Amikor a magyarok akarták megvédeni a finneket az oroszoktól

2015.03.01. 22:57 Módosítva: 2015.03.01. 22:57
Valamikor magyar önkéntesek siettek a gyengébb fél segítségére, amikor a nagy Oroszország megtámadta a szomszédját. Az 1939-40-es finn-szovjet téli háborúra érzékenyen reagált a magyar közvélemény, és a külügy is úgy gondolta, itt az apropó a nyugati elköteleződés kifejezésére. A gyorstalpaló síedzéseket vevő magyar önkénteseket végül ugyan nem vetették be, de Finnországban így is szívesen emlékeznek a testvérnép felől érkező szimpátiára. A finnugor szolidaritás elfeledett epizódját Niina Ala-Fossi, Richly Gábor és Vilisics Ferenc mutatja be a nemrég megjelent "Hungarian volunteers in Finland during the Winter War" című könyvükben.

Amikor a Szovjetunió 1939 novemberének végén fals indokkal megtámadta nála ötvenszer kisebb észak-európai szomszédját, a magyar közvélemény szinte egyöntetűen a finnekkel érzett. A “megtámadott finn testvérek” megpróbáltatásairól beszámoló cikkek és a gyorsan kiadott könyvek nem csak az érzelmeket mozgatták meg, a szolidaritás a Finn Vöröskereszt javára tett felajánlásokban is megtestesült. A két évvel korábban díjazott Szent-Györgyi Albert rögtön Nobel-díját és a vele járó nem csekély pénzösszeget ajánlotta fel, és közben már ezrével jelentkeztek katonai szolgálatra a lelkes önkéntesek is.

A szovjet akcióval szembeni hősies finn védekezésbe egész Európában Dávid és Góliát küzdelmét látták bele, de ez nálunk más szempontokkal is kiegészült. Az antikommunizmus és oroszellenesség is fontos volt, de legalább ilyen erővel hatott a finnugor testvériség tudata. A két világháború között ugyanis a mainál sokkal népszerűbb volt a finn - magyar néprokonsági eszme, amit különösen a jobboldal ápolt előszeretettel. Ekkoriban az “anti-finnugrizmus” még nem volt politikai tényező, a finnugorokat ugyanúgy a “turáni faj” képviselőinek tartották, mint a török népeket.

A hivatalos magyar külpolitika is jó lehetőséget látott a finnek melletti kiállásban. Ekkor ugye - és ez így lesz ezután még másfél évig - Magyarország még nem hadviselő fél, a világháború alig két hónapja indult el Lengyelország kétoldali lerohanásával, és az aktuális konstellációt a Molotov-Ribbentrop paktum jegyében a német-szovjet szövetség határozta meg. Magyarország ugyan Németország lekötelezettje, de a Teleki-kormány megpróbálja folytatni a hintapolitikát, amihez gesztusokat kellett tennie a Szövetségesek felé. Úgy számítottak - és ebben nem is tévedtek -, hogy ehhez ugyanúgy jól jön az amúgy is szimpátiával illetett finnek melletti kiállás, mint a megtámadott lengyelek felé gyakorolt fontos gesztusok.

Egy Finnországba küldendő önkéntes magyar zászlóalj felállítása ráadásul belpolitikailag is jó befektetésnek ígérkezett: a nyilas áttörést hozó májusi választások után itt volt az alkalom, hogy a népszerű lépéssel kifogják a szelet a németbarát szélsőjobb vitorlájából. A bonyolult politikai viszonyokat jellemzi, hogy a felállítandó zászlóalj vezetésével egy nemzetiszocialistát, Kémeri Nagy Imrét bízták meg, tagjai pedig nem kis részben a Csehszlovákiában gerillaakciókat folytató Rongyos Gárdából kerültek ki.

A könyv pdf formátumban itt olvasható.

15%
4599 Ft
3910 Ft
15%
5990 Ft
5092 Ft