Múlt héten okozott elég nagy botrányt az amerikai elnök Donald Trump, amikor azt kérdezte, hogy "Miért akarjuk, hogy a szarfészek országokból mindenki hozzánk jöjjön?" Később azt mondta, hogy nem is így mondta ezt, bár nem tagadta, hogy keményen fogalmazott.

A szarfészkezés viszont nem áll le, a Zambiatourism.com máris

Látogasson el a szarfészek Zambiába!

mottóval toboroz magának vendégeket.

Fotó: Zambiatourism.com

Jó a kísérőszöveg, azt írják, hogy náluk csillagokat és csíkokat (utalva az amerikai lobogóra) csak az égen és a zebrákon látni.

via Vice

Szumátrai elefántborjú született Indonéziában. Ez a világ egyik legveszélyeztetettebb faja, ma már csak alig kétezer példány él szabadon a természetben, ami fele az 1985-ös egyedszámnak.

Az elefántborjú születése ajándék a fajfenntartásért küzdők számára

- hangoztatta a helyi hatóság illetékese. 

A kicsi még alig látszik ki a fűből

Fotó: Handout

A szumátrai elefánt, az ázsiai elefánt Szumátrán élő alfaja.  Az állatok legfőbb ellensége az erdőirtás, illetve az egykori erdőterületek mezőgazdasági felhasználása, ami egyébként hasonlóképpen veszélyezteti a szumátrai tigris és jávai orrszarvú fennmaradását is. (MTI)

Pár napja írtunk róla, hogy a köztévé egyik riportere úgy mutatott be egy tollaslabda-versenyzőt, hogy

"Yonemoto 166 cm és Hiroshimában született. Ismert város... Reméljük, sugárzó játékot mutat."

Most pedig egy olvasónk szólt, hogy az M4-nél is észbe kaptak és bocsánatot kértek, sőt, személyesen a riporter is elnézést kért ezért a viccért. Igazából ennyi a történet, teljesen normálisan viselkedett a köztévé, szóval úgy fair, ha ezt is megírjuk.

A Miskolci Állatkert és Kultúrparkban egy hónapja született egy perzsaleopárd-kölyök, akit ma vizsgáltak meg az állatorvosok.

4

Galéria: Egy hónapos a miskolci perzsaleopárd-kölyökFotó: Vajda János

A nagyon veszélyeztetett fajhoz tatozó hím kölyök az európai fajmegőrzési programban keretében született az állatkertben, ahol a tervek szerint január végén már a látogatók is megnézhetik.

A perzsaleopárd cica a mai versenyben lenyomta az ausztrál vombatot és a budakeszi barikákat, de sebaj, az ezüst és a bronz is szépen csillog.

A pápa éppen Chilében jár, a fővárosban, és Santiagóban a pápamobillal tett is egy tisztelet kört. Nem is akárhogy, hiszen nem bújt golyóálló üveg mögé, így esett, hogy valaki valamilyen textil darabbal, esetleg törölközővel arcon dobta.

A pápa viszont nem ijedt halálra, csak odapillantott, ahogy az anyag a vállára hullik, majd leesik a földre, ami még érthető is lenne, viszont a pápa mögött lévő testőr nyugodtsága komoly kérdéseket vet fel. Úgy tűnik, csak a szemével védi őszentségét.

Ez a durva videó terjed most mindenhol a neten. Azt nem mondanám, hogy tökéletes a kamerakezelés, de a dráma így is kibontakozik. A felvétel a Dallashoz közeli Longview-ban készült, ahol a tükörjégen kellene feljutnia egy domboldalra az autóknak. Az egyiknek nagy nehezen sikerül is, de aztán jön egy nyergesvontató, ami nem vesz kellő lendületet a művelethez. A hatalmas monstrum már majdnem felér a dombra, de aztán menthetetlenül csúszik vissza. Még szerencse, hogy a mögötte lévő autósnak volt annyi esze, hogy nem ment utána. 

