Majdnem pont két éve és két hónapja kérdezte meg Lokál.hu Csank Jánost, hogy mit a vár közelgő Eb-től. Ő pedig el is mondta:
Sokan azt mondják, van a mienknél gyengébb csoport, de nem tudom, melyikre gondolnak, mert a mienk elég harmatos. Persze a portugálok jók, de ha Ronaldónak nem megy a játék, azt sem tudják, hol a labda. A világversenyeken kifejezetten rapszodikusan teljesítenek, szerintem ők könnyebben verhetőek, mint az osztrákok. Szomszédaink nem cifrázzák, racionális futballt játszanak, ennek köszönhetően tíz meccsből kilencet megnyertek a selejtezőben. Izlandtól sem vagyok elájulva. Kétszer megverték a hollandokat, de Lettország és Kazahsztán ellen is csak döntetlenre voltak képesek. Fizikálisan nagyon erősek, de mi mást tudnának csinálni a fél év sötétségben, mint konditerembe járni.
Nos, portugálok megnyerték az Eb-t, a három budai kerület népességével bíró Izland pedig óriási meglepetésre negyeddöntőig ment, Angliát kiejtve. Egyébként velünk ellentétben nem csak egyszeri fellángolásuk volt, utána kijutottak a Vb-re is, Horvátországot, Ukrajnát és Törökországot simán maguk mögött hagyva a selejtezőcsoportban. Ha valakinek nem rémlik, akkor nekünk közben Andorra és Feröer-szigetek is túl erős volt.
Mindenesetre az izlandiak szerint a jó focijuk egyik titka épp az, hogy nem a lopásért építenek focipályákat, és nem is főleg a profiknak: egész évben bárhol tud focizni bárki. Csank János minden más állítása is mellément, egyedül az osztrákokat tudtuk megverni, akik ráadásul utolsók lettek a csoportban. A portugál válogatottnál pedig sokkal fontosabbnak bizonyult a stabil védekezésük, mint az, hogy Ronaldót folyton helyzetbe akarják hozni.
Annyit azért fel kell hozni Csank mester védelmében, hogy a selejtezők során tényleg eggyel jobban játszottak az osztrákok, de azért lehengerlőnek túlzás lett volna mondani őket. Cserébe nem sokkal később azt is megtudtuk a magyar fociedzők szakszervezetének alapító-vezetőjétől, hogy német kapitányunknak csak szerencséje volt.
Mi pedig elmélázhatunk azon, hogy bizonyára a jugók is jók voltak, de ha Mijatovicsnak nem ment a játék, azt se tudták, hol a labda. Csank egyébként az előtt a hírhedt meccs előtt, ahol 1:7-re kaptunk ki otthon 1997-ben, erősnek érezte Jugoszláviát, csak a valaha volt egyik legjobb modern középhátvédet és a világ egyik legjobb szabadrúgáslövőjét, Mihajlovicsot tartotta technikailag kissé sutának.
Rovataink a Facebookon