Rátonyi Róbert 25 éve halt meg
Huszonöt éve, 1992. október 8-án halt meg Rátonyi Róbert, a múlt század második felének egyik legkedveltebb operettszínésze, táncos-komikusa - írja az MTI.
Reisz Róbert néven született egy pesti polgári családban 1923. február 18-án. Katolikus gimnáziumba íratták, az érettségi vizsga után tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán folytatta, hegedűtanári szakon végzett. Mivel egyre nagyobb érdeklődést tanúsított a színjátszás iránt, 1941-ben beiratkozott Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába.
Első komolyabb lehetőségét már a következő évadban megkapta: ráosztották a főszerepet a Vígszínház Kata-Kiti-Katinka című operettjében. Ettől kezdve a színpad lett az élete: revüszínházakban, éjszakai zenés szórakozóhelyeken lépett fel.
A második világháború után a főváros minden magánszínházában játszott, majd 1949-ben az Operettszínházhoz szerződött táncos-komikusi minőségben. A Rákosi-korszak kultúrpolitikusai többször is megpróbálták betiltani a giccsesnek és kispolgárinak minősített operettet, de aztán belátták, hogy a műfaj elpusztíthatatlan, ezért végül úgy döntöttek, áramvonalasítva, a szövegkönyveket leporolva mégis megmaradhat.
Rátonyi a műfaj olyan legendás művészeivel játszhatott együtt, mint Honthy Hanna, Karády Katalin, Latabár Kálmán, Sárdy János és Feleki Kamill. Humoros, könnyed stílusával szívesen látott figura volt a színpadon, kiemelkedő alakítást nyújtott számos darabban.
Az Állami Áruház, a Luxemburg grófja és a Boci-boci tarka sikereit követően az igazi áttörést a Csárdáskirálynő hozta meg számára, amiben legtöbbször Bóni grófként, olykor Miska pincérként láthatta a nagyérdemű. Saját elmondása szerint 2172 alkalommal szerepelt a darabban, ezért nem csoda, hogy a híres "Jaj cica, eszem azt a csöpp kis szád..." kezdetű dalt vele azonosítják.
Megházasodott, megszületett a később zenei pályára lépő ifjabb Rátonyi Róbert, majd lánya, a szintén színészetet választó Rátonyi Hajnalka. 1971-ben a Nagymező utca túloldalára, a Thália Színházba szerződött, hogy prózai darabokban is kipróbálja magát, itt is nagy sikert aratott. Szívesen vállalt feladatokat gyermekdarabokban és konferansziéként is népszerű volt. Sokat szerepelt a televízióban, a rádiókabaréban és filmekben is, mint a Hattyúdal, a Meztelen diplomata, a Jeles András rendezte Álombrigád.
Bár életútja sokfelé kanyargott, emlékét leginkább a zenés színházi műfaj egyik meghatározó személyiségeként őrzi a köztudat. Mosolyára és kacsintására talán még az is emlékszik, aki csak egyszer láthatta. A magyar színjátszás történetének utolérhetetlen táncos-komikusát életének hatvankilencedik évében, 1992. október 8-án érte a halál, búcsúbeszédét a Farkasréti temetőben Gálvölgyi János mondta. (MTI)