Az évezred legcsodálatosabb levelét írta egy utas a BKV-nak
A BKV időnként kiteszi Facebookra, ha kapnak valami érdekes, vagy megható levelet az utasoktól. Így tett ma, vasárnap is a cég.
És ez a levél bizony tökéletes! Íme:
"Tisztelt BKV Vezetőség!
Arról szeretném tájékoztatni Önöket, hogy 2019. dec. 3-án kedden délután fél ötkor szálltam fel a Széll Kálmán téren a 156-os buszra, amivel a Traumatológiáig utaztam.
Már a végállomásra való beállás feltűnt, olyan finoman, pontosan, precízen vitte végbe a vezető.
A Szilágyi Erzsébet fasorban olyan rátermetten, érzéssel vezette a buszt, mintha külön vigyázna, hogy kímélje a munkaeszközét. Pedig ezen a szakaszon gyakran majdnem megválunk a fogsorunktól.
Bezzeg ez a fiatalember! Úgy vezetett, mintha külön örömöt jelentene neki. Mi utasok igazán jól éreztük magunkat.
Én legszívesebben mentem volna még egy kört, de nem tanácsos sötétben járkálni. Így hát szépen, köszönve leszálltam és hazavonultam.
De mondhatom, volt egy kellemes estém. Köszönöm.
A busz jele LYH 128 volt."
Bennem természetesen nem, de volt, akiben felmerült, hogy a levél tökéletesen működne iróniaként is. Így - bár nem szívesen -, de kénytelen vagyok megszavaztatni olvasóinkat: