A Harvard tudósai apró szigetenként terraformálnák a Marsot egy különös anyaggal
Különleges aerogéllel tennék lakhatóvá a Harvard brit és amerikai kutatói a Mars felszínét. A Nature Astronomyban megjelent cikkük szerint a Föld légkörének üvegházhatását imitáló anyagot használnának a marsi klíma élhetővé tételére:
egy 2-3 centiméternyi vastag szilika aerogél réteg tartósan a víz olvadáspontja fölé tudná emelni a Mars hőmérsékletét, és eközben blokkolná a veszélyes ultraibolya sugárzást.
Az aerogélek a világ legszilárdabb anyagai, szilárd vázukat üveg, kerámia, polimer vagy hibrid-anyagok szolgáltatják, és az általuk közbezárt nanoméretű pórusokat, üregeket levegő tölti ki. Így szinte olyan könnyűek, mint a levegő. A kutatók szerint a Mars-felszín terraformálásához használandó hőszigetelő szilika aerogél anyag 97 százalékban porózus szerkezetű, ami remekül lelassítja a hővezetést, és nem igényel nagy energiát, hogy egy területet hosszútávon melegen tartson.
Carl Sagan amerikai tudós, tudomány-fantasztikus regények szerzője 1971-ben azzal az ötlettel állt elő, hogy a Mars északi sarki jégtakarójának elolvasztásával meg lehetne növelni a bolygó hőmérsékletét.
A NASA tudósai azonban 2018-ban arra jutottak, hogy az így keletkező üvegházhatású gázok és víz valószínűleg csupán a Föld légköri nyomásának 7 százalékára emelnék a Marsét, tehát továbbra is távol állna attól, hogy lakható bolygóvá váljon. A most megjelent tanulmányban a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory és az Edinburghi Egyetem kutatói Sagannál regionálisabban közelítették meg a kérdést.
Kis lakható szigetek kialakításával sokkal kontrolláltabb és fokozatosabb lehet a Mars átalakítása
– mondta Laura Kerber, a NASA laboratóriumának munkatársa. A tudósok kimutatták, hogy szilika aerogél egy vékony rétege a Földéhez hasonló hőmérsékletre képes megemelni a Mars középső szélességi köreinek átlaghőmérsékletét.
Használható lehet lakóépítmények vagy éppen önálló bioszférák kialakítására is a Marson. A kutatók az anyagot a Marséhoz hasonló körülményeket biztosító helyszíneken fogják tesztelni a Földön, például a Déli-sarkvidék vagy Chile száraz völgyeiben.
(MTI)