közvetlen szomszédaink közül csak a nemzetközi középsúlyú kategóriájú Bécs látható a térképen), de lehetőségeink kihasználásával egyaránt esélyesek lehetnénk nemzetközi középsúly vagy a tudásközpont kategóriára - utóbbi sajnos egyre kevésbé valószínű, mivel az állam nem igazán hajlandó költeni az oktatásra.
A várostípusok egyedi mutatóit az eredeti tanulmányban interaktív ábrákon lehet megnézni.