Megvannak az Év természetfotósai
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Nagykép cikkek
28. alkalommal írta ki a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége Magyarország és Közép-Európa legrangosabb természetfotós pályázatát. A „Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020” nevű pályázatra 4114 pályamű érkezett. A díjakat 2020. november 3-án 18.30-kor online díjátadó keretében adták át, a Magyar Természettudományi Múzeumban pedig megnyílt a pályázat legjobb képeiből rendezett kiállítás, és bemutatták a döntőbe jutott fotókból összeállított, Az év természetfotói – Magyarország 2020 című kötetet is, amely az idén is két nyelven, magyarul és angolul jelent meg az Alexandra Kiadó gondozásában.
- 2020-ban „Az év természetfotósa” címet Potyó Imre nyerte, akinek nem kevesebb mint 9 képe szerepel a legjobbak között.
- Pintér Csaba Légivadász c. képe nyerte meg „Az év természetfotója 2020-ban” címet egy szenzációs „akciófotóval”, egy zsákmányoló karvalyt ábrázoló képével.
- Az idén is Koncz-Bisztricz Tamás lett „Az év ifjú természetfotósa” egy igen meggyőző portfólióval. De meg kell említeni Sztrehárszki Lili nevét is, aki egy felettébb szellemes képpel nyerte meg az ifi kategóriát.
Válogatásunk a legjobb felvételekkel próbálja megmutatni azt, milyen csodálatos hely Magyarország és úgy en bloc a Föld nevű bolygó.
Az Év Természetfotója 2020-ban – Pintér Csaba: Légivadász – A karvaly elkapta és cipeli a citromsármányt, amely békésen keresgette táplálékát a füves réten Esztergom közelében. A karvaly köztudottan az egyik legjobb vadász a madarak között, elképesztő sebességgel ejti el az - egyébként jellemzően énekesmadár - áldozatát, bár az esetek nagyobb részében még így sem szokott sikeres lenni a vadászat. A kép lesből készült egy áprilisi napon és szerencsémre, miután lecsapott a sármányra, az objektívemre merőlegesen repült, így oldalról tudtam követni a mozgását és sikerült a jelenetet éles képkockán megörökíteni. (Fotó:
Pintér Csaba / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Kezünkben a Föld – 1. díj – Gergely József: Füstös varjú – Vetési varjú keresi a leszállóhelyet az égő, bűzös füstöt árasztó hulladéklerakón szerves anyagok után kutatva. Vajdaság, Csóka kommunális hulladéktároló telepe. 2020. április. A város közvetlen közelében, a szeméttelepen guberáló emberek rendre felgyújtják a szemetet, hogy könnyebben hozzá tudjanak jutni az esetleg ott található fémhulladékhoz. A telep egész éven át parázslik, a tűzoltók sem tudják eloltani. A széljárástól függően a tűz gyakran átterjed a közeli nádasra, nagy kárt okozva az élővilágnak. (Fotó:
Gergely József / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Kezünkben a Föld – 2. díj – Radisics Milán: Érc-piac – Acélgyártás alapanyagainak tározó és osztályozó egységében darukkal töltik a teherautókat, amelyek a feldolgozandó nyersanyagot szállítják az érc-előkészítőkbe. A felülnézeti perspektíva a helynek egy afrikai füszerpiac hangulatát kölcsönzi. Gijon, Észak-Spanyolország. (Fotó:
Radisics Milán / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Az emlősök viselkedése – 2. díj – Hogya István: Ének az esőben – A dombtetőn álló szarvasbika bőg a szakadó esőben, miközben megvilágítja a naplemente aranyló fénye. E szeptember esti fotózás nem indult túl fényesen. Az előre kiszemelt helyen vadásztak, így módosítani kellett a tervet. Majd jött egy hatalmas peremfelhő és egy órán keresztül szakadt az eső. Közben hallottam pár bőgést, és elindultam abba az irányba. Az erdőből kitekintve egy ágvéget vettem észre a domb aljában és nagy örömömre, a szarvas épp felém haladt! Szívem a torkomban, közben szakadt az eső és imádkoztam, hogy bőgje el magát a domb tetején. És megtörtént! A párás, esős keresőben csak egy homályos alakot látam, de visszanézve a kijelzőn ez a látvány fogadott! (Fotó:
Hogya István / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
A madarak viselkedése – 2. díj – Esteban Sanchez: Légi csata – Barázdabillegető röptében kergeti rovar zsákmányát a Szentendrei-szigeten a les előtti itató felett egy áprilisi napon. Az itató gyakori vendégéről sikerült megfigyelni, hogy néha a feje felett köröző rovarokra vadászik. A kép készítésekor a technika, a korábbi próbálkozások és a szerencse is a "barátaim" voltak, hiszen csak a madarat követtem a kamerámmal, amikor láttam, hogy elindul felfelé vadászni és exponáltam. Az, hogy mindketten meg lettek örökítve egy kockán, már csak a visszanézéskor derült ki. (Fotó:
Esteban Sanchez / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Állatok és környezetük – Dícséretre méltó – Potyó Imre: A falevél mikrokozmosza – A harmattól nyirkos falevélen mászkál a legkedvesebb küllemű ugróvillások egyike, amely mérete mindössze 1 milliméter! Elhalt növényi szerves anyaggal táplálkoznak, a gombák és baktériumok lebontó munkáját segítik. Felaprózzák, összetörik, nedvesítik a lenyelt szerves törmeléket, így fontos szerepet játszanak a talaj kialakulásában. A szinte láthatatlan nagyságrendbe eső fajok formavilága csak rendkívül erős nagyítással, a fényképezőgépre helyezett közgyűrűsorral és fordított állású objektívvel örökíthető meg. Ebben a nagyításban minden megváltozik: fél centiméterben pásztázom a világot, rendkívül kicsiny mélységélességgel, miközben olyan érzésem van, mintha egy másik világba kerültem volna. Közben figyelni kell a kis lények mozgását is, mert ha megzavarjuk, egy pillanat alatt kicsapják ugróvillájukat, és világgá pattannak. (Fotó:
Potyó Imre / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Állatok szemtől szemben – 3. díj – Szabó Irma: Ham bekaplak! – Nászruhába öltözött, élénk zöld szemű kárókatona épp nyeli le a zsákmányát. A kormorán néven is ismert madarak nem a halastavak kedvencei, hiszen az étvágyuk hatalmas. A halastavak halállományában jelentős ritkítást tudnak végezni, akár 50 cm-es halat is képesek megenni. (Fotó:
Szabó Irma / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Élet a vízfelszín alatt – 1. díj – Előd László: Pöröly – Pörölycápa, amely a raj őrszemeként időnként megközelíti a búvárokat a vörös-tengeri Dedalus zátonynál, Egyiptomban. A cápák közkedvelt téma a víz alatti fotósok körében. Az eufórikus élmény miatt, nem elkerülni, hanem találkozni szeretne velük szinte minden búvár. A közhiedelemmel ellentétben a cápák nem szívesen közelítik meg az embert, hiszen általában tartanak egy ismeretlen nagy testű élőlénytől. A közelünkben lévő raj is 50 méteres mélységben tanyázott, ahova sűrített levegővel nem lehet lemenni, de szerencsénk volt, hogy 1-1 felderítőjük időnként feljebb jött megvizslatni az új jövevényeket. (Fotó:
Előd László / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Tájak – 1. díj – Németh Tamás: Homokdűne hold-nyugtával – Mesquite Flat Dunes homokbuckái és a majdnem telihold lenyugvó koronája, amely közelíti a horizontot a Death Valley Nemzeti Parkban, Kalifornia, Egyesült Államok. Az alapos felkészülés ellenére, egyes fotók a túra során sokkal nehezebben jöttek össze a tervezettnél. A pokoli klíma és a homokvihar mellett a turisták nyomai sem tettek jót az előre megálmodott képnek. Ezért harmadszorra is nekifutottam a dűne meghódításának, ezúttal hajnalban, miután a vihar kisimította a homok felületét. A minél részletesebb végeredmény érdekében panoráma technika alkalmazását választottam. A táj mélysége megkívánta, hogy az egyes részeket fókusz sorozattal rögzítsem, így összesen 36 felvételből jött létre az alkotás. (Fotó:
Németh Tamás / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Az emlősök viselkedése – 3. díj – Kolodziej Kai: Hörcsög pálya – Mezei hörcsög egy bécsi temető sírfalán kialakított, alagútszerű járatban rohangál. A valamikor elterjedt faj vadon élő populációja mára nagyon lecsökkent, mert vagy kártevőként kezelték, vagy a prémjük miatt vadásztak rá. Szerencsére, a bécsi temetőkben és parkokban lehet találkozni szabadon élő példányokkal. A temetőkben a sírfalak cementburkolatait járatoknak használják miközben közlekednek az előhelyek közt. Rengeteg időt töltöttem a terepen figyelve és fotózva a fürge állatokat, de egyik sem haladt az általam elképzelt irányba. Több napba telt, mire egy példány pont ott haladt el, ahol elképzeltem. (Fotó:
Kolodziej Kai / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Állatok szemtől szemben – Dícséretre méltó – Friedrich Andrea: Silverlook – A Bweza családban élő három ezüsthátú gorilla közül az egyik, amint gondosan megfigyel a dús növényzet mögül. Uganda, Bwindi Nemzeti Park. A Bwindi erdőben élő hegyi gorillák egyedszáma jelenleg 500 körülre tehető. A hegyi gorillák természetes élőhelyéül szolgáló erdő szigorúan őrzött, látogatása feltételekhez és engedélyhez kötött, melyet korlátozott számban adnak ki. Az engedély magas árának következtében az emberek érdekeltté váltak a faj fenntartásában és megóvásában, hozzájárulva ezzel a populáció lassú, de folyamatos gyarapodásához. Leírhatatlan élmény volt látni őket a természetes környezetükben, ahogyan élik a mindennapjaikat, látni a tekintetükön az érzelmi intelligenciát, ahogyan egyenesen az ember szemébe néznek. (Fotó:
Friedrich Andrea / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Az állatok viselkedése – Dícséretre méltó – Somodi Ferenc: Tülekedés – A hím mocsári békák kékre színeződve összegyűltek nászhelyükre, és közben rivalizálnak egymással. Március Örség területén. Gyönyörű kék színük, amely csupán pár napig tart, feltűnően látványos ilyenkor. Sajnos még ebben az időszakban is rendkívül érzékenyek minden külső neszre, azonnal vízfelszín alá húzódnak ha az ember közeledtét érzik. Így a kép készítésekor lesben ültem és távkioldóval tudtam vezérelni a közelükbe helyezett fényképezőgépem. (Fotó:
Somodi Ferenc / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Tájak – Dícséretre méltó – Marchhart Pál: Jörd szeme – Mohával borított dombok, gleccserfolyók nyomai és egy vízzel telített kráter az izlandi felföldön, légi perspektívából. Izland, a tűz és jég szigete a tektonikus mozgások következtében a tenger alól feltörő és megszilárduló magmából született. Felszínét a vulkáni tevékenység, a geotermikus jelenségek és a gleccserek kölcsönhatása ma is aktívan alakítja. A táj fölött repülve az embert leírhatatlan érzés keríti hatalmába, amikor szeme elé tárul az elképesztő szín és formagazdagság, a természet végtelen erejének lenyűgöző bizonyítéka. (Fotó:
Marchhart Pál / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Állatok szemtől szemben – Dícséretre méltó – Potyó Imre: A jég ura – A képen egy kb. öt milliméteres álskorpió látható, amint például ugróvillásokból álló táplálékát kutatja a frissen lehullott hópihéken haladva a Börzsönyben. A pókszabásúakhoz tartozó, mindössze 2-8 mm-es predátorok bámulatos testfelépítése egy egészen kivételes fotótéma. Ezen az estén találkoztam először ezzel az élőlénnyel, és éppen a hó tetején. Tökéletes élmény volt, na és persze igen gyorsan kellett cselekednem a közgyűrűkre helyezett makrooptikámmal és a Raynox nagyító előtétemmel, nehogy idő előtt eltolasson. (Fotó:
Potyó Imre / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
A madarak viselkedése – Dícséretre méltó – Szerencsi Gábor: A fennsík vadásza – Uráli bagoly repül a Bükk-fennsíkon egy bokor előtt, amely érdekes textúrát kölcsönöz a képnek. Az elmúlt télen több alkalommal látogattam meg az egyik kedvenc fotós helyemet és tisztes távolságból több madarat figyeltem meg. Különböző irányba repültek, és sok próbálkozás után egyikük a tervezett irányba indult, így sikerült megörökítenem az előre megálmodott előtérrel. (Fotó:
Szerencsi Gábor / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Élet a vízfelszín alatt – Dícséretre méltó – Násfay Béla: Angolna mező – Foltos- és a háttérben látható, fekete csőlakóangolnák százai egy homokos lejtőn Tulambennél a Bali-tengerben. Amikor nem észlelnek veszélyt, felágaskodnak lakócsöveikből és az áramlattal feléjük sodródó apró élőlényekből táplálkoznak. Fotózásuk rendkívül nehéz, mivel bármilyen számukra idegen vagy veszélyes lényre és zajra azonnal eltűnnek jó időre otthonukban. Állványra tett kábeles távkioldású kamerám mögött vagy 6 méterrel kétszer is órákig hasaltam a fenéken és megpróbáltam nagyon halkan lélegezni. (Fotó:
Násfay Béla / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Ifjúsági kategória – Dícséretre méltó – Koncz-Bisztricz Tamás: Sziget – Egy kis sziget, ahol a Dráva zavaros, áradt víze találkozik a mellékág lelassult és letisztult zöld színű vizével. (Fotó:
Koncz-Bisztricz Tamás / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Növények és gombák – 1. díj – Jantyik Tibor: Óriások között – Az októberi esőzések után az erdő kidőlt fáinak az elkorhadt tönkjén a gombák gyors növekedésnek indulnak. A tönk egyenetlen széle kitűnő lehetőséget ad arra, hogy a kissé alsó látószögben fotózott gombák az élességponton kívül esve különleges alakzatokat formáljanak. Pósteleki erdő, Békéscsaba környéke. Ennek a leképzésében nagy segítséget nyújt egy különleges, de egyszerű felépítésű objektív, mint ami a diavetítőkben is van. (Fotó:
Jantyik Tibor / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Ifjúsági kategória – 1. díj – Sztrehárszki Lili: Apró részletek – A téli hibernációban lévő patkós denevér, zseblámpával megvilágított lábai egy elzárt, sötét bányában. Speciális inak segítségével, kis ujjaival és karmaival kapaszkodva, fejjel lefelé szabadon függeszkedik a barlang mennyezetén, a Börzsönyben. Európa legkisebb patkósdenevére, több bányavágatban is megtalálható, de sajnos állománya erősen megfogyatkozott, napjainkban veszélyeztetett fajnak számít. A helyszínre szakmai kísérővel mehettem be, és ellenfényben örökítettem meg, hogy kiemeljem a vékony bőrén átlátszó ereket és a lábain lévő apró szőrszálakat. (Fotó:
Sztrehárszki Lili / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
A fenntartható energiatermelés és a természet kapcsolata – 1. díj – Radisics Milán: Szélerőmű farm az El Romeral hegyen – Villacanas szélerőmű park a vulkanikus és szeles El Romeral hegy tetején, miközben a lankás domboldalakat mozaikszerű olivamezők tarkítják. Toledo, Spanyolország. December 31. 2018. A Föld egyre növekvő népessége egyértelműsíti, hogy a víz, az étel és az energia előállítása az előttünk álló legnagyobb történelmi kihívások, ennek megfelelően Toledo megyében maximálisan kihasználják a területi adottságokat. Ezt a fotót december 31-én készítettem az év utolsó óráiban, így számomra egyfajta fogadalom, üzenet lett a nagyvilágnak, hogy valóban itt az ideje változtatni a környezetünkhöz való hozzáállásunkon. (Fotó:
Radisics Milán / Lenergy – Az Év Természetfotósa 2020 / naturArt)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon