A legcukibb anekdota Roger Moore-ról
Két napja halt meg, és a Roger Moore-ról róla szóló sztorikkal van tele az angol sajtó. Az Independent most közölt egy annyira aranyosat, hogy muszáj itt megosztanom.
A sztori főhőse, már persze Moore mellett, egy Mark Haynes nevű forgatókönyvíró, aki a történet kezdetén, 1983-ban hét éves volt. A nagypapájával a nizzai reptéren várták a gépüket, amikor a kisfiú kiszúrta, hogy maga James Bond is ott várakozik. Megkérte a nagypapát, aki se Bondról, se Moore-ról nem hallott még, hogy jöjjön vele autogramot kérni.
Moore kedves volt és adott nekik autogramot, de amikor Mark visszaülve megnézte, elhűlve látta, hogy nem James Bond, hanem valami Roger Moore nevű ember szignója került a repülőjegye hátoldalára. Addig nyaggatta a nagypapát, hogy visszamentek. Moore vette a lapot, odahajolt a kissráchoz, körbekémlelt, felvonta a szemöldökét, és halkan a fülébe súgta, hogy azért írta alá álnéven, nehogy Blofeld (a korai James Bond-filmek ikonikus főgonosza) rájöjjön, hogy ott járt. Mark tehát nem kapott James Bond-os szignót, de így persze még boldogabb volt, hiszen segíthetett hősének küldetése teljesítésében.
Sok-sok évvel később, már felnőttként egy jószolgálati UNICEF-forgatáson Haynes ismét összeakadt a színésszel, és elmesélte neki, mi történt Nizzában. "Hát, nem emlékszem, de örülök, hogy találkozott James Bonddal" – válaszolta kedvesen Moore.
A forgatás után a folyosón ismét összetalálkoztak. Amikor melléért, Moore körbenézett, felvonta a szemöldökét, és odasúgta:
Persze hogy emlékszem, de odabent nem mondhattam semmit, bármelyik operatőr Blofeld embere lehetett!