Nem húzzuk sokáig a választ, Barcelonában kapott teljesen új aszfaltot a pálya, ami további brutális gyorsulást eredményezhet majd a Spanyol Nagydíjon.

Fotó: Twitter / @Circuitcat_eng

2016-ról 2017-re 2,851 másodpercet gyorsult itt a legjobb köridő, a Pirelli az új, lágyabb gumikkal nagyjából 2 másodperces gyorsulást jósolt (átlagosan a pályákra nézve), ami a teljesen új borítással még több lehet majd Barcelonában.

Tavaly Lewis Hamilton 1:19.149-es, pole-t érő ideje volt a hétvége legjobbja Barcelonában, ez idén akár 1:17 alá is bemehet majd.

Fotó: Alessandra Tarantino / MTI

Chilében van Ferenc pápa, ahol találkozott a papi pedofília áldozataival és bocsánatot kért tőlük paptársai nevében. Majd szabadtéri misét tartott a santiagói O'Higgins parkban, amin mintegy 400 ezer ember vett részt. Utána meglátogatott egy női börtönt is, ahol az anyaság fontosságáról beszélt, és bírálta a büntetés-végrehajtás rendszerét. Mint mondta,

a börtönbüntetés nagyon ritkán ad lehetőséget a lelki fejlődésre.

Lenyűgözve néztem azt a videót, amit egy ismerősöm osztott meg. Pedig ezen a videón csak annyit történik, hogy nagyon is mai norvégok nagyon is régies technikával építenek egy fahajót. A héjazathoz használt léceket kiveszik a gőzölőből, aztán a bordákra erősítik. Majdnem úgy, mint sokszáz évvel ezelőtt, de tudom, megtévesztő a posztom címe, mert látom ám, hogy a vikingek közben használnak elektromos körfűrészt, csavarozógépet, a fejükön meg adóvevős zajvédő-fejhallgató van. 

Ezeket a gyönyörű videókat a  norvég Hardanger Tengerészeti Múzeum készíti, ahol nemcsak bámulni lehet a kiállított tárgyakat, hanem a látogatók meg is nézhetik a hajóépítés folyamatát, sőt be is szállhatnak a munkába, a gyerekek pedig saját játékhajót csinálhatnak maguknak fából. Még annyit, hogy a múzeumnak saját fűrészmalma van, most is azzal vágják fel a rönköket, itt pedig azt nézheti meg, hogy csinálják azokat a bazi vastag hajóköteleket. Ezeket aztán tényleg úgy, ahogy sok száz évvel ezelőtt is tették.

Dél-Kaliforniára nyugodtan mondható, hogy katasztrófa sújtotta terület. A tűzoltók jelenleg is házról házra járnak, és próbálják felderíteni, hogy vannak-e újabb áldozatok, mennyire rongálódtak meg az épületek, biztonságosak-e a hidak. Jó pár nap eltelik még, mire felszámolják a károkat.

Fotó: Andrew Gombert / MTI / EPA

A sportszülők egy külön állatfaj (tisztelet a kivételnek, akikből szerencsére ismerek nem keveset), aki volt már utánpótlásmeccsen úgy 14 éves korig bármilyen sportágban, az jól tudhatja, mire gondolok. Az esetek többségében olyan felnőtt emberek, akik saját be nem teljesült sportolói álmaikat vagy zátonyra futott karrierjüket a gyerekeikben akarják kiteljesíteni.

Ennek persze megvan az a következménye, hogy a legtöbbször természetesen jobban értenek az adott sportághoz, mint a gyerekeik és naná, hogy az edzőknél is. Ebből fakadnak aztán az olyan beszólások, amiket a címben is írtam, és amiket valóban gyakran hallhatunk hangosabban, vagy bajusz alá dörmögve egy-egy utánpótlás-meccsen. (Fontos disclaimer: én magam is sportapuka vagyok, de ellenkező előjellel indultam, tök béna voltam tornából, két hétig tartó serdülő kettes focikapusi és néhány hónapig tartó atlétikai karriert tudok csak felmutatni, így soha eszembe nem jutott, hogy bármit meg tudnék csinálni, amit a több mint egy éve pólózó gyerekeim, erről bővebben itt.)

