Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Németország nemrég jelezte, hogy még nem tartja elég felkészültnek Romániát, ezért a vétóját is kész használni arra, hogy megakadályozza az ország csatlakozását a schengeni övezethez. Nyugaton tömeges kivándorlástól tartanak, de a határnyitás nélkül is sok román vándorolt külföldre az elmúlt időszakban – mondta Kiss Tamás szociológus, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A SEEMIG vizsgálat szakértője szerint a kelet-európai országok közül leginkább Romániában gyorsult fel a migráció az ezredforduló után.
Zsúfolt nap a bukaresti Piaţa Romană téren. Románia 2007-től az Európai Unió tagja, de még mindig nem tudni, mikor léphet be a többek között útlevél nélküli utazást biztosító schengeni övezetbe. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Divatosan öltözött nő sétál egy rendezés alatt álló Armani-üzlet előtt Bukarestben. Komoly társadalmi különbségek alakultak ki a szegényebb és gazdagabb rétegek között, a határnyitástól való félelem egyik oka, hogy így még többen indulnának külföldre szerencsét próbálni. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Egy roma fiú virágokat árul egy út mellett az autósoknak. A rossz életkörülmények jelentik a kivándorlás egyik okát, a nyugat-európai fizetések a diplomásokat és szakmunkásokat is egyformán vonzzák. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Életkép a legnagyobb bukaresti egyetem előtt. A fiatalok közül sokan külföldön próbálnak boldogulni. Nem csak a diplomások mennek, összességében az alacsonyan képzettek és az egykori ipari munkások hamarabb és nagyobb mértékben indultak neki a világnak. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Romániából érkezett munkások erősítenek össze egy vasúti hidat Németországban, Karsdorf közelében. A déli országokat sújtó gazdasági válság miatt az elmúlt években a migráció kezdett áttevődni Németország és az Egyesült Királyság irányába, a kétezres évek elején még a déli országok voltak a főbb célpontok. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Romániából érkezett bevándorlók szedik be a spárgát egy németországi farmon. Az ezredforduló után a két legfontosabb úti cél Spanyolország és Olaszország volt. Az Eurostat adatai szerint előbbiben közel 900 ezer, utóbbiban közel 800 ezer román bevándorló él. (Fotó:
Adam Berry / Europress / Getty)
Fiatal nő vár az átkelésre Bukarestben. A célországok megváltozásával most egy időszakos lassulás tapasztalható, az elmúlt években visszaesett a kivándorlók száma. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Egy asszony képeslapokat árul a Piaţa Romanănál. A nyugat-európai és észak-amerikai országokban összesen hárommillió román él. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Utcakép a román parlament épületével, amit a helyiek csak Nicolae Ceaușescu palotájaként emlegetnek. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Rendőr irányítja a forgalmat Bukarestben. Az Európai Unió legutóbbi jelentése szerint történt ugyan előrelépés, de nem teljesültek a schengeni csatlakozás feltételei. Határozottabb fellépést várnak Romániától például a korrupció ellen. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Ebédidő egy gyorsétteremben. Míg sokan nyugatra költöznének, a nyugati életvitel beköltözött Romániába is. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Pincérek nyüzsögnek egy díszes bukaresti étteremben. Romániában az országon belül is jelentős a migráció az eltérő adottságú területek között, kelet–nyugat irányban. A legfelkapottabb területek Temes és Arad megyék, valamint a főváros. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
A hangulatos utcáiról ismert Lipscani kerület Bukarestben. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Eltérő stílusok egymás mellett. Brassó sokat veszített népességéből az elmúlt évtizedekben, viszont a Szász-vidékkel együtt a belföldi turizmus egyik kedvelt célpontja maradt. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Szekérrel a főúton. Erdélyen belül főleg Kolozsvár irányába tart a migráció. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Nemzetközi buszpályaudvar. A turizmus Romániában elsősorban belföldi turizmust jelent, a régiónkban inkább Magyarországra és Bulgáriába érkeznek külföldi turisták. Romániából pedig inkább dolgozni indulnak külföldre. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Esküvő Brassó főterén. A belföldi turizmus kedvelt célpontjai közé tartozik a tengerpart, a Prahova völgye és a Brassói-medence, az Olt völgye, Székelyföld és Bukovina térsége a környék híres kolostoraival. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Csirkéit eteti egy román asszony háza kertjében. A rendszerváltás előtt nagyon erős urbanizáció játszódott le Romániában, de az 1990-es évek első felében beindult a visszavándorlás a városokból a falvak felé. Az utóbbi tíz évben a szuburbanizáció volt a legfontosabb jelenség, vagyis a városok vonzáskörzetében lakó népesség nőtt. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Ortodox templom Erdély déli részén. A rendszerváltás óta ezrével épültek ortodox templomok állami támogatással. Az egyház szerepe az élet számos területén növekedett, ma a vidéki közösségek összekovácsolásában van legnagyobb szerepük. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Pásztor tereli a birkákat az erdélyi hegyekben. (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Az EU és Románia (Fotó:
Sean Gallup / Europress / Getty)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon