Oké, hogy van őrkutya, meg őrdelfin, de azt tudta, hogy van őrkacsa meg biztonsági tehén is?
Ha arról beszélünk, hogy valakit vagy valamit őrizzen egy élőlény, akkor általában a biztonsági emberekre szoktunk gondolni, esetleg az őrkutyákra különféle telepeken, pedig ezeken a klasszikus példákon túllépve igazából nagyon széles azoknak az élőlényeknek a tárháza, amelyek remekül látnak el őrző-védő feladatokat.
A világ egyik legintelligensebb állatai a delfinek, nem véletlenül használja őket az amerikai haditengerészet a hatvanas évek óta arra, hogy vízalatti őrző-védő feladatokat lássanak el különféle bázisok közelében. Legutóbb az iraki háborúban vetették be őket, amikor tengeri aknákat derítettek fel.
De ha még hátrébb lépünk, akkor egy rakás olyan állatot találunk, amelyeket rendszeresen alkalmaznak őrzési feladatokra, nem csak alkalmanként. Szóval most nem olyan állatokat emelünk, ki mint a stockholmi állatkertet őrző kobra, meg az az indonéziai ötlet, hogy krokodilok, tigrisek és piranhák legyenek börtönőrök egy börtönszigeten.
Az egyik legnépszerűbb őrzési feladatokat ellátó állat meglepő módon a láma. Jellemzően birkanyájak védelmére használják ezeket az állatokat, és a beszámolók szerint nagyon hatékonyak, leszerelnek kb. bármit, ami a birkákra veszélyt jelenthet, kutyákat, prérifarkasokat ölnek, egészen széles a fegyverarzenáljuk, csípnek, rúgnak, harapnak, köpnek is. Hasonló megfontolásból szoktak szamarakat is alkalmazni nyájak őrzésére, bár ezek az állatok kevésbé hatékonyak, mint a lámák. Nagyobb testű madarakat, például struccokat és emukat is szoktak nyájak őrzésére használni, a struccok például annyira erős felépítésűek, hogy egészen nagy ragadozókat képesek elkergetni. Komoly hátrányuk viszont, ahogy azt egy, a kérdéssel foglalkozó állattartó megjegyezte: "a struccokhoz képest a birkák harvardi diákoknak tűnnek".
Igazából a legtöbb olyan állatot hatásosan lehet őrző-védő feladatokra bevetni, amelyik védi a saját területét, de ezek közül az állatok közül is kiemelkednek a libák, ha nem számoljuk a kutyákat. A libák ugyanis nemcsak nagyon agresszívan védik a saját területüket, de megfigyelnek mintázatokat is, vagyis meg tudják különböztetni mondjuk a megszokott zajokat a szokatlanoktól, ráadásul a látásuk is nagyon jó. A vietnámi háborúban például a vietnámiak rendszeresen raktak ki libákat őrszemeknek, mert az állatok azonnal hangos gágogással jelezték, ha valamilyen szokatlan zajt (amerikai katonát) hallottak.
Minél értékesebb a termés, annál fontosabb a megfelelő védelem, ezért voltak már olyan hírek, hogy aligátor őrzött marihuánát, vagy éppen 14 medve, egy csüngőhasú malac, meg néhány mosómedve. Könnyű belátni, hogy a medvék és az aligátor esetében arról van szó, hogy az állatot az elrettentő ereje teszi alkalmassá arra, hogy őrző-védő feladatot lásson el. Ennél érdekesebb viszont, amikor nemrég egy termesztő kitalálta, hogy a marihuánafarmja védelmére biztonsági teheneket fog alkalmazni. Az életet általában elég nyugodtan, legelészve szemlélő tehenek elsőre nem tűnnek kifejezetten alkalmas őrzőállatoknak. A hawaii termesztő viszont pont a nyugodtan legelészős tulajdonságukat emelte ki ötletesen az ültetvénye őrzésére. Az volt az ötlet, hogy ha a marihuánaültetvény körül mindent lelegelnek a tehenek, akkor ha valaki bemegy ellopni néhány tő füvet, akkor elég valószínű, hogy ki fogják szúrni a biztonsági kamerák, merthogy muszáj lesz áthaladnia a tehenek által trimmelt réten.