Valaki biztos hagymát szeletel, azért párásodott be a szemünk.
Fotó: instagram
Egy emberként érzékenyült el az internet egy megindító videót látva, amelynek főszereplője egy Limbani nevű csimpánz. A majmot születése után, kritikus állapotban hagyta el az édesanyja, így egy házaspár nevelte, amíg olyan korba és fizikai kondícióba nem került, hogy egy állatkert fogadni tudja őt.
Ennek már ugyan közel hét éve, de a jelek szerint nem csak a pótszülők, de Limbani sem feledkezett meg élete első szakaszáról, nemrég ugyanis újra találkozott szeretett nevelőanyjával és apjával, akiknek izgatottan ugrott a nyakába:
Lovas Rozi és férje, Horváth János Antal kisfia, Misa 2020. májusában, kislányuk, Izabella pedig 2022. februárjában született meg. A házaspár nemrég arról mesélt, hogy eddig várniuk kellett arra, hogy két gyermekük együtt tudjon játszani, azóta viszont nagyon összenőtt a két kicsi, Misa pedig remekel nagy testvérként. Most a színésznő a Meglepetés magazinnak adott interjújában az anyaságról mesélt, valamint arról, hogy hogyan tudja összeegyeztetni a magánéletét és a munkáját szülőként.
Bár lényeges számomra a szakmai kiteljesedés, elsősorban édesanya vagyok, a családi összhang és a harmónia megteremtése a legfontosabb. Mindig a gyerekeket tartjuk szem előtt és zsonglőrködünk a feladatok között. Amelyek kevésbé fontosak, azokra nemet mondunk, arra koncentrálunk, amelyek inspirálnak és hozzáadnak valamit az életünkhöz. Ha sikerül megteremtenünk az egyensúlyt, az egy jó állapot, de nem könnyű, néha picit túl van feszítve a húr.
– magyarázta Lovas, aki egyébként az átgondolt tervezés híve, ezért férjével megszoktak beszélni mindent, figyelve mindegyikük igényére.
Mint mondta, az idő fogalma teljesen más jelentéssel bír, már minden a gyerekeikről szól, könnyebben mond nemet egy-egy feladatra, és szigorúbban is rangsorol. Ugyanakkor a színésznő jövőképe is átrendeződött: „minden más értelmet nyert, beleértve az aprónak tűnő részleteket is. Már tudatosabb szintre emelkedtek a mit eszünk és hova megyünk kérdésekre adott válaszok.”
Lovas arról is beszélt a lapnak, hogy hamar megmutatkozott, hogy a gyerekei mennyire különböző egyéniségek, viszont nagyon jó testvérek.
Misa és Iza szerencsére hamar összeértek, már tudnak együtt játszani, összetartóak, sőt már ellenünk is kötnek szövetséget. Másfajta egyéniségek, ugyanakkor abban is hiszek, hogy mivel szeretetteljes közegben élnek, a példák által tanulnak. Áldásnak tartom, hogy megélhetjük a többgenerációs összetartozást. A gyerekeink megtapasztalhatják, hogy mindenhol szeretetben és odafigyelésben van részük, amely majd az alapvető motor lesz a személyiségükben.