Van abban valami ironikus, hogy Kína a hszincsiangi ujgurok idilli életéről rendezett fotókiállítást
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát gyakran éri az a vád, hogy minimum érdekesen értelmezi az emberi jogok védelmét, amit jelez, hogy a szervezetben nemrég lehúzott két ciklust Kína, Kuba és Szaúd-Arábia, jelenlegi tagjai között van Líbia, Szudán és Venezuela, de hogy közelebbieket említsünk, a jogállam leépítésén mesterkedő Lengyelország is. A közelmúltig pedig a genfi szervezetben védte az emberi jogokat az azok megsértése miatt sokat bírált Magyarország is.
Mindenesetre a tanács az idei ülésszakán új inspirációkat szerezhet az emberi jogok védelmét illetően, ugyanis a Hszinhua kínai állami hírügynökség beszámolója szerint a kínai ENSZ-delegáció "Otthon: Pillanatok különbözői etnikai csoportokból származó emberek életéből Hszincsiangban" címmel rendez fotó- és videokiállítást a szervezetnek otthont adó genfi Nemzetek Palotájában, ahol három szekcióban a "béke és stabilitás", a "kulturális prosperitás" és a "vallási harmónia" témakörökben ismerhetik meg "Hszincsiang fejlődésének aranykorát" a látogatók.
Amint arról korábban írtunk, nyugati kutatók, újságírók és helyi aktivisták szerint a kínai vezetés százezreket zárt átnevelőtáborokba a történelmileg muszlim ujgurok lakta Hszincsiangban (ma az ujgurok a lakosság kb. felét adják). Kiszivárogtatott dokumentumok és beszámolók azt állítják, hogy olyan apró dolgokért is be lehet kerülni a barakkokba, mint hogy valakinek szakálla van, kapcsolatot tart külföldi rokonaival, vagy olvassa a Koránt; a vétkeseket pedig a pártállami propaganda erőltetett magolására kényszerítik.
Ezzel szemben Peking szerint a csupán a Kína területi egységét fenyegető szélsőséges iszlamista terrorizmust próbálják felszámolni a bentlakásos, önkéntes alapú iskolarendszerrel, Hszincsiang pedig a békés fejlődés mintapéldája.