Vajon hány embernek kell még meghalnia Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikája miatt? - tette fel a kérdést Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a londoni mészárlás után. Bizonyára csak véletlenül nem jutott eszébe, hogy
amióta az EU-nak van migrációs és menedékügyi politikája, a briteknek azóta van kivétele alóla.
Ez a két terület az EU 1999-ben indult közös bel- és igazságügyi pilléréhez tartozik, amiből a britek alapból kimaradnak. Csak azokat bel- és igazságügyi szabályokat kell bevezetniük, amelyeket akarják.
Az Egyesült Királyság maga ellenőrzi a saját határait és tartatja be a bevándorlási törvényeit,
tisztázza például ez a kivételről szóló brit kormányzati tanulmány.
Az önként alkalmazott uniós bel- és igazságügyi szabályok egyike a közös európai letartóztatási parancs, ami tíz év helyett például alig két hónap alatt kiadhatóvá teszi terrorgyanús személyeket, sorolja a dokumentum. A légiutasok adatcseréjéhez és a schengeni információs rendszerhez is csatlakoztak, ahol például a Szíriába vagy Irakba utazó és ott az Iszlám Állam oldalán harcoló EU-állampolgárok adatait rögzítik. Vállalták a tagságot az uniós rendőri ügynökségben, az Europolban is, így hozzáférnek a közös adataihoz. A lehetőséggel a tanulmány szerint a britek éltek a legtöbbször.
A migráció egyetlen formája, amit nem ellenőrizhetnek teljesen, az uniós állampolgároké. Ennek ellenére a dokumentum leszögezi, hogy még közülük is kitilthatják nemzetbiztonsági okokból, akik nem jelentenek azonnali veszélyt, ezt a jogukat legutóbb 2016-ban erősítették meg.
Persze mindez változhat a brexittel, ahogy az a megállapodás is ugorhat, amivel már a francia oldalon ellenőrizhették a határt.
Rovataink a Facebookon