A Fidzsi-szigetek falvaiból miattunk kell elköltözniük az embereknek

Serua a Fidzsi-szigetek 14 tartományának egyike, ami a legnagyobb sziget déli
részén fekszik. A sós víz dagálykor elárasztja a falut, az emberek csak a víz fölé
épített pallókon tudnak közlekedni. A 80 falubeli elkeseredett: itt vannak eltemetve
őseik, de most egyre kevésbé valószínű, hogy ők is itt lesznek.

Az áradások, az erózió és a szélsőséges időjárási jelenségek miatt a lakosságnak
valószínűleg a sziget beljebb eső területére kell költöznie a túlélés érdekében. De az
idősek nehezen állnak kötélnek, még a talajjavításban, a meliorációban bíznak,
hátha az megakadályozza a tenger további pusztítását, az ősi temetkezési helyek
elárasztását.

A Fidzsi-szigetek kormánytisztviselői szerint rengeteg, Seruához hasonló
helyzetben lévő falu van, amelynek alkalmazkodnia kell a felmelegedés okozta új
kihívásokhoz, vagy ahol a helyieknek el kell hagyniuk korábbi lakóhelyüket – ez azonban igen költséges lenne.

A szigetek fővárosában, Suván július közepén csúcstalálkozót tartott 15
veszélyeztetett csendes-óceáni szigetország vezetője, és együttesen az
éghajlatváltozást nyilvánították a „legnagyobb egzisztenciális veszélynek”. Mivel
életüket, mindennapjaikat sodorja veszélybe a globális felmelegedés, követelik,
hogy a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országok ne csak csökkentsék
a kibocsátásukat, hanem anyagilag is támogassák a szigetek lakóit, akiknek súlyos
költség az emelkedő tengerszint elleni védelem. A téma kulcsfontosságúvá
lépett elő az ENSZ klímakonferenciáin.

A partfalak építése, a mangroveültetvények telepítése és a vízelvezetés a legtöbb esetben már nem elég a falvak megmentéséhez

– mondja Shivanal Kumar, a Fidzsi-szigeteki gazdasági minisztérium
éghajlatváltozási szakértője.

Muszáj megvédeni az embereket az emelkedő tengerszinttől, a nagyobb
viharhullámoktól és a szélsőségesebb ciklonoktól – mondja Kumar. De a
tisztviselők szerint az ENSZ klímakonferenciáin a fejlett országok által felajánlott
pénzösszegek a költöztetésre nem lennének elegenedőek, maximum az
alkalmazkodásra, például a partfal építésére.

Az ENSZ tavalyi éghajlatváltozási konferenciáján a fejlett országok megegyeztek
ugyan, hogy növelik a fejlődő országoknak szánt forrásokat az éghajlatváltozás kezelése érdekében, és csökkentik a globális metánkibocsátást, de a csendes-óceáni vezetők ezt nem tartják elegendőnek. Követelik, hogy a következő konferencián már mutassák be eredményeiket a veszteségek és a károk finnszírozása terén.

Az ENSZ-csúcs elnöke, Alok Sharma brit politikus azt mondta, megérti a csendes-
óceáni szigetek lakóinak csalódottságát, hiszen ők vannak a klímaváltozás frontvonalában, és nem is ők okozták a válságot.

A Fidzsi-szigeteken van az első falu, aminek 2014-ben az emelkedő tengerszint
miatt költöznie kellett. A 32 családból álló Vunidogoloa 1,5 kilométerrel beljebb
költözése 980 000 dollárba került, és nagyon megviselte az időseket és a nőket.
Másik hat falu már kénytelen volt költözni, és további közel nyolcázra vár hasonló
sors.