Vince, Artúr
-3 °C
1 °C
Mindeközben ma
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • „A tudás határtalan és legyőzhetetlen" - ez lett a szlogenje a CEU-nak miután a magyar kormány elérte, hogy az egyetem elköltöztesse bizonyos képzéseit Budapestről, így idén szeptembertől Bécsben és Budapesten is lesz kampusza.

    Ezt a változást, illetve azt, hogy a Bécs-Budapest kétlaki élet nem is olyan vészes a metróba kihelyezett plakátokkal is hirdeti az egyetem. Hogy mennyire közel van egymáshoz a két város, meg hogy mennyire könnyű az átjárás azzal az ügyes vizuális geggel oldották meg, hogy a reklámot két plakát szélességűre csinálták.

    Az egyetem próbálja pozitív színben feltüntetni a költözést, a mostani reklámkampányhoz tartozó aloldalon izgalmas fejezetnek írják le a bécsi kampusz nyitását az egyetem történetében. Készült egy rövid videó is arról, hogy miért éri meg a CEU-ra járni, de ebből sem süt igazából az őszinte öröm. Mondjuk miért is sütne?

  • Hétfőn megírtam, hogy szakvezetéssel túrákat szerveznek az évben elsőként virágzó magyar kikerics megtekintésére a Villányi-hegységben lévő Szársomlyóra. Nem gondoltam volna, hogy még ilyen hírekre is érkezhet "helyreigazítás", méghozzá nem mástól, mint az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának egyik tudományos munkatársától. Dr. Erdős László azonban annyira kedves helyreigazítást írt nekem, hogy most mindenki okulására közzéteszek belőle néhány érdekes gondolatot. 

    A Villányi-hegység kutatója szerint éved a Wikipedia, amikor azt írja, hogy a magyar kikerics volt az első védett növény Magyarországon. Szerinte

    az első védett növény hazánkban az erdélyi hérics volt (mai neve: volgamenti hérics), melyet 1971-ben nyilvánítottak védetté.

    A magyar kikerics viszont 1979 óta védett. Mint írja, a félreértés abból ered, hogy a Szársomlyó-hegy déli oldalát, ahol a magyar kikerics él, 1944-ben nyilvánították országosan védett természetvédelmi területté. Ezt elsősorban a kikerics miatt tették, ám a Szársomlyó-hegy a ritkaságok valódi tárháza, így hiba volna azt gondolni, hogy ez a védelem kizárólag a kikerics miatt jött létre.

    1944-ben egy területi védelemről volt szó, ezért a magyar kikerics nem tekinthető az első védett növénynek.

    Erdős László írásában tréfásan jegyzi meg azt is, hogy bár a magyar kikericcsel kapcsolatban gyakran említik, hogy az elsőként nyíló vadvirág. De szerinte "sokat lehetne vitatkozni azon, hogy a kikerics vajon a legkorábban, vagy inkább a legkésőbben nyíló virág, hiszen enyhe időben decemberben is nyílik - ekkor inkább lehet késői, mintsem korai virágnak tekinteni.

    Erdős felhívja a figyelmet arra is, hogy

    a Villányi-hegységben megtalálható a magyarországi növényfajok mintegy 40%-a, noha a hegység területe az ország területének nagyjából 0,1%-át teszi ki.

    Számos mediterrán különlegesség él itt, több olyan növény, amely sehol máshol nem él az országban. Az állatvilága is rendkívüli, a villányi télibagoly nevű lepke például az egész világon sehol máshol nem él. És akkor még nem beszéltünk az olyan különlegességekről, mint a fűrészlábú szöcske, a bajszos sármány, vagy éppen a haragos sikló, amelyek mindegyike rendkívül ritka, különleges életmódú állat.

  • Amerikában a nagyon hidegnek köszönhetően új arcát mutatja a vízesés az odalátogatóknak. 

    A befagyott vízesés
    A befagyott vízesés
    Fotó: nostalgikid / instagram

    A csontfagyasztó időjárás pedig folytatódik az amerikai kontinensen. 

    A jéghideg szélnek köszönhetően New England lakói kedd reggel olyan hidegre ébredtek, mintha -5 és -20 fok közötti hőmérsékletre lenne.

  • Váratlan fordulatot vett egy hotel építése Liverpoolban, amikor az egyik alvállalkozó egy markoló kisgéppel 

    nekirontott a hotel bejáratának és porig rombolta az átadás előtt álló hallt.

    Az egyik munkás szerint a kivitelező 600 angol fonttal, azaz körülbelül 215 ezer forinttal tartozott a markolós férfinek. A hotel munkálatai egyébként már végetértek, éppen a takarítás zajlott, és az átadásra készültek, amikor a csalódott alvállalkozó beizzította a markolót. 

    A szemtanúk szerint a férfi jó húsz percig tombolt a géppel, aztán kipattant a markolóból és elszaladt. Az egyik megszólaló elmondta, hogy "a munkafelügyelő össze-vissza szaladgált, mint egy fejetlen csirke, nem örült egy kicsit sem."

    Az ügynek amúgy van egy másik furcsa szála, ugyanis valaki gyűjtést indított a markolós bérének kifizetésére. "Ez egy munkás és megrendelő vita, az ilyenekből tudjuk jól, ki szokott nyertesen kijönni. De ezúttal nem így lesz!" – mondta el Jack Wellon, aki a gyűjtést szervezte.

    (BBC)