Megoldódott az el nem adott fenyők rejtélye
A minap jelent meg egy hírügynökségi fotó arról, ahogy a prágai állatkert egyik elefántja éppen fenyőfát majszol. Ez volt az:
A képaláírásból kiderült, hogy a karácsonyfának el nem adott fenyőt adományozta a kereskedő az állatkertnek.
Írtam is nyomban egy kis posztot, amiben egyebek mellett azon dilemmáztam, hogy vajon mi történhet nálunk az el nem adott fenyőkkel, és egyben kértem, hogy ha valaki tudja (vagy akár csak tippje is van), az írjon nekem. Szerencsére nemcsak tippek jöttek – hogy például fideszesek fogják tűzifaként ajándékba adni –, hanem megfejtések is.
Az egyik olvasónk édesanyja virágárus, ő is írta, hogy a virágkereskedők szoktak venni el nem adott, jó állapotban lévő fenyőket, hogy azokból koszorút készítsenek. Majd jelentkezett Boross Dávid, aki az Oázis kertészet ügyvezetője, és többet megtudtam a hazai fenyőremittendáról, mint erdészeti államtitkár a falopásokról.
Náluk évi 22-25 ezer fenyő fogy ilyenkor, és nagyjából 600 marad meg. A vágott fenyők fele a nordmann, 40%-ka luc, 10%-a ezüstfenyő, és nagyjából ilyen arányban maradnak is meg. A maradékból „a nordmann fenyőt tartóssága miatt egyáltalán nem kell kidobnunk, az ágaikból koszorú, egyéb kötött virágdísz készül még heteken át. A lucfenyők sajnos nem ilyen tartósak, de az állattartók szívesen elviszik tőlünk, alomnak, eleségnek” – írta Boross Dávid, megnyugtatva mindenki: „a vágott fenyőkből szemét nem keletkezik”. Legalábbis az el nem adottból, bár ezt már csak én teszem hozzá.