Jolán
2 °C
4 °C
Mindeközben ma
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Néhány éve posztoltam egy képet a Tüskevár eredeti kéziratáról. Már az első oldala is igazán izgalmas, hiszen jól látható rajta, hogy a könyv eredeti címe Matula iskolája lett volna, de azt végül áthúzta a szerző, és fölékanyarította a véglegeset.

    11329812 993910437286755 3093790716005552165 n
    Fotó: Cser Anikó Panni / Facebook

    Ez a kézirat kerül kalapács alá november 23-án, pénteken, a Múzeum Antikvárium 33. árverésén, mégpedig kétmillió forintos kikiáltási áron. Mint az antikvárium társtulajdonosa, Antal Károly elmondta, a kultúrtörténeti ritkaságot Fekete István, az író unokaöccse adta be. Ő már 94 éves elmúlt, úgy érezte itt az idő elbúcsúzni a Tüskevártól.

    106[1]
    Fotó: Múzeum Antikvárium / axioart.com

    Feket István nem szerette az írógépet, ezt a regényét is tollal jegyezte le. Állítólag azt mondta, mire megtalál egy billenytűt, elfelejti, mire is gondolt. Kéziratai mégis mindig gördülékenyek, alig találni bennük javítást, viszonylag kevés jegyzettel dolgozott. A Tüskevárét maga is nagy becsben tartotta, valószínűleg saját maga kötötte be: látszik is rajta, hogy az nem egy profi könykötő munkája.

    A Múzeum Antikvárium árverésein már korábban is felbukkantak Fekete-kéziratok, de azok csak novellák voltak, melyek 200-300 ezer forint körül keltek el. Antal Károly bízik benne, hogy a tökéletes állapotú és hiánytalan, 408 oldalas, A4-es lapra írt kézirat előbb-utóbb védett tétel lesz. Ez azt jelenti, hogy az országból csak engedéllyel szabad kivinni, és bár otthon őrizhető, hozzáférhetővé kell tenni a kutatók számára.

    További képek és információk az árverési oldalon.

  • Vannak dolgok, amikről kultúrember nem beszél, pláne nyilvánosan. A napokban azonban egy olyan higiénai vívmány létezésével szembesültem, amiről még sosem hallottam, pedig 48 éves múltam és sokfelé jártam a világban, szóval most mégis teszek egy kis altesti kitérőt.

    Ha valaki nem lenne tisztában a címben idézett tárgy mibenlétével, annak idézném a Ludas Matyi című Kádár-kori szatirikus hetilap egyik 80-as évek beli számát, amiben először olvastam róla: a paksi mogyoró

    a seggszőrökre ragadt száraz szarcsomó.

    Most, hogy ezen túlestünk, jöjjön a felfedezésem. Egy kelet-magyarországi vendéglátóhely vécéjében találkoztam az alábbi tárggyal:

    Először csak bámultam, hogy ez mi, aztán a piktogramot silabizálva lassan leesett. A vécépapírra egy adag habot engedve tudunk segíteni a kellemetlen jelenségen. Mivel nem voltam benne biztos, hogy a fenékhab tényleg arra való-e, amire gondolom, kikerestem a termék oldalát. Sokkal okosabb nem lettem, de annyit azért megtudtam, hogy

    • a termék neve careMOUSSE (hevenyészett fordításban: habos törődés);
    • "a hab puhaságú careMOUSSE a bőr ph-értékéhez állított és dermatológiailag tesztelt";
    • "olyan bőrnyugtató anyagok, mint az Aloe Vera gondoskodnak a tisztaság és kényelem érzetéről".

    Hát, így.

  • Kidőlt az egri Dobó téren hétfőn hajnalban felállított karácsonyfa, írja a Heol.hu. A 12 méteres ezüstfenyő kedd hajnalban adta meg magát az erős szélnek. Eltört a törzse is, így már nem lehet visszaállítani. Az egri városgondozás emberei felaprították és elszállították.

  • Renegetegen kattintottak Nyilas Gergő posztjára, amiben mókásan Budapest legvékonyabb házának nevezte azt a Haller utcai épületet, amely látszólag két dimenziós. Be lehet ugyanis látni mögé, olyan, mintha csak egy díszlethomlokzat volna egy filmforgatáshoz, és nem lenne mögötte semmi. 

    Na persze van. A két dimenziós érzést az okozza, hogy egyrészt nem ér össze a szomszéd épület homlokzatával, másrészt a két tűzfal sem párhuzamos, hanem szöget zár be. Ahogy az a Google Maps-en is látszik.

    hallerlégi.PNG
    Fotó: Google Maps

    Ettől még mindig rejtélyes: vajon miért alakult ez így? Elsőre úgy tűnik, mintha ez lett volna a házak rendes menete, amit azután az alkalmazkodni képtelen, csak derékszöget ismerő panelos építés trollkodott szét. De nem erről van szó!

    Egyrészt a panelház a másik oldalon tökéletesen illeszkedik az öregebb szomszédhoz. Másrészt a légifotót megnézve látszik, hogy nem csak a Haller utcának ezen a szakaszán vannak fura kuszaságban a házak, de a Drégely utcában, sőt még a Dandár úton túl is.

    Nos a tájolás megfejtéséhez a Mapire térképadatbázisát vettem segítségül. Ezen szépen látszik, hogy az 1700-as évek végén a mai Középső-Ferenncváros vidékén a szántóföldek és a dűlőutak is épp abban a szögben voltak tájolva, ahogy a kétdimenziós ház.

    Aztán amikor ideért a terjeszkedő váross, és utakat jelöltek ki,  az első néhány ház ilyen rendszertelenül jelent meg. Volt amelyik a dűlők irányához, volt amelyik az új úthoz igazodott.

    Aztán ez az esetlegességet betonozták be a hivatalokban a telkek kijelölésekor, amit aztán követett a teljes beépítés, és a házak azóta is ilyen furcsán állnak.

    Itt a vége fuss el véle.