Kína retteg a sírrabszolgaságtól
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Hiába az évezredes hagyományok, a feng shui előírásai, a családi sírok kultusza, Kínában mégis egyre többen búcsúznak szeretteiktől hamvasztással, a hamvakat a tengerbe szórva. A városok helyigénye kikényszeríti a temetők visszaszorulását és azt, hogy a sírhelyek árai az egekbe szökjenek. Egyre nagyobb teher a lakás árával azonos értékű sírok megszerzése is az 1,35 milliárdos Kínában, ahol évente kilenc millióan halnak meg. Az állam azt szeretné, ha közülük minél kevesebben nyugodnának sírban, ezért anyagilag is támogatja a "zöld temetkezést".
Rokonának hamvaival indul útnak a temetőhajóhoz egy sanghaji férfi. Néhány évtizede még elképzelhetetlen volt, hogy az elhunytat hamvasszák és a tengerbe szórják, ám a növekvő városok ingatlanjainak – így temetkezési helyeinek – áremelkedésével egyre többen választják a hagyománnyal szakító szertartást. (Fotó:
Carlos Barria / Reuters)
Békében nyugodni luxus: Sanghajban egy átlagos szertartás állandó sírhellyel együtt 1,2–18 millió forintnak megfelelő összegbe kerül. De Peking legkiemeltebb helyein akár 37 millió forintot is megadnak egy sírhelyért, amit aztán a rokonok a nagy sírtakarító napon – a Mao Ce-tung alatt betiltott ünnepen – gondosan ápolnak. (Fotó:
Carlos Barria / Reuters)
Évente kilencmillió embert temetnek el az 1,35 milliárdos Kínában. A növekvő városok mind nehezebben szorítanak helyet a temetőknek, ezért a kormány igyekszik a gazdaságosabb megoldás felé terelni a lakosságot. Azok, akik szerettüktől a hamvak tengerbe szórásával búcsúznak, 90 ezer forint támogatást kapnak, és a hajó ingyen viszi ki őket Kelet-kínai-tengerre, a Jangce torkolatánál. (Fotó:
Carlos Barria / Reuters)
A feng shui hagyományaitól távol áll a hamvak elszórása, bár már egyre többen vannak, akik gyermekeiknek meghagyják, hogy válasszák ezt a szertartást – ezzel is terhet véve le a család válláról. Az emelkedő sírhelyárak miatt megjelent a sírrabszolga kifejezés, arra utalva, hogy az embereknek egyre többet kell dolgozniuk azért, hogy összegyűjtsék a sírhelyükre elegendő pénzt. (Fotó:
Carlos Barria / Reuters)
A belső migráció egyre nagyobb Kínában, így a családi sírok évezredes hagyománya is megbomlott. Van, aki szerint amúgy sem tudná gondozni elődeinek távoli sírhelyeit, ezért is jobb, ha a hamvakat a tengerbe szórják. (Fotó:
Carlos Barria / Reuters)
1991 óta 28 ezer ember hamvait szórták a tengerbe Sanghajnál. Ennyi sírhely 8 hektárnyi területet foglalna el. (Fotó:
Carlos Barria / Reuters)
A gyászolókat szállító hajón egyszerre 250 utas fér el. Egy urnát legfeljebb hat ember kísérhet el az utolsó útra. (Fotó:
Carlos Barria / Reuters)
"Otthon is tudjuk ápolni szeretteink emlékét, nem kell hozzá sírhely. Elég, ha megőrizzük a lelkünkben, nem kell ezt másoknak is mutogatni"; vigasztalta magát a hamvasztás mellett döntő férfi, aki feleségét vesztette el. (Fotó:
Carlos Barria / Reuters)
(Fotó:
Carlos Barria / Reuters)
Pekingben a kevéssé kiemelt sírhelyeknél sem ritka, hogy 14 millió forintot kérnek el négyzetméteréért. Ez bőven meghaladja a fővárosi, de a sanghaji lakásárakat is. (Fotó:
Carlos Barria / Reuters)
Aki idegenkedik a sírhely nélküli búcsútól, annak is tudomásul kell vennie, hogy 20-30 évnél tovább nem lehet fenntartani egy sírt – mondják a kínai hatóságok. Ezután a maradványok közös helyre kerülnek, így a drágán megvett végső nyugalom sem garantált. A gazdaságos helykihasználás, "a zöld temetkezés" mind nagyobb elvárás. (Fotó:
Carlos Barria / Reuters)
A nagyanyjának hamvait tengerbe szóró u Ji-csun szerint valóban fontos szempont, hogy a temetők ne foglaljanak el mind több helyet. "Az idősebb generáció még jobban kötődik a hagyományokhoz, de a fiatalabbak már nem gondolják magukról, hogy annyira fontosak" (Fotó:
Carlos Barria / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon