Megtudtuk a gyöngyösi minivár titkát! Maga a várépítő mesélte el a történetét
Elképesztően sokakat érdekelt a gyöngyösi kis vár legendája, amiről a minap posztoltam egyet. Sok hasonló van szerte az országban, de ennek az a különlegessége, hogy egy lakótelepen áll a házak közt évtizedek óta. Egy kedves olvasónk küldött róla képeket, meg néhány információmorzsát, amit egy idős nénitől hallott. Mint kiderült ennek a fele sem volt igaz.
Szerencsére rengetegen írtak, hogy a környéken nőttek föl, és maguk is játszottak a várral. Mindannyian szeretettel gondoltak vissza az apukára, veszekedésről, elnyomásról viszont szó sem volt.
"Az apuka nem csak a gyermekeinek, hanem a “dombi” gyerekeknek is építette a várat. Az én három fiam, majd unokám is szívesen játszott, vagy csak ült rajta." (Miklós)
"Sokat játszottunk ebben a várban, és mi gyerekként nagyon örültünk neki, hogy valaki csinált nekünk egy ilyen várat." (Márta)
"a két gyerekének egyedi játszó szobát csinált (különleges terepasztal, babaház...), nagyon kreatív apuka volt! Sőt, amikor a várat építette, a 3 lépcsőház előtt végig a járdán utakat festett fel nekünk gyerekeknek! A várat is nekünk építette anno, mert szerette a gyerekeket" (Noémi)
A sok felhasználó után maga az alkotó is jelentkezett. Mint írta:
Semmiféle "elnyomottságról" nem volt szó. Történt hogy a garázssor mögötti játszótér építése és parkosításakor egy teherautónyi beton későn, péntek délután érkezett. A munkások szitkozódtak, hogy ők már ezt nem dolgozzák be, ne is borítsd le! A sofőr meg hogy ő vissza nem viszi, meg hogy a kocsin sem maradhat! Így maradt egy szép kúp alakú betonkupac a helyszínen. Hétfőre persze használhatatlan lett, s árválkodott ott amíg a kisfiam, aki akkor elsős volt el nem nevezte várnak.
Így jött az ötlet, s lett a betonkupac a vár alapja. Kérésemre markolóval mellette gödröt ástak, csúcsával lefelé belefordították, s arra építettem. Hozattam sódert, tüzépről a cementet és a kavicsot a sástói bányából Trabival hordtuk. A kisfiammal nyaralásképp játékból építettük, szép nyarunk volt ma sem bánjuk. Most így ma, ha valaki kérdezné, - fiamról - Péter várának nevezném. Örömmel tölt el a gondolat hogy jó néhány gyermek játszik ott ma is.Ez hát a gyöngyösi minivár igaz története, remélem még sok gyereknek szerez örömet az elkövetkező évtizedekben. Aki pedig ismer hasonló minivárat az országban, küldje el!