Négyszemközt, térden állva kérte meg a (leendő) felesége kezét? Nem? Ajjaj
A magyarok szerint ugyanis a lánykérés akkor tökéletes, ha így történik. A Valentin-nap kapcsán készült egy felmérés, amiben 7800 embert kérdeztek meg, ebből tudhatjuk, hogy ennyire mérsékelten sem vagyunk eredetiek, ha lánykérésről van szó. Mondjuk az még durvább, hogy a magyarok 8 százaléka szerint a szülőktől kell megkérni a kiválasztottunk kezét – elképzelem, amint Han Solo odamegy Darth Vaderhez, hogy Leia hercegnőt elvenné (jó, kevesebb Star Warst kellene néznem, még ha a gyerekeim most is vannak az erre fogékony korban).
Túl sok eredeti ötlet még a konkrét példák között sem tudtak felsorolni, kínosat annál inkább. Ilyen volt például, amikor valami disznóvágáson próbálkozott; megpróbálom elképzelni: „szívem, kimosnád ezt a belet?”, és mondjuk abban elrejteni a gyűrűt. Meg persze a klasszikus állvagylőamamám-eset is előfordult, ami a leendő ifjú férj anyuka táskájában rejtette el a gyűrűt, az meg elővette a lány jelenlétében, hogy „hát ez meg mi a fene?”. És bár néha van eredeti ötlet is, a vége annak is az unalomba hajló közhely, és most szó szerint idézem a magyar Sheldon Cooper lánykérésének történetét, ahogy a lány elmesélte:
A párom által készített applikáció adta az utasításokat, hogy mikor, hová menjek, mit keressek. Végül az utolsó helyszínen ő várt, letérdelve, gyűrűvel a kezében.