No, de a lényeg: a nagyszájú szülők most bizonyíthatnak. Legalábbis a hokiapukák, esetleg hokianyukák.

Áprilisban ugyanis megrendezik az első Szülő-gyerek jégkorongbajnokságot a budapesti Tüskecsarnokban (egyébként egy héttel a szintén budapesti hoki-vb előtt). A szervezők azt írták, hogy a felnőttekből gyermekeik életkora szerint alakítanak ki csapatokat, így a szülők végre megmutathatják gyerekcsapatoknak „mindazt, amit a lelátókról már olyan jól tudnak!” És aki azt hinné, hogy ugyan már, a gyerekek ellen sima ügy lehet meccselni, annak elárulom: én láttam már U10-es hokicsapatot, és fergetegesen gyorsak tudnak ám lenni. Szóval könnyen olyan lehet ez, mint a Star Warsban, amikor a hatalmas birodalmi lépegetőket a fürge X-szárnyú vadászok úgy hálózzák be, hogy öröm nézni.

Gyönyörűen beterítette kedden Debrecent a hó, a behavazott táj nem véletlenül vonzotta oda a művészeket a Debreceni Egyetem előtti parkba, ahol óriáspöcsöt rajzolt a hóba egy kreatív csapat.

Az Időkép webkameráin visszanézhető az alkotás folyamata, ami megörökítette a társaságot, amely kedden, nem sokkal éjjel fél 11 után jelent meg az Egyetem téren. Hogy aztán 12 órával később jöjjenek a munkások, akik letakarították a falloszt az érintett részen.

Via

Mi másra lehetne használni egy Grand Slam pihenőnapját, mint állatokkal fotózkodni.

A német Alexander Zverev például egy vombattal cukiskodta ki magát.

Fotó: Fiona Hamilton / MTI / EPA

Az ukrán Jelina Szvitolinának viszont egy méretes piton jutott.

Fotó: Fiona Hamilton / MTI / EPA

Nyilván óriási színház az egész pankráció, arról viszont azért így sincs vita, hogy a pankrátorok elég jó fizikai állapotban vannak. Talán túl jóban is, legalábbis Braun Strowman a legutóbbi őrülete közben felborított egy kamiont.

Fotó: WWE Raw

Annyi volt a sztori, hogy a WWE Raw legutóbbi kiadásában kirúgta az igazgató Kurt Angle, Strowman pedig ettől annyira begőzölt, hogy pusztításba kezdett, összeugrott pár biztonsági őrrel, szétverte Angle irodáját, majd felborított egy kamiont.

A dolog után nem tehettek mást, vissza kellett venniük Strowmant a Raw stábjába, erre ment ki az egész.

(Nyilván Strowman segítséggel borította fel a kamiont, egy nagyjából 8-9 tonnás gépet csak egyedül tuti nem emelt volna meg így.)

Indonéziában van egy jól megtermett, 4 méteres krokodil, ami olyan menő, hogy fuxot hord a nyakában:

Fotó: Arfa

A valóságban persze nem ilyen vicces a dolog, hisz nyilván nem normális, hogy szerencsétlen állatra rászorult egy gumikerék, ráadásul már egy éve.

A szakértők szerint ez előbb-utóbb megöli az állatot, amit nagyon nem szeretnének és megpróbálják megmenteni. Csakhogy ez nem olyan egyszerű egy 4 méteres csúcsragadozóval. Főleg, hogy altatni sem egyszerű, mert ha nem dől ki elég hamar és elmegy úszkálni, akkor a többi krokodil felfalja.

Fotó: Arfa

Két pici, krémfehér bárányka érkezett a Budakeszi Vadaspark tanyájára. A park annyira lelkes közleményt adott ki erről, hogy muszáj szó szerint idéznem:

bámulatos, velük született pózolási tehetségük és összeakadó lábaik láttán a jókedv és az önfeledt nevetés is garantált.

3

Galéria: Kisbárányok a Budakeszi VadasparkbanFotó: Budakeszi Vadaspark

Hetvenöt évvel ezelőtt ilyenkorra teljesen összeomlott a 2. magyar hadsereg a Donnál. Azért jó dolog az internet, mert néha értelmes dolgokat is lehet találni rajta. Például Sára Sándor nyolcvanas évek elején készített dokumentumfilm-sorozatát, a Krónikát, amit tiszteletre méltó módon maga a Magyar Honvédség tett fel a Youtube-csatornájára.

A 25 részes sorozatban olyan magyar katonák mesélnek, akik megjárták a Don-kanyart. Számomra minden háborús film a legerősebb érvet jelenti a béke mellett. Nem tudom, van-e olyan, igazi háborút megjárt ember, aki azt mondja: a háború jó dolog. A sorozat egyik legérdekesebb darabja számomra a Tűzkeresztség című rész, amiben Boldizsár Iván író és újságíró mondja el visszaemlékezéseit (tekintsünk el most az ő ötvenes évekbeli, kommunista káder korszakától). Boldizsár itt 1 óra 16 percben arról beszél,

• hogy bár karpaszományos őrmester volt, nem akart beszállni a tisztek autójába, mert akik ott voltak, azok közül az egyik tiszt "egy ökör volt, a másik egy svihák",
• hogy az első világháborút megjárt apja azt a tanácsot adta neki az induláskor, hogy a lövedéknek szimata van, és aki fél, az izzad, a golyó pedig ezt megérzi, és azt találja el,
• hogy ő már akkor megsebesült, mielőtt a frontra ért volna, mert amikor egyszer visszaugrott a Don-kanyar felé tartó vonatra, eltörte két bordáját,
• hogy az a tiszt, aki meg akarta mutatni nekik, zöldfülűeknek a háborút, és mindenkit csak vaddisznószarnak nevezett, rendesen a nadrágjába csinált, amikor Kurszk környékén szovjet vadászgépek kezdték el lőni a vonatukat,
• hogy mennyire tragikomikus volt, amikor a németek modern automata fegyverekkel voltak fölszerelve, a magyar katonák pedig nyúlvadász karabélyokkal lövöldöztek,
• hogy mennyire skizofrén állapot volt, hogy a németek vereségének szurkolt,
• hogy amikor decemberben hazaengedték őket szabadságra, és semmi mást nem akartak, csak végre a feleségükkel, menyasszonyukkal lenni, a legtöbb katona csődöt mondott az ágyban,
• hogy 1942 karácsonyán szinte minden katona sírt a fronton,
• hogy a dermesztő hidegben, a teljes szétesettségben és a kaotikus visszavonulás közben néhány tiszt csak azzal volt elfoglalva, hogy szolgálati gépkocsijával mentse a fronton összeharácsolt, amúgy teljesen haszontalan szajréját,
• hogy amikor a visszavonulásnál Boldizsár megnyitotta a raktárakat, az egyik katona a vállára kapott egy füstölt oldalast, a fegyverét pedig "basszátok meg a puskátokat" felkiáltással eldobta, 
• hogy amikor a mínusz 30 fokban vizelni akartak, a lefagyott ujjaikkal nem tudták kinyitni a sliccüket, így a többiek nadrágját az gombolta ki, akinek még mozogtak az ujjai,
• hogy a visszavonulás közben egyszer legalább mindenki bepisilt vagy bekakált, mindenkinek hasmenése lett a kristályosra fagyott szardíniakonzervektől, 
• hogy amikor az ötvenes években behívták lekáderezni, azt kérdezte tőle a beszélgetőpartnere, hogy miért nem állt át azonnal a Vörös Hadsereghez, mire ő azt mondta, csak az kérdezhet ilyet, aki nem volt háborúban, mert ő semmi mást nem akart, csak élve hazakerülni.

