San Francisco utcáin

„Ez igazából egy kisváros, csak nagynak tűnik. Nagyon könnyedén járható, a tömegközlekedés meg jóval olcsóbb, mint az autózás, és többnyire az időjárás is olyan, hogy csak ritkán kényszerít a négy fal közé” – meséli San Franciscóról Troy Holden, aki fekete-fehér pillanatképein örökíti meg az amerikai város legemberibb arcát. Holden amatőr fényképészként tekint magára, és saját bevallása szerint soha nem is szeretne profi fotós lenni.

Munkája sem kapcsolódik szorosan a fényképezéshez, hiszen egy internetes cégnél dolgozik, és teljesen normális életet él, amennyiben szabadidejét szívesen tölti családjával, hosszú sétákkal vagy a barátaival iszogatva. Ezek az események szolgáltatják az apropót a kattintásra. A fotózással csak 2009-ben kezdett el komolyabban foglalkozni, azóta viszont ideje nagy részét a hobbijának szenteli. Úgy képzelem, hogy már életem végéig fényképezni fogok” – mondja magáról, legnagyobb példaképeiként pedig André Kertész, Elliot Erwitt, Saul Leiter, Fred Herzog és Joel Sternfeld nevét említi.

Holden képeinek egyik legfőbb sajátossága, hogy iPhone-nal fotóz, majd Hipstamatic, a Snapseed és a Camera+ alkalmazásokkal szerkeszti őket készre. Ennek ellenére azt is el tudja képzelni, hogy idővel a Photoshophoz és a laptopjához fordul majd, mert a telefonja kis képernyőjén nem minden részletet tud alaposan megfigyelni.


Holden szerint egészen más fekete-fehérben gondolkodni, mint színesben, a képek szereplőiről pedig csak annyit mond, mindegyikük egészen más. A portrék alanyai zömében idegenek, akikre San Francisco utcáin kóborolva akad rá, de gyakran kapja lencsevégre barátait, családtagjait és munkatársait is. „Ez a legnehezebb, hiszen ezeket az embereket már valamelyest ismerem, és nehéz ettől elvonatkoztatni a portrék készítésekor.”