Az amszterdami Unseen a kortárs fotográfia egyik legfontosabb rendezvénye, nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy óriási piacot, ahol őszibarack helyett fiatal fotósok képeit lehet euróezrekért megvásárolni. Az idei eseményen Magyarországot a Supermarket Gallery képviselte, a budapesti galéria két művészt tudott bemutatni a közönségnek (Geibl Kata, Ladocsi András), az ő képeikből válogattunk most.
Ladocsi a Swallow című sorozatában a fiatalkorának egyik fontos életszakaszát, a versenyszerű úszást, és az azzal járó, szinte meghasadással járó mindennapokat dolgozta fel felnőtt szemmel. Geibl pedig Sziszüphosz címmel a görög mitológiai történet motívumait ültette át a modern civilizáció világába.
Az European Photography Platform Futures projekt keretében a Capa Központ még öt másik magyar fotóst is ki tudott küldeni az Unseenre: Szombat Éva, Kállay Márton, Dobokay Máté, Bolla Szilvia, és Bíró Dávid közül az utóbbi bekerült az Unseen Talent Awards döntőjébe is, mint az esemény egyik fiatal tehetsége. A Photo Romania jelölésével Mucsy Szilvia is jelen volt.
Ladocsi András: Swallow
4-től 18 éves koromig úsztam versenyszerűen. (Fotó:
Ladocsi András)
Ennek a 14 évnek a java úgy telt hogy reggel elmentem edzeni iskola előtt, majd bementem az iskolába, és amint vége lett, mentem vissza edzeni. (Fotó:
Ladocsi András)
Ezután keveredtem csak haza a családi környezetbe. (Fotó:
Ladocsi András)
Minden közeget tekinthetünk egy mikroközösségnek, melyek saját szabályrendszerrel léteznek, amibe bele kell tanulnia a résztvevőknek, hogy érvényesülni tudjanak benne. (Fotó:
Ladocsi András)
Van aki képes átfedéseket találni ezen közegek között, van aki meg sem próbálja. (Fotó:
Ladocsi András)
Változó gesztusok, érintések, hangok és mimikák járnak a fejemben, ha visszagondolok erre az időszakra. (Fotó:
Ladocsi András)
A rengeteg edzéssel töltött idő, utazás, edzőtábor, edzésről ellógás a barátok miatt, a család mellőzése és annak hiánya, majd ottléte az, ami jellemzi azt az életet, amit kaptam. (Fotó:
Ladocsi András)
A jelenből visszatekintve tapasztaltam rengeteg új dolgot a múlttal kapcsolatban, amit eddig észre sem vettem. (Fotó:
Ladocsi András)
Geibl Kata: Sziszüphosz
Sziszüphosz kijátszotta a halált, senki nem halt meg a Földön, tehát az emberek isteni tulajdonság, a halhatatlanság birtokába kerültek. Napjaink tudományának egyik fő feladata az emberiség megmentése önmagától. (Fotó:
Geibl Kata)
Mivel ez az Isteneknek nem tetszett megbüntették és sziszüphoszi munkára száműzték, tehát egy teljesen hasztalan és végeláthatatlan munkát kellett végeznie. (Fotó:
Geibl Kata)
Két fajta képpel találkohatunk a sorozatba: az egyiken valós kisérleteket láthat a néző, a másik fajta kép viszont teljesen megrendezett, kitalált, csak a tudományosság látszatát hordozza. (Fotó:
Geibl Kata)
Az ELTÉ-n, a fizika tanszéken egy ott tanuló doktorandusz-hallgató kísérletét fényképeztem le. A kísérlet lényege a fehér tábla előtt gyorsan mozgó átlátszó műanyag tartályban mozgó buborék. A helyszínt a kompozíció érdekében azonban megváltoztattam, a kísérlet tárgyát se látjuk, csupán a gúla formát kirajzoló mozgását. (Fotó:
Geibl Kata)
A sorozatban visszatérő elem a gömbforma. Sziszüphosz egy kerek kőtömböt gurított, ami megfelel a Föld formájának is. A tudomány, mint a modern kor Sziszüphosza, olyan tudást akar az emberiségnek adni, mely előtte nem volt a birtokában. (Fotó:
Geibl Kata)
Fél évet Helsinkiben töltöttem, ez az egyik kép, ami ott készült. Egy echo nélküli szoba plafonjáról készítettem, hosszú záridővel, nagyon sok vakut használva, hogy a tér és a középen logó lámpa inkább tűnjön valamiféle elektromos nyalábnak, mint lámpának. (Fotó:
Geibl Kata)
A sorozat elkészítésénél az is célom volt, hogy egyfajta időtlenséget sugározzon, hogy ne tudhassuk, mikor (és hol) készültek a képek. Éppen ezért középformátumra, analóg technikával készültek, azonban nagyban mutatnak digitális hatásokat is. (Fotó:
Geibl Kata)
A tudomány is úgy gondolja, hogy minden lépéssel egyre közelebb kerül a nagy kérdéseink megválaszolásához, azonban ezek a kérdések csak még több kérdést szülnek. (Fotó:
Geibl Kata)
Rovataink a Facebookon