Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

A ballonrepülés nálunk igen fiatal sport, de eredete messzire nyúlik vissza; ez a legősibb repülő tevékenység. A francia Montgolfier-testvérpár (Joseph Michel és Jacques Etienne) már a 18. században rájött, milyen jó reklámhordozó egy ballon; papírgyáruk termékeinek népszerűsítésére nekifogtak, hogy készítsenek egyet. Több kísérlet után 1783. június 5-én elkészült első meleglevegős léggömbjük papírból és vászonból, a kb. 726 kg-os, 10,6 m átmérőjű, több mint 12 m magas gömb 10 percet repült és kb. 2000 méterre emelkedett.

Szörnyeteg az űrből

A Montgolfier-testvérek sikere akcióba lendítette a francia udvar arisztokrata társaságát, létrehoztak egy közadakozási listát, hogy Jacques Alexander Cesar Charles tervei alapján elkészülhessen egy rivális hidrogénballon. Az első, lakkozott selyemből készült kupolájú gázballont 1783. augusztus 27-én engedték fel; körülbelül 900 méteren eltűnt az alacsony felhőtakaróban. Földművesek találtak rá 22 km-rel odébb. Azt hitték, az űrből érkezett szörnyeteggel van dolguk, vasvilláikkal rátámadtak és agyonszurkálták. Amikor a szegény ballon leeresztett, még ló után kötötték és körbevágtattak vele, hogy bizonyosak legyenek a pusztulásában.

A berbécs és a réce túléli, a kakasnak vége

1783. IX. 19-én felszáll a Montgolfier-testvérek „Martial”-ja, amely állatokat visz a magasba. A Magyar Hírmondó 1783. novemberi száma így számol be erről:

„Frantzia orfzágban moftanság némellyek valaminémü fzéllel béllett, meg-gyulladható jófzágnak elkéfzitésében törik fejeket. Egy illyen tfinálmánnyal, mellynek-is Montgolfier Úr vala a találója, a mult hónapnak 2odikán tettek volt próbát Verfaillesben, a Király-s Királynénak, és az egéfz Királyi Familiának jelenlétében.

A tfinálmány 60 láb-nyomnyi magafságu vala, annak kerekségét két egyenlő réfzre ofztó linea pedig 40 láb-nyomnyira hofzu; 40 minuta alatt az egéfz tfinálmányt meg-töltötték fzéllel. Mihent el-vágattak a kötelek, mellyekkel le vala kötözve, azonnal mint-egy 200 ölnyi magafságra fel-emelkedett; azután napkelet felöl fzél támadván, 27 minuta alatt elfzéllefzté azt. Végtére Vallereffon erdőben a helyen, melly Carrefour Marechalnak mondatik, leesék. Hozzá kötöttek volt azon tfinálmányhoz egy füz-fa vefzfzőkből font kosarat, bele rekefztvén egy kakaft, berbétset és rétzét. A kakaft agyon ütötte a tfinálmány, mikor le-efett, de a berbéts és rétze minden sérelem nélkül maradott.

Kérdés támadván azután ezen tfinálmányoknak mi hafznáról, Franklin Ur azt az elmés feleletet adá: Uraim! ezen tfinálmány moft ollyan, mint a moft fzületett gyermek, melly idővel vagy éppen tök fejü, vagy igen nagy elméjü léfzen. Várjuk meg azért, meddig felnevelkedik.”

Miután ily módon meggyőződtek róla, hogy odafent életben lehet maradni, Pilatre de Rozier vegyész bátran kosárba száll, és 1783. október 15-én kb. 30 méterre emelkedik – egyelőre a földhöz kötve.

Megkezdődnek a repülések – emlékezetes dátumok

1783. XI. 21. A Montgolfier-testvérek 22 m magas, 2000 köbméteres léggömbje felszáll. Kosarában P. de Rozier és Francois-Laurent d’Arlandes márki. A meleg levegőt úgy állítják elő, hogy szalmát, gyapjút égetnek a ballon szája alatt. 25 perc alatt 10 km-t repülnek.