A vadállomány védelmében új módot eszeltek ki Japánban. Az erdőségeket átszelő vasutakon ugyanis sok őz és szarvas eshet a gyorsan száguldó vonatok áldozatául. Táblákat hiába tesznek ki nekik, hogy hé, vigyázz, vasút, így mást kellett kitalálni. Méghozzá azt, hogy ugasson vagy épp szarvasként bődüljön el a vonat, jó előre menekülésre késztetve a vadakat – írta az Asahi Shimbun. A kutyaugatás önmagában is elijeszti őket, a szarvasbőgés viszont nem egyszerű bőgés – hiszen az akár vonzhatná is társait – vészjelzés.

De lehet, hogy kamu az egész, legalábbis a hírről beszámoló angol nyelvű japán lap, és az arra hivatkozó BBC sem közölt videót az ugató, bőgő gyorsvonatokról. A tényleg létező japán vasúttechnikai kutatóintézet (RTRI) állítólag további vizsgálatokat javasol a módszer tökéletesítéséhez, hogy végül az éjszakai vonatokon rendszerszerűen bevessék.

A Magyarnak Maradni Szülőföldemen közösség nemrég egy Facebook-bejegyzést tett közzé, amiben az elmúlt évek sikereit foglalták össze. A posztban ráadásul szerepelt Papcsák Ferenc volt zuglói polgármester neve is, aki a közösség képviselője szerint már két éve támogatja őket:

Az elmúlt 24 hónap során havonta 42-48 idős, beteg, legtöbbször magányos embert támogatunk gyógyszerekkel és egészségügyi ellátással. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Dr. Papcsák Ferencnek az önzetlen támogatásáért... 

A Magyarnak Maradni Szülőföldemen egy kárpátaljai közösség, melyet a kárpátaljai magyarok hoztak létre, hogy megoldást találjanak az ott élők problémáira. Többek között közösségi munkát szerveznek, rendezvényeket bonyolítanak le, illetve próbálnak segítőket találni a helyi idősek, gyerekek és betegek támogatására. 

(Via)

Ha nem ezen az egészen régóta jól és hitelesen működő időjárás-oldalon osztották volna meg az Fb-n, biztos lennék abban, hogy ez akkora kamu nofilter és fotoshop, hogy Sztálin adja a másikat. Így viszont hajlok azt mondani, hogy ilyen nincs és mégis van.

Mint mi is megírtuk, hatvanéves korában hétfőn elhunyt Ökrös Oszkár világhírű cimbalmos, a 100 tagú Cigányzenekar Kossuth-díjas szólamvezetője és szólistája. Nem sokkal a halála után készült ez a coub.

Látták már a Katonában Egressy Zoltántól a Portugált? Iszonyatosan jó darab (lassan húsz éve telt házas, az egyik vesémet simán odaadnám, hogy még egyszer sikerüljön megnéznem – a Bádogdob mellett –, bár itt van néhány videó belőle), mindenkinek ajánlom, aki szereti a falusi kiskocsmákat – akár azért, mert rendszeresen járt oda, akár azért, mert csak elképzeli, milyen lehet –, de azokat a tényleg kocsma kocsmákat, ahol furcsa, hengeres fém bödönökből mérik az italt, a legdrágább sör a Borsodi és 5 forint a deci szóda a fröccshöz. Imádom őket, régen rengeteg időt töltöttem savanyú hangulatban ha lehet, még savanyúbb borok társaságában ilyen helyeken, ahol amíg lehetett cigizni, a füstszagot csak a biliárdgolyó csattogása vágta szét.

No, mindez feltolult bennem, mint a nászút helyszínére az aranylakodalom után visszatérő párban a nosztalgia, amikor elolvastam ezt a hírt a police.hu-n. Eszerint O. Balázs 40 éves békéscsabai lakos (majdnem szűkebb pátriám) egy sörözőben hangoskodott, kiabált a pultosnővel, egy vendéget pedig megütött, majd sört öntött a fejére. Balázst előállították, a gyorsteszt kimutatta róla, hogy kábítószert fogyasztott, úgyhogy most nem csak garázdaság miatt indul ellene eljárás.