Ábrahám
17 °C
29 °C
Mindeközben ma
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Sünispotály néven nyílt meg a mentett állatok új bemutatóközpontja csütörtökön a Fővárosi Állat- és Növénykertben - írja az MTI.  Egyre több társadalmi és civil szervezet foglalkozik a sérült állatok mentésével, gondozásával, a budapesti állatkertben 2017-ben több mint 1500 mentett kisemlőst, madarat és kétéltűt gyógyítottak itt - mondta el a Sünispotály megnyitóján a környezetügyért felelős államtitkár, Rácz András.

    Azt is megtudtuk a megnyitón az államtitkártól, hogy az állampolgárok a www.termeszetvedelem.hu-n tájékozódhatnak arról, mit tegyenek a sérült állatokkal. A Sünispotályban a sünökön kívül jelenleg több fecskét és denevért, fürjeket, egyéb rigófajok képviselőit, hollót, lappantyút, szalakótát, baglyot és számos más állatot gyógyítanak. Ez például egy mentett mókus, akit a gondozója etet:

    A Sünispotály a budapesti és a kassai állatkertek ZOO4NAT című közös projektje keretében valósult meg, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával. A bemutató mentőközpontot a Holnemvolt Vár területén alakították ki 75 millió forintból, abban az eredetileg kocsiszínnek készült épületben, ahol az utóbbi évtizedben a nemrég új helyre költözött állatkerti klinika működött.

    A Sünispotályban nyomon követhetik a sérült állatok gyógyulását, az emeleti oktatóteremben pedig a felelős állattartás szabályait sajátíthatják el. Itt a főnökök egy mentett gólyát tekintenek meg:

    Ezen a képen egy vidám, mentett holló (Corvus corax) látható:

    Ez a riadt kis réti fülesbagoly (Asio flammeus) is a Sünispotály lakója:

    Ez a csinos kabasólyom (Falco subbuteo) is mentett, és itt lakik:

    Ez a gyönyörű, mentett gyöngybagoly (Tyto alba) szintén:

    És ne feledkezzünk meg az egész névadójáról, a süniről:

    Sós Endre, az állatkert főállatorvosa felidézte, hogy az intézmény 1986-ban még csak hét mentett állatot látott el, 1996-ban 115-öt, a eddigi csúcsévben, 2016-ban pedig már 2000 fölötti volt ez a szám. Az intézmény a gyakori fajok - mint a feketerigó, a mókus vagy a sün - példányairól ugyanúgy gondoskodik, mint ritka, védett fajokról, például mérgezett sasokról.

     (MTI)

  • Gyerekkorom egyik meghatározó filmélménye volt az Égigérő fű volt, többek között egy alkartörést is köszönhetek neki – pár hónappal egy könyvélményből fakadó könyöktörés után, de ez csak mellékszál –, meg azt a sokáig bennem élő szent meggyőződést, hogy fővárosinak lenni=körfolyosós bérházban lakni. Én vidéki voltam, kertes ház egy kisvárosi utcában, esténként tücskök és bogarak, csönd és derékig érő disznószarszag vett körül. Amikor azt a filmet láttam, tudtam, hogy én is olyan házban akarok lakni, amilyenben Poldi bácsiék.

    Azóta már tudom, hogy korántsem akkora élmény, pláne ha az embernek akkora tériszonya van, hogy egy kosárlabdapalánk adja a másikat. És most ez Pesti cetliken talált poszt végképp meggyőzött arról, hogy vannak a közösségi együttélésnek hátulütői, mert nem mindenki olyan jó fej, mint Dezső bácsiék és az ottani lakóközösség.

  • Screen Shot 2018-08-15 at 9.22.07.png

    Egyikük Sean Ono Lennon, a másik meg James McCartney. Le sem tagadhatnák az apukákat.

  • Azt is mondhatnánk, hogy Isten azért teremtette őket, hogy... oh wait. Na még egyszer: jöjjön egy káprázatos megközelítése annak, hogy miért is fontos napjainkban az, hogy a dinókat emlegessük.

    Az érvelés – sajnos az eredeti videót nem találtam meg – minden bizonnyal abból az észrevételből indul ki, hogy a Bibliában nincs szó a dinoszauruszokról, és ugye hogy illik össze a világ isteni teremtésének (hipo)tézisével ez. Bár amúgy a velünkazisten.hu-n erre a dilemmára is találunk megoldást, ez a videós érvelés annyira csodálatos, hogy nem tudunk szó nélkül továbbmenni.