Városi játszótér lett a luxusvárosból

Jing Jin Cityt még 1998-ban kezdte el építtetni a kínai állam, ám 2002-ben a munkálatokat leállíttatták. Egy 800 szobás wellnesshotelt terveztek, fürdővel, golf- és lóversenypályákkal, valamint 3000 luxusvillát is építettek Pekingtől nem messze. A terv az volt, hogy a kínai újgazdagok számára egy új várost húznak fel a semmi közepén – de sajnos nem jött be. Alig párat sikerült is eladni, de továbbra is fenntartják a látszatot, hogy az üresen álló házakban minden a legnagyobb rendben működik.

 

A várost életben tartják a kertészek, a biztonsági őrök és szálloda alkalmazottjai. Mivel nem tudják mivel eltölteni a munkaidejüket, jobb híján a várost kezdték el átalakítgatni – így vált a város tulajdonképpen egy privát játszótérré. Az ellentmondásokat csak fokozza, hogy a környező településeken olyan emberek élnek, akik biciklivel szállítják a szénaboglyákat, miközben Jing Jin Cityben a Hyatt sofőrje a telefonban előre tisztázza, hogy BMW-vel, Mercedessel vagy Buickkal szállítsa a vendéget a szinte teljesen üres szállodába.

 

Schmied Andi magyar fotós kétszer járt Jing Jin Cityben: 2013–2014 telén és 2014 szeptemberében. Megörökítette ezeket a fura installációkat, illetve ő maga is épített néhányat, majd fél évvel később ismét megnézte, mi történt. A fű kiszáradt, a téglák lehullottak, az üvegek beporosodtak, de folyamatosan új és új installációk jönnek létre.

 

Az itt látható fotósorozat ezt a furcsa, Jing Jin Cityben kialakult életmódot dokumentálja. A képek könyv formában is megjelentek, abban a város és annak elképzelt-eltúlzott jövőjét dolgozza fel három fejezet. Az első fejezet a használat hiányáról szól, a második a használat hiánya miatt kialakult újfajta használatról, végül a harmadik az idő múlásáról. A 184 oldalas könyv nemcsak Londonban kapható, hanem Budapesten is a Mai Manó házban, az Írók boltjában és a Műcsarnokban.