A Narancs Ügynök gyermeke vagyok

Monsanto Book 088

Lassan nyolcmilliárdos népesség. Klímaváltozás. Túl sok vegyszer a mezőgazdaságban. A hatékony élelmiszer-termelés fenntartására logikus válasz is lehetne a tökéletes növények kifejlesztése, ha már a technológia engedi, génmanipulációval. A GMO-növények hosszú távú ökológiai hatása még nem is látszik, az azonban igen, hogy a vegyszerhasználattól nem szabadította meg a mezőgazdaságot, miközben ott, ahol termeszthető a GMO-búza, -szója, gazdaságilag teljesen kiszolgáltatottá teszi a termelőket a monopóliumnak, amely Monsanto néven volt ismert két évvel ezelőttig. Akkor az 1901-ben alapított amerikai céget 66 milliárd dollárért megvette a német Bayer gyógyszeripari óriás. A konteóhíveknél a sátánként, a mérsékeltebbeknél is a környezeti és gazdasági kockázatok profitra váltójaként azonosított Monsanto – amelyben van, aki a 21. század élelmezésének úttörőjét látja – a Bayer révén talán javíthat imidzsén, miközben a gazdasági, ökológiai, egészségügyi kérdések és veszélyek továbbra is velünk maradnak.

A vállalat által gyártott vegyszerekkel megszórt területek rákbeteg lakóiról, a GMO-magokra vadászó „Monsanto-rendőrség” gazdasági áldozatairól többéves oknyomozó munkával írt könyvet Mathieu Asselin fotográfus, akinek kiállítása december 8-ig látható a TOBE Galleryben.