1783. XII. 1. Charles professzor gázléggömbjével (utasa Nicolas Robert) felszáll. 40 km-t repülés és kb. 3300 m-re emelkedik.

1784. VI. 14. Az első női ballonpilóta felszáll: ő egy népszerű operaénekesnő, Madame Thible.

1784. VIII. 15. Szablik István professzor Budapesten (a mai Erzsébet-híd pesti hídfőjénél) gázléggömb-modellel kísérleteket mutat be.

1784. IX. A teljesítmények nőnek: egy gázléggömb Párizsból 6 óra 40 perc alatt 186 km-t repül.

Domin József tanár Győrben bemutatja hidrogén töltésű gömbjét.

1785. I. 7. A francia Blanchard és dr. Jeffrie átrepüli a La-Manche-t.

1794. II. 2. Megalakul Franciaországban a világ első katonai repülő egysége. A „légierő” személyzete 34 fő.

1797. X. 22. Párizs felett Garnerin a világon először ejtőernyővel ugrik léggömbről.

1803. Léggömböket használnak a légkör összetételének mérésére.

1811. Budapest: a mai Városliget területéről felszáll dr. Menner, és léggömbjével Gyöngyösig repül.

1836. Átrepülik a bűvös 500 km-t. Egy léggömb 18 óra alatt 600 km-re jut Londonból.

1846. Lehmann német pilóta a mai Lövölde térről (régen Hermina-mező) száll fel Budapesten.

1849. VI. 24. Ausztria léggömböket használ Velence bombázásához. A 100 köbméteres léggömbök 15 kg-os bombákat visznek.

1849. IX. 2–3. Arbans átrepüli a francia Alpokat.

1850. V. Esterházy Pál – Henry Coxwell mecénása – utasként részt vesz Coxwell európai léggömb-körútján.

1857. Budapesten ismét nagy tömegeket vonz az újabb léggömb-bemutató.

1858. Egy amerikai léggömb 20 óra 40 perc alatt 1279 km-t repül. A francia Nadar elkészíti a világ első légifotóját.

1861. Lincoln elnök rendszeresíti az amerikai hadseregben a – megfigyelésre kitűnő – kötött léggömböket.

1862. IX. 5. 8000 m magasságot érnek el léggömbbel.

1870–71. A francia–német háború alkalmával 62 léggömb hagyja el a körülzárt Párizst. A szállított levelek száma eléri a 2,5 milliót.

1875. A francia Coruth léghajóján Batthyány Elemér Budapestre repül Párizsból.

1893. VII. 9. Hogy ki volt az első magyar nő, aki ballonnal repült, arról nincs pontos adatunk, de nagy valószínűséggel Pálmay Ilka, a híres-neves pesti színésznő lehetett, akit egy bécsi sportember, Victor Silberer vitt magával ezen a napon, Vindobbona nevű ballonján.

1893. Victor Silberer osztrák pilóta több alkalommal bemutatót tart Budapesten.

1894. XII. 4. Berson 9155 méteren –47 Celsius-fokot mér.

1896. A millenniumi kiállításon a kötött katonai léggömbből 7017 ember tekinti meg a fővárost madártávlatból. Louis Godard francia pilóta repül az ünnepség alkalmából.

1897. VII. 11. A svéd Andrée és két társa léggömbbel az Északi-sarkra indul.

1902. V. 1. Megjelenik az első magyar repülőújság. Címe: Aeronauta.

1902. V. 1. Budapesten, a Margitsziget déli csücskéről felszáll az első magyar léggömb, a Turul. Pilótája ifj. Tolnay Lajos, 4040 m-ig emelkedik.

1904. V. 1. A Magyar Aero Club megalakulásának 2. évfordulóján megtartják az első magyar léggömbversenyt Budapest–Dömsöd útvonalon.

1904. VI. 29. Az első éjszakai repülés Magyarországon. A Turul Budapestről Szegedre repül.

1906. IX. 30. Indul az első Gordon–Bennett léggömbverseny Párizsból.

1930. Megkezdi repülését a második magyar léggömb, a Hungária. Feladata leginkább meteorológiai mérőrepülés, és propagandacélokat szolgáló léggömbposta szállítása.

1931. V. 27. Picard és Kipfer az F.N .R.S. jelű léggömbbel végrehajtja az első sztratoszféra-repülést. 15.781 m-ig emelkednek.

1932. VIII. 18. Picard és Cosyn 16.201 m-re emelkedik.

1934. Az osztrák R. Brunner petróleum-porlasztással új meleglevegős léggömböt épít. Munkatársai B. Marek és J. Emmer.

1937. IX. 25. Brunner léggömbje Bécs és a Fertő-tó között 9734 m-re emelkedik.

1944–45. A japánok 540 köbméteres léggömbökkel 135 kg-os bombákat indítanak közel 10.000 km-es útra az USA nyugati partvidékére, összesen 285-öt. A bombák 9000 m-en utaznak.

1960. X. 10. Az amerikai Ed Yost meleglevegős léggömbkísérletekbe kezd. A tüzelőanyag először kerozin, majd PB-gáz. A kísérletek eredményesek, ő alapozza meg a mai hőlégballon-repülést.

1963. Megtartják az első hőlégballon-versenyt az USA-ban. Ed Yost és Don Piccard sikeres európai bemutatót tart: 3 óra 17 perc alatt átrepülik a La Manche-t.

1974. A MÉM Repülőgépes Szolgálat kaposvári bázisán Gulyás Géza ballonkísérletekbe kezd.

1976. III. 14. Felszáll az első 120 köbméteres ballonmodell. A siker további fejlesztést eredményez, ekkor kapcsolódik be a munkába Balikó Pál mérnök is, a Pannónia ballon tervezője.

1977. VII. A Pannónia bemutatója Egerben. Még nem repül, csak lebeg, miután nincs hozzá kiképzett személyzet.

1977. X. 12. A Pannónia először repül. Színhely: Lódz, Lengyelország.

1978. V. 4. Megalakul az MHSZ Malév Repülőklub ballonszakosztálya.

1978. VIII. 12–18. Az amerikai B. Abruzzo, M. Anderson, L. N ewmann az USA-ból Franciaországba repül a Double Eagle II. nevű ballonnal. Ez az első sikeres Atlanti-óceán átrepülés.

1978. Balikó Pál, a legsikeresebb magyar ballontervező, megalkotja az RSZ–03 típusú, 2600 köbméteres ballont.

1978. VIII. 14. Az újonnan alakult Malév ballonszakosztály megkezdi a kiképzést a kölcsönkapott Pannóniával, Gödöllőn.

1978. IX. 29–X. 1. A MÉM RSZ Dunaújvárosban megtartja az első majdnem nemzetközi ballontalálkozót. Az RSZ és a Malév ballonosain kívül lengyelek is jelen vannak.

1979. Balikó Pál a Malév megrendelésére megtervezi az RSZ–04 típusjelű, 4000 köbméteres ballont.

1979. IV. 29. Megszületik első rekordunk: Cseraljai István 1590 m magasságot repül a lengyelországi Bialystokban.

1979. VII. A Magyar Honvédelmi Szövetség elismeri a ballonrepülést mint repülősportágat. A neve: hőléggömb-repülés.

1979. IX. 7. Megszületik az első magyar női hőlégballon-rekord: Varga Lászlóné, a Malév szakosztály tagja 60 km-es távot repül 1600 köbméteres ballonnal.

1981. Amerikai ballonpilóták Japánból indulva legyőzik a Csendes-óceánt. Sikeresen megérkeznek az USA nyugati partvidékére.

Kasza József: A léggömbrepülés múltja és jelene című munkája, amelyből a fenti adatok jórészt származnak, 1987-es kiadású, ezért a kronológia itt most megszakad. Felkérünk mindenkit, aki folytatni tudja a sort, hogy tegye meg, egészítse ki „történelmünket” az elmúlt húsz év fontosabb adataival.

Léghajók

A múlt század utolsó évtizedeiben, a könnyű belsőégésű motorok megjelenésével vált lehetővé a léghajók megalkotása. Célszerűen kialakított hosszúkás formájuk, és a gondolában elhelyezett 8–10 kW-os motorral hajtott légcsavar már lehetővé tette az irányított repülést. A keszthelyi születésű magyar feltaláló, Schwarz Dávid beírta magát a léghajózás történetébe azzal a könnyűfémből épített rácsos vázszerkezettel, aminek szabadalmát aztán özvegye Zeppelin grófnak adta el. Zeppelin alumínium építésű léghajóival vált világhíressé, a közönség lelkesedett a kormányozható léghajóiért, amelyek nagyok és fényűzőek voltak. Leghíresebb alkotása a Hindenburg, 244 m hosszú, térfogata kétmillió köbméter! Gyúlékony hidrogénnel volt töltve, a biztonságra számos korszerű berendezés vigyázott. Az energiát egy hosszirányban elhelyezett 1100 LE-s Mercedes–Benz dízelmotor szolgáltatta. A Hindenburg 150 km/óra utazósebességgel 70 utast vihetett a fedélzetén igazi luxuskörülmények között. Az Atlanti-óceánt két nap alatt repülte át. Ez volt a történelem első olyan légijárata, amelyen hálófülkék, luxuskabinok, tágas társalgók, párnázott karosszékek, bár, hideg-meleg folyóvizes zuhanyzók, hajópincérek álltak rendelkezésre. Konyhája naponta 300-féle ínyencséget főzött, kitűnő európai borokat szolgáltak fel. A hálószobákhoz széles erkély és sétafedélzet csatlakozott. A nagy, döntött, táblaüveg-ablakokból lefelé is lehetett látni.

A katasztrófa

A Hindenburg az első évben tíz sikeres átrepülést végzett. A katasztrófa 1937. május 4-én, az évi első útján érte utol, amikor a New Yersey-i Lakehurst haditengerészeti támaszponton lévő kikötődokkhoz közeledett. Mindenki szeme láttára felrobbant és pillanatok alatt semmivé égett. Azóta is csak találgatják, mi lehetett az oka. Talán sztatikus elektromosság, talán a dízelmotor kipufogójából kicsapó láng gyújtotta meg a burkolatot, majd a hidrogént. Ily gyászosan ért véget a kormányozható léghajók jövője az utasszállításban; a levegőnél könnyebb légi járműveket végképp kiszorították e területről a gyorsan elterjedő motoros repülőgépek.

A ballonok újra szállnak

A technikai és technológiai fejlődés magával hozta a levegőnél könnyebb légi járművek reneszánszát is. A könnyű, tartós és kis légáteresztésű anyagok, a kiváló gyártási technológiák és a könnyen hozzáférhető fűtőanyag, a propán-bután gáz, valamint nem utolsó sorban a repülés szerelmeseinek, megszállottainak kitartó munkája révén újraéledt a hőlégballon-repülés. Az 1970-es évek elején már sportcélokra használták a hőlégballonokat. 1975-ben az Egyesült Államokban közel ezer ballon üzemelt, napjainkban pedig már több mint tízezer.

Hazánkban 1977-ben ismerkedtek meg a korszerű technikai berendezésekkel, amelyek a repülést segítik. Az 1. számú hőlégballon-pilóta szakszolgálati engedélyt Kastély Sándor szerezte meg. Az első – korszerű ejtőernyőgyártó technológiával készült – ballonok az MHSZ székesfehérvári ejtőernyő-javító műhelyéből kerültek ki. Az első magyar hőléghajó 1981. júniusában szállt fel. Megépítésében kiemelkedő érdemeket szerzett Notheisz Antal, Somogyvári Imre és Egervári József. Ezután már a Pécsi Bányászati Aknamélyítő Vállalat textilüzeme – Notheisz Antal vezetésével – üzemszerűen állította elő a hőlégballonokat, kiváló minőségben, exportra is. A hazai hőlégballon-sport megteremtésében nagy segítséget nyújtó lengyel ballonosok is Pécsről vásárolták ballonjaik túlnyomó részét.

Sport, eredmények

A hőlégballon-sport is egy a Magyar Repülő Szövetség 14 sportága közül. A hőlégballon szakbizottság vezetője, a főpilóta szakági helyettese, a Nemzetközi Repülőszövetségnél hazánk szakági képviselője Mészáros Béla (alias Meszes). A nemzetközi szövetség a FAI, CIA (Fédération Aéroneutique Internationale, Commission Internationale Aérostatin). A sport hazai elterjedésében nagy előrelépést jelentett, hogy 1978-ban az MHSZ – amely a repülő sportágakat működtette – felvette a hőlégballon-repülést is sportágai közé. Megalakultak a hőlégballon-klubok, szakosztályok, külföldi tapasztalatok alapján kidolgoztuk és kiadtuk a sportszabályzatot, megindult a versenyzés.

Az első nemzetközi jellegű találkozó 1978. szeptember 29-én volt Dunaújvárosban (lengyelek is jöttek), az első országos bajnokságnak pedig Kiskunfélegyháza adott otthont 1980. okt. 26–nov. 2. között.

Az első világbajnokságot 1973-ban Albuquerque-ben (USA, Új-Mexikó), az első Európa-bajnokságot pedig a svédországi Uppsalában rendezték 1976-ban. A hőlégballon-repülés tehát a hazai sportrepülés egyik igen fiatal ága (csak a vitorlázó műrepülés és a siklóernyőzés fiatalabb nála), de szerénytelenség nélkül elmondható, hogy a legeredményesebbek között van.

A legkiemelkedőbb eredmények az elmúlt 10 évben:

1990. Molnár Csaba Európa-bajnok
1991. Molnár Csaba a Csendes-óceán Kupán 2.
1994. Bognárné Nagy Katalin a női világkupán 5.
1995. Bognárné Nagy Katalin női világkupa-győztes
1996. Kardos Miklós Európa-bajnoki bronzérmes
1996. Molnár Csaba a Csendes-óceán Kupán 2.
1996. Bognárné Nagy Katalin a női világkupán bronzérmes
1997. Molnár Csaba az Európa-Kupán 6.
1998. Németh Zoltán az Európa-Kupán bronzérmes
1998. Molnár Csaba Baltik-Kupagyőztes
1998. Molnár Csaba Akwavit-Kupagyőztes
1999. Molnár Csaba Csendes-óceán Kupagyőztes
1999. Bognárné Nagy Katalin a Csendes-óceán Kupán 5.

Országos rekorderek

Szabó Péter: 10.364 m magassági rekord
Kardos Miklós: 260,57 km távolsági rekord
Végh Sándor: 9 óra 20 perc időtartam-rekord

Érvényben lévő abszolút világrekordok (gáz-, gáz+hőlégballon):

Malcolm D. Ross és Victor A. Prater (USA): 34.668 m magassági rekord (1961)
Bertrand Piccard (Svájc) és Brian Jones (UK): 40.814 km távrekord (1999)
Bertrand Piccard (Svájc) és Brian Jones (UK): 477 óra 47 perc (21 nap) időtartam-rekord (1999); körberepülték a földet.

Hazánkban jelenleg 33 ballonklubban és -szakosztályban foglalkoznak hőlégballon-repüléssel. Üzemképes ballonjaink száma elérte a 100-at. A sport hazai kezdetei óta 154 hőlégballon kapott magyar lajstromjelet, és 254 pilóta szerzett szakszolgálati engedélyt. Költségei miatt ez még nem nevezhető tömegsportnak, de csodálatos időtöltés annak, aki meg tudja fizetni, aki békésen, csendben, boldogan és lassan szeretne elhajózni a háztetők fölött. A nagysebességű repülés korában ballonnal szállni felejthetetlen élmény, bepillantás a repülés igazi titkaiba.

Versenyszótár

Megfigyelő (observer): A versenybíróság képviselője. A pilótákhoz, ill. csapatokhoz minden repüléshez kijelölnek egy megfigyelőt, aki vagy a ballonban, vagy a követő kocsiban tartózkodik. Felírja a jelentő lapra a repüléssel és versenyszámmal kapcsolatos adatokat, például: fel- és leszállás ideje, helye, koordinátái, markerek dobási ideje, helye, szabálytalanságok stb. Ő méri le a markerek távolságát a céltól, hitelesíti a pilóta eredményét.

Dobószalag (marker): 170 cm hosszú, 10 cm széles, 70 g súlyú szalag. A pilóta ezt próbálja célba dobni. Minden markert startszámmal jelölnek, így azonosítható, hogy kié.

Cél: A főbíró vagy a versenyző jelöli ki. Általában két út kereszteződése. A mérést a két út középvonalának metszéspontjából végzik. A térképen nyolc számjegyű koordinátákkal azonosítható.

Eligazítás (briefing): Minden repülés előtt, meghatározott időben eligazítást tart a versenyvezetőség. Itt a főbíró írásban vagy szóban tájékoztatást ad a pilótáknak és observereknek a következőkről:
– meteorológiai viszonyok
– versenyfeladathoz szükséges adatok
– tiltott területek
– markerek színe és sorrendje
– felszálló terület és időszak
– observerek beosztása
– következő eligazítás helye
– időegyeztetés.

Versenyterület: A térképen meghatározott terület, ezen kívül versenyszámot nem rendeznek és eredményeket nem mérnek le.

Felszállási időszak: A főbíró által meghatározott intervallum, amelyen belül kell felszállni.

Értékelési időszak: Ezen belül lehet a markert a célra dobni. Amit az időszak előtt vagy után dobnak, az a marker érvénytelen.

Versenyrepülés

A verseny lényege az, hogy a pilóták minél közelebb repüljenek egy adott célhoz. A cél lehet útkereszteződés, vagy egy mezőn kirakott célkereszt is. Minden versenyszámban markert kell a célba dobni. A markeren lévő startszámok alapján a bírók azonosítani tudják a pilótát. A cél közepétől mért legkisebb távolság a legjobb dobás. Az első 1000 pontot kap, míg a mezőny többi tagja a dobások alapján kialakult sorrend szerinti pontot. A feladatok általában összetettek, azaz egy felszállásból akár 4 feladatot is meg kell oldani. A verseny nehézsége függ az időjárási körülményektől (szélerősség- és szélirány-változás), valamint a célok időkorlátozásaitól és az értékelési terület nagyságától.

Versenyfeladatok

Berepülés (fly-in): A pilóta maga választja meg a felszállás helyét a céltól meghatározott minimum- és maximum-távolság között. A cél általában a verseny központi helyén van kihelyezve/kijelölve, és megadott ideig van „nyitva”.

Továbbrepülés (fly-on): A pilóta a levegőben, repülés közben határozza meg, hogy hová tart. A cél koordinátáit rá kell írnia az előző célra dobott markerre. A feladat nehézsége az, hogy még az előző cél előtt meg kell határoznia azt az 5–10 km-re lévő útkereszteződést, amit következő célul választ.

Tétova keringő (hesitation waltzer): A versenybíróság több célt határoz meg, a pilóta választhat, melyikhez repül.

Könyök (elbow): Úgy kell repülni, hogy a legkisebb fokú szög alakuljon ki a felszállási pont, valamint az első és második marker között. Az a legjobb, aki vissza tud térni a felszállási pont és az első marker által meghatározott vonalba, azaz 180 fokot repül.

Nyúl és kutyák (hare and hunds): Egy nyúlnak nevezett ballon száll fel a mezőny előtt 5 perccel. A többiek a kutyák, követik, akármerre repül. Ahol a nyúl leszáll, ott kirak egy célkeresztet, erre kell a markert dobni.

Pilóta által meghatározott cél (PDG): A pilóta felszállás előtt meghatározza, hova fog repülni. Ezt úgy teszi, hogy egy célbejelentő lapra ráírja a koordinátákat, a lapot átadja a versenybírónak.

Bíró által meghatározott cél (JDG): A ballonok egy helyről szállnak fel, és a bíró által kijelölt célra repülnek.

Minimális távolság (minimum distance): A versenyzők a bíróság által meghatározott helyről és időben szállnak fel. A cél az, hogy azonos idő alatt (30–40 perc) minél kevésbé távolodjanak el a kihelyezett céltól.