Az aranyváros, ahol mindenki szegény
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A perui Ananea-hegy oldalában, 5100 méterrel a tengerszint felett áll La Rinconada, a világ legmagasabban fekvő városa. A városban első látásra nincs semmi, ami miatt bárkinek megérné letelepednie. Viszont alatta, a földben és a fölé magasodó hegy oldalában van: arany. Méghozzá rengeteg arany. A településen több mint hatvanezren laknak, a város szó mégsem feltétlenül a legjobb megnevezés. Nincs vezetékes víz, nincs csatornarendszer és a 21. századi városokra jellemző alapvető közszolgáltatásokat csak nagyon minimális szinten lehet megtalálni, ha egyáltalán. Van egy orvosi rendelő és egy kisebb rendőrségi állomás, de ezek csak arra képesek, hogy megakadályozzák a város teljes szétesését. A bányásztelepen hatalmas a nincstelenség és a vele együtt járó bűnözés, a fiatalkorúak prostitúciójától kezdve a gyilkosságokig. Ezt a hatalmas gazdagságot rejtő, mégis szegény világot fotózta végig Sebastian Castañeda. Az ő képei, valamint a New Yorker, a Breaking Borders, a CNN és a Washington Post helyszíni riportjainak segítségével bemutatjuk, hogy milyen az élet a világ legmagasabban fekvő településén.
Ez a bányászváros látképe madártávlatból. Az épületek teljesen véletlenszerűen, rendszer nélkül vannak egymás mögé dobálva. A legtöbben acéllemezekből összetákolt, rosszul szigetelt, gyakran fűtés nélküli konténerházakban laknak. Pedig az éves átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fok és a szél szinte folyamatosan süvít. De 2001-ben, amikor elterjedt a hír, hogy nagyobb mennyiségű aranyat találtak a helyi bányában, özönleni kezdtek az aranyásók, ezért gyorsan kellett építkezni, várostervezésre nem jutott idő. Az aranyláz hatására nyolc év alatt 230 százalékkal nőtt a telepen élők száma. (Fotó:
Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
A hegyekben a levegő nagyon gyér, emiatt a fizikai munka sokkal nehezebb, mint a tengerszint közelében, gyakori a fejfájás, szédülés. La Rinconada lakói kivétel nélkül mind rágják a csekély mennyiségben kokain vegyületet is tartalmazó kokacserje levelét, hogy elűzzék vele a magaslati betegség tüneteit és erőt, élénkséget, csökkent éhségérzetet és jobb teherbíró képességet kapjanak. Emellett a bányából alkalmanként elindul egy bányászokkal teli járat, hogy a hegyen több száz métert legurulva friss oxigénhez jussanak a kimerült, ziháló munkások. Ezek a kis szünetek arra is jók, hogy az utak mellett felállított oltároknál megálljanak és szerencséért fohászkodjanak Pachamamához, az Andok-hegységben élő indiántörzsek Föld istennőjéhez. (Fotó:
Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
La Rinconadában kétféle ember él: a bűnözők és az aranyásók. A bányát üzemeltető Corporación Ananea nevű vállalat monopolhelyzetben van a városban, a maffiózókon, striciken és a néhány fenn állomásozó rendőrön és két orvoson kívül mindenki náluk dolgozik. A képen két munkaruhában álló bányász pózol büszkén a kamerának. (Fotó:
Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
A bányában dolgozók fizetési rendszere a munkások kizsákmányolásának egyik legembertelenebb remekműve: a cachorreo. Ebben a rendszerben egy bányász 30 napon keresztül dolgozik munkabér nélkül a bánya tulajdonosainak, majd a ciklus végén, fizetségként megengedik neki, hogy annyi ércet vigyen el, amennyit elbír. Mivel ipari feldolgozás előtt álló kövekről van szó, teljes mértékben a szerencsén múlik, hogy mennyi lesz egy dolgozó havi bére. (Fotó:
Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
A cachorreo azért működik, mert az aranyláz hatására a városba költöző munkásokat örökre magához láncolja. Aki a gyors meggazdagodás miatt érkezett a városba, dacolva a nehéz természeti és társadalmi környezettel, annak mindig lesz “még egy, utolsó” próbálkozása, hogy megtalálja az örök jólétet jelentő aranyrögöt. Aki pár hónapja dolgozik a bányában, az azért marad, mert még türelmesen várja, hogy beérjen a szerencséje. Aki évek óta robotol, az pedig azért marad, mert úgy érzi, már tényleg bármikor eljöhet az a nap, amikor megtalálja a kincset. Amikor a perui kormány megpróbálta betiltani a cachorreot, bányászok ezrei vonultak utcára, a reformok visszavonását követelve. Ez egyébként nem teljesen ésszerűtlen: a folyamatos reménykedés és próbálkozás mellett könnyebb leélni egy nélkülözéssel teli életet, mint az alternatívaként belengetett, örökös nyomort jelentő bányász-minimálbér mellett. (Fotó:
Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
Az elmúlt évtizedben Peru lett Dél-Amerika egyik leggyorsabban fejlődő országa, a Világbank adatai alapján átlagosan évi 5,9 százalékos volt a gazdasági növekedés. Ráadásul a nagy növekedés alacsony inflációval párosult, aminek hatására nőttek a bérek, több lett a legális munkahely és rengeteg embert sikerült kisegíteni a szegénységből. 2004 és 2014 között a mélyszegények aránya 27 százalékról 9 százalékra csökkent. Ide a napi 2,5 amerikai dollárból, azaz nagyjából 720 forintból élők tartoznak. A közepes mértékben szegény emberek, akik napi 4 dollárból, azaz napi 1150 forintnyi összegből élnek, 2004-ben a társadalom 43 százalékát tették ki, tíz évvel később viszont már csak a 20 százalékát. A gazdaság azóta is évről évre erősödik, az elmúlt két évben 3-4 százalékos volt a növekedés. (Fotó:
Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
A külföldi befektetések nem apadnak, folyamatosan nő a turisták száma, nagy infrastrukturális fejlesztések zajlanak, soha nem látott mértékben bővül és erősödik a perui középosztály. De a hegyvidékeken ebből a mai napig nem sok látszik, pedig az ország második legfontosabb exportcikke és dollármilliárdokat hozó bevételi forrása, az arany, innen származik. A nehezen lakható, de értékes nemesfémeket rejtő hegyekbe bányákat vájó multinacionális cégek azt ígérték Perunak, hogy kisegítik az ország peremén lakókat a nyomorból, munkát adnak nekik és elviszik a 21. századot oda, ahová korábban az állam keze nem ért el. Ezek a bányák évente 6 milliárd dollár értékű aranyat termelnek ki, és ez mind exportra megy. Ez 150 tonna tiszta arany, amelyhez 5 millió (!) tonna sziklát kell kihasítani a hegyekből és feldolgozni. Lefordítva: minden egyes gyűrűsujjra húzott aranykarikához negyed tonna ércet kell kitermelniük a bányászoknak. (Fotó:
Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
Peru abban bízik, hogy nem lesz többé az, amivel korábban gúnyolták: egy aranypadon ülő koldus. Az országban lévő nyersanyagokat felhasználva, exportra termelve még tovább repítheti a gazdaságát és a presztízsét a világban. De hiába a nagy, országos gazdasági sikertörténet: Puno tartományban, ahol La Rinconada városa is található, az emberek 65-70 százaléka a mai napig nyomorban él. Az emelkedő jólétből a régió alig érzékel valamit.
(Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
Nem véletlenül csak férfiakat látunk bányászruhában a képeken. A bánya területén csak ők dolgozhatnak, ugyanis egy bányászbabona szerint a nők elviszik a szerencsét. A nők ettől függetlenül ugyanúgy keresik az értékes nemesfémet, csak a bányán kívül, munkaeszközök nélkül, sokkal kisebb hatékonysággal. A legtöbbször az egészen pici gyermekeikkel együtt törik a sziklákat és szitálják a törmeléket a hegyoldalban. Ezzel a munkával jóval kevesebb pénzt keresnek, mint a férfiak, akik hónap végén ércekkel felpakolva hagyják el a bányát. Így a babonára épített szabály biztosítja a nők alárendelt szerepét a bányásztelepen. (Fotó:
Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
Két évvel a nagy aranyláz kezdete után, 2003-ban megjelent a CARE nevű nemzetközi segélyszervezet a városban. Azóta próbálják rávenni a helyieket néhány közös norma kialakítására. Ilyen például a gyermekmunka betiltása és a fiatalkorúak iskoláztatása. Az a céljuk, hogy megakadályozzák a mélyszegénység újratermelését, hogy az új generáció ki tudjon törni a nyomorból. Vannak gyermekek, akiket az iskolarendszeren keresztül sikerült örökre kimenekíteni a városból. (Fotó:
Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
A városban évente nagyjából 100 haláleset történik. A bánya sosem veszélytelen, évente 30 halálos baleset történik. Miután a bánya bezár, este feléled a város másik ipara, kinyitnak a szórakozóhelyek, bordélyházak, kocsmák. Éjszaka La Rinconada olyan mint egy zizegő szentjánosbogár, az egyetlen közszolgáltatás, az elektromosság folyamatos fényárban tartja a várost, megmutatva a prostitúciót, az emberkereskedelmet és a bűnöző kiskirályokat. Nagyjából 70 ember lesz évente a szervezett bűnözés áldozata. (Fotó:
Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
Aki él, az sem egészséges. 5100 méteres tengerszint feletti magasságnál az emberi immunrendszer nem bír megfelelően működni. Ráadásul a városban víz és csatornahálózat híján a higiénia ismeretlen luxus, gyakoriak a fertőzések. A városban két klinika működik, az egyik egy alapszolgáltatásokat nyújtó állami, a másik pedig egy jól felszerelt, fizetős magánintézmény. A magánklinika orvosa szerint az egyetlen oka annak, hogy még nem pusztította el a teljes telepet egy erősebb járvány, hogy az év jórészében fagypont alá esik az esti hőmérséklet, ez pedig még azelőtt megöli a baktériumokat, parazitákat, mielőtt elszaporodnának. A képen a város melletti szemétlerakó látszik. A városba nem jár fel kukásautó, nincs szemétgyűjtés, így az összes megtermelt hulladék a hegy egyik oldalában köt ki. (Fotó:
Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
Nem csak az emberi életeket, a környezetet is tönkreteszi a bányászat. Az ércet különböző vegyi anyagokba, például higanyba áztatják, hogy kinyerjék belőle a tiszta aranyat. A higanyt aztán tárolás nélkül hagyják a talajba és a vízbe, föld alatti forrásokba folyni, ezzel több száz méteres körzetben mérgezve a természetet. Az ilyen szennyezés miatt több indián falu tűnt el a perui aranybányák környezetéből, miután a növényeik és az állataik is elpusztultak a megváltozott környezetben. (Fotó:
Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
Mindezek ellenére, az emberek nem mennek sehová, La Rinconada lakossága nem csökken. Az aranyláz mindig hoz lelkes, új embereket, akik addig-addig próbálgatják a szerencséjüket, mígnem aranyfüggő bányászok lesznek. A bányatulajdonosok örülnek, hogy folyamatos a gyakorlatilag ingyenes munkaerő. A perui állam pedig mindezt szó nélkül hagyja, hadd termeljék halálukig a bányászok az ország legnagyobb kincsét. (Fotó:
Anadolu Agency / Getty Images Hungary)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon