Csütörtökön elbúcsúzott a 47. Pápa Harcászati Repülőezred. A pápai egységet hivatalosan a haderőreform keretében szerptember 1-jétől szüntettik meg, az ezred által használt MiG-21-eseket pedig kivonják a forgalomból. „A döntést nem önszántunkból hoztuk meg, hanem a politikusok határozták el, és országgyűlés hagyta jóvá” – tolmácsolta az ünnepélyes állománygyűlésen az ítéletet Fodor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. A szomorú hangulatú, ám ünnepélyes és fegyelmezett ceremónián kitüntetéseket adtak át, a pilóták még egyszer repültek gépeikkel, Lanecker József ezredes, parancsnok pedig a mintegy kétezer meghívott vendég előtt leszállása után ünnepélyes keretek között elbúcsúztatta az ezredet. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a pilótákkal, mivel még nem történt meg a személyes elbeszélgetés.
 | | Fodor Lajos vezérezredes: politikai döntés volt |
A döntést Fodor tábornok politikai döntésnek nevezte. "A sors és a véletlen kegyetlen egybeesése, hogy az ezred megszüntetését és fennállásának 50 éves jubileumát csak néhány hét választja el egymástól. Itt ma lezárul egy korszak, és a döntés fájdalmas, de meg kellett hozni, mert az országgyűlés által jóváhagyott cél egy kisebb, ám hatékonyabb, "képesség alapú hadsereg" - mondta Fodor. A 21-es pedig - bár megfelelően védte az ország légterét - nem tud beilleszkedni a NATO kötelékébe .
 |  |
| Az esemény tiszteletére festett MiG-21
|
A minisztérium szerint a katonai repülőtér bezárása egyrészt következménye a MiG-21-esek hadrendből történő kivonásának, másrészt az ország védelmi igényeit a négy működő reptér (Kecskemét - a MiG-29-esekkel, Taszár - ameriakiak, Szolnok - szállítógépek, Szentkirályszabadja - helikopterek) kielégíti, és anyagilag sincs lehetőség több reptér fenntartására.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a sorsa a kivont huszonegyeseknek. Szeptember 1-jétől 22 darabot vonnak ki (összesen nyolcvanat, ám a többség már nincs repülőképes állapotban). Azt sem tudni biztosan, hogy mi lesz a milliárdos értéket képviselő reptérrel.
 | | A gépek és a legénység az utolsó
repülés után felsorakozott |
Martinusz Zoltán védelempolitikai helyettes államtitkár az Indexnek elmondta, hogy a minisztérium azt szeretné, ha a pápai reptér hosszútávon tartalék reptérként funkcionálna. Ez azonban a NATO-tól is függ, mivel az észak-atlanti szervezet - Ferihegy, Kecskemét mellett - Pápát is kérte (közös) használatra. A minisztérium azonban Taszárt szeretné felajánlani, így Pápa maradhatna tartalékban - mondta az államtitkár. "Akárhogy is alakul, egy tartalékreptérre szükségünk van, ám ennek éves fenntartási költsége 1 milliárd forint" - tette hozzá.
|
A MiG-21 (FISHBED)
|
A
MiG-21
a világ egyik leghosszabb ideig üzemben tartott és legtöbb változatban készült vadászgépe. A gép kifejlesztése a koreai háború után (és annak tapasztalatai alapján) kezdődött el. A fő célkitűzés: a gép könnyű és gyors legyen. A MiG tervezőiroda (Nevét a tervezőpárosról,
Mikojánról
és
Gurjevicsről
kapta) 1959-re elkészült az első változattal. A MiG-21-es volt az az első szovjet vadászgép, amely a hangsebesség kétszeresével tudott repülni. Az elmúlt 40 évben a "huszonegyesnek" több tucat változata és mintegy száz alváltozata készült el, a géppel számos gyorsasági és magassági világrekordot állítottak fel. Összesen mintegy 13.500 darabot gyártottak belőle, a gép 40 ország légierejében teljesít(ett) szolgálatot.
Második generációs gépként azonban már a 80-as években is elavultnak számított. (Elsősorban elektronikusan, de legnagyobb gondja azonban a szűkös üzemanyag befogadási képességből adódó kis hatótávolság volt.) Mivel az egykori kommunista blokk országai a "huszonegyest" alkalmazták alapvető vadászgép-típusnak, leváltásuk nagy probléma elé állította az adott országokat. Mivel modernizálása olcsóbb, mint az új (negyedik-ötödik generációs) gépek beszerzése, így a felújítással gépenként mintegy 15 millió dollár spórolható meg. Egy izraeli cég által végzett modernizáció mellett döntött például Románia. (Egy gép átalakítása kb. 3 millió dollárba, miközben egy új gép beszerzése 20-30 millió dollárba kerül.)
A Magyar Légierőben összesen mintegy 250 MiG-21-es repült. Ebből kb. 50 zuhant le, vagy vált repülésképtelenné. Eközben 30 pilóta vesztette életét.
|
|
| |
A védelempolitikