I. Lajos király ezen a napon vonta be a hiteleshelyek pecsétjeit
1353. április 20-án I. Lajos magyar király rendet vágott a magyar közigazgatásban: minden hiteleshely pecsétjét bevonta vizsgálatra. A hiteleshelyek a középkori Magyarországon nagyjából a mai közjegyzőének megfelelő feladatokat láttak el: hivatalossá tettek iratokat, illetve ezen helyek tagjai végezték a peres ügyek esetén a perrel kapcsolatos teendőket. A hiteleshelyek jellemzően csak egy-egy kisebb régióban pecsételhettek, csak néhány volt jogosult az egész ország területén eljárni.
Hiteleshelyi pecsétjük volt a káptalanoknak és a nagyobb konventeknek, azaz szerzetesi házaknak. A XIV. század közepére viszont sok ilyen kovent meggyengült vagy elszegényedett, a helyi kegyurak pedig pofátlanul elkezdtek pecséteket hamisítani, illetve nyomást gyakorolni a koventekre. Ezért I. Lajos előbb 1351-ben a kisebb koventeknek megtiltotta a pecsételést, majd két évvel később az ország összes hiteleshelyétől bekérte a pecséteket. A királyi vizsgálatot csak nagyjából minden második pecsét (illetve kovent) állta ki, ezek visszakapták pecséteiket - ezzel a hiteleshelyek száma a felére csökkent, az ország működése pedig átláthatóbbá vált.