Tudják, miért jó, hogy már magyar bodzás sört is ihatunk?
A patrióta gazdaságpolitika újabb átütő sikere ezúttal Sopronból érkezett. A vörös csillagja ürügyén és az erdélyi Csíki sör miatt a kormánypártok által nemrég még világgá kergetni vágyott Heineken tulajdonában álló sörgyár ugyanis ezentúl még magyarosabb gyümölcsös söröket állít elő. Azt írják, hogy a 100 százalékban magyar árpából készülő Soproni után itt a kizárólag hazai meggyet és bodzát tartalmazó Soproni Radler, de hogy egyébként is, a vállalat összes beszállítójának már 85 százaléka magyar.
Bevallom, én nem szeretem a gyümölcsös söröket, igaz, sokáig semmilyen sört nem szerettem (mondjuk aki tizenpár évesen a Kőbányaival vagy a pasztőrözetlen Kinizsivel találkozik először, az csoda, ha még az életében valaha sört akar a szájába venni). Viszont eszembe jutott, hogy ha már van, vagyis lesz tavasztól magyar bodzás és magyar meggyes sör, hogy tudják-e, a bodzához főleg milyen népi hiedelmek kötődnek? Nem? Elmesélem. (Én se tudtam, míg utána nem néztem.) A legtöbb helyen ezek a népi hiedelmek a disznókhoz kapcsolódóak, hogy például elkerüli a disznókat a vész, ha bodzaágat szórnak az ólba vagy hogy a sebükből kihullik a pondró a bodza letépett ágaitól.
És tudják, miért jó ez? Mert ha ezentúl valaki nagyon csúnyán berúgna a magyar bodzás Sopronitól – vagy ha más gyártónak is van bodzás söre, akkor bármelyik ilyentől, bár gondolom, ahhoz rengeteget meg kell inni –, akkor különösen stílszerű őt részeg disznózni, és ha szeretettel és dühvel teljes hozzátartozók vagyunk, hozzátehetjük nyugodtan: majd reggel számolunk, és ne hidd, hogy egy kis bodza miatt téged is elkerül a vész! Mondjuk oké, azt nem tudom, hogy az alkoholmentesre mit lehet kitalálni, de hát az ember egyébként is oly ritkán iszik alkoholmentest.