Ki írta le először magyarul azt, hogy globális felmelegedés?
A 21. századra vonatkozó jóslatként először a romániai magyar A Hét című lap 1979. február 16-i számában írták le azt, hogy globális felmelegedés. Ez volt az az év, amikor a világ tudósai összegezték a több évtizede gyűjtött adatokat, és rájöttek arra, amit addig csak sejtettek: az emberi tevékenység megváltoztatta a Föld légkörét, de ide csak lassan csordogáltak a New Scientist hírei.
A Bukarestben szerkesztett lap egyébként – ahogy fejlécében is hirdette – a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács társadalmi, politikai, művelődési hetilapja volt. Ennek megfelelően a címoldalon hozta Nicolae Ceausescu beszédét egy nagy fotó kíséretében, ahogy egyébként ez megszokott volt akkoriban. (A nyolcvanas években szegedi gyerekként néha vettünk a Kárász utca és a Dugonics tér sarkán romániai magyar lapokat, hogy azon szörnyülködjünk, hányszor írják le benne Ceausescu nevét. Amúgy nem többször, mint manapság egy átlagos önkormányzati lapban a polgármesterét.)
A lapszám 11. oldalán az Éghajlat 2000-ben címmel jelent meg egy kis cikk, ami nem a bolygó korábbi globális felmelegedéseiről szólt, hanem a jövőről. A cikk a világ 24 klimatológusának egymástól függetlenül kidolgozott prognózisait összegezte, főbb megállapításai:
- Az éghajlat katasztrófális megváltozásának csekély az esélye.
- Nagyobb a valószínűsége a globális felmelegedésnek, mint a globális lehűlésnek.
- Az emberi tevékenység hatására kialakuló tevékenység nélkül a Föld éghajlata zordabb lenne.
- Nem lesz sem túlzott százazság, sem túlzott csapadékhullás.
- Indiában kedvezőbb lesz az éghajlat a mezőgazdaságnak, és a Szahel-övezet (a Szahara déli része) helyzete is rendeződik.
És hogy válaszoljunk a címben feltett kérdésre: a szerző neve nem ismert, de valószínűleg Veres József volt, mert a lap későbbi számaiban is ő foglalkozott a kérdéssel.
Forrás: Arcanum adatbázis