Ezek mennek, meg a bárányfelhők

Mitch Dobrowner 2009 óta több mint 50 vihart fotózott le, átutazta fél Amerikát, hogy legnagyobb tombolásában örökítse meg a természetet. A fekete-fehér képekből most könyv lett, amihez egy villámsújtotta nő írta az előszót. Cloudporn, a javából.

Mitch Dobrowner 2009 óta készít fekete-fehér képeket viharokról. Sikerült fotóznia monszunt, tornádót és masszív viharfelhőket is. A természetből merítette az ihletet, de nagy hatással voltak rá más tájkép fotósok is, különösen Ansel Adams munkássága. "Élőlénynek tekintem a viharfelhőket, hiszen olyan folyamatosan változó jelenségek, amelyek egyszerre racionálisak mégis kiszámíthatatlanok, külsejükben, mozgásukban, növekedésükben és halálukban egyaránt. Minden vihar különböző, van valami különleges egyedisége. Az én feladatom csupán annyi volt, hogy minden egyes vihart megörökítsek, akivel csak találkozom" – írja fotós a Viharok címet viselő nemrég megjelent gyűjteményes könyv utószavában. Noha a képeket számos helyen publikálta már korábban, ez az első összefoglalás: a 2013-ban megjelent kötetben ötven különböző vihar kapott helyet, az előszót pedig Gretel Ehrlich írta, aki nemcsak számos esszéjéről híres, hanem arról is, hogy 1991-ben belecsapott a villám.