Magad uram, ha szolgád nincs, a pesti lakók befejezték a munkákat a munkások helyett, és összepakolták a cuccokat
Kb. egy hónapig keserítették a Práter utcaiak életét a gázvezetékcső-csere miatt kialakult áldatlan állapotok. Az utat felbontották, majd hetekkel később a munkát befejezték, a lyukat betömték, az utat leaszfaltozták, de a kordonok még maradtak. Laikusként ilyenkor olybá tűnik, mintha hirtelen ötlettől vezérelve végeznék a szakik a munkájukat, reggel kitalálják, hogy mi legyen aznap, aztán másnap megint jön valami más ötlet, de eközben persze lekordonozzák az egész területet. A lakók meg próbáljanak stresszmentesen, otthoni környezetben pihenni.
Most sem történt más, a lakók kibekkelték a feltúrást, de aztán, ahogy lenni szokott, jött egy új csapat, és a saját komótos tempójában akarta befejezni a munkát. Esetünkben a leaszfaltozott utat és a parkolókat például napokig azért nem adták át, mert nem volt meg a felfestés. Aztán megjött a felfestős csapat is, munkához láttak. És tudják, mi történt ezután? Semmi. Kedden háromkor összepakoltak és hazamentek, azt már nem tartották feladatuknak, hogy a gázosok 150 méternyi kordonjához hozzányúljanak.
Azt mondták, hogy majd valamikor csütörtökön jön a gázos cég, és lebontja azt is.
Ekkor durrant el a lakók agya, mondván hogy nem fognak újabb két napon át esetenként órákat keringeni, hogy le tudjanak parkolni. Néhányan lementek az útra, szépen összeszedték a kordonokat, egy helyre pakolták őket, hogy végre átvehessék az utat a parkolókkal együtt. Amikor csütörtökön délután háromkor (!) a gázos cég visszatért, már csak azt látták, hogy a felszereléseik egy helyre össze vannak pakolva, így más dolguk nem volt, felraktak mindent a teherautóra és hazamentek.