Koronavírus: gyors újlipótvárosi vendéglátókörkép
Szombat este 8 óra. Ilyenkor már elég nagy a pörgés az újlipótvárosi utcákban, csoportokba verődve keresnek szórakozóhelyet külföldiek és magyarok, fiatalok és idősebbek, diákok és irodisták, sörisszák és borisszák.
Ma, a koronavírus miatti veszélyhelyzet kihirdetését követő harmadik napon az újlipótvárosi utcákra rá se lehet ismerni. Egy férfi egy nagy és nehéz lapos dobozt húz maga után a földön, apuka két kutyával és karján egy gyerekkel siet, "Ne vedd a szádba a kezed!", üvölt rá hisztérikusan, egy pár a legfrissebb olaszországi koronavírus-adatokat elemzi. Rajtuk kívül csak néhány futó, meg sietős gyalogosok, akik a járdán parkoló autók dacára is igyekeznek minél nagyobb ívben kikerülni a szembejövőt.
A Szilvakék Paradicsom, a Mosselen és a Babka szűk félházzal futott – egy átlagos szombat este az ilyen helyekre be se lehet férni. A Szent István körúti Okay Italia néz ki a legrosszabbul, lent egy lélek sincs, fönt két asztalnál ülnek.
Azok a helyek, ahol zömmel helyiek szoktak megfordulni, nem sokban változtak. A Katona József utcai Vidorban egy idősebb szemüveges férfi ül a pulttal szemben, a sarokban, itt máskor sem szoktak sokkal többen lenni. A Pozsonyi úti Piccolo sörbár, Bächer Iván egykori törzshelye tele van, még az utcán is ülnek, a kirakatban megy a Fehérvár–Diósgyőr, minden olyan, mint békeidőben, leszámítva azt, hogy a tévémeccsen nincsenek nézők. Hasonlóan tele van a Budai Nagy Antal utcai szuterén, aminek tán neve sincs, a sör meg piszok olcsó. (Valaki a minap megjegyezte: ezek a helyek semmi veszélyt nem jelentenek, hiszen a törzsvendégek úgysem utaznak sehová. Nagy félreértés, a vírust úgyis el lehet kapni, ha életünkbe nem mozdultunk ki a Szent István körút–Duna–Victor Hugo utca–Váci út bűvös négyszögéből.)
Az egykori Víg sörözőben se változott semmi az elmúlt hetekhez képest. Középkorú britek üvöltöznek, az asztalon sörös korsók és feles poharak. Hogy mi lesz holnap, az egyelőre nem érdekli őket. Igaz, nem is tudja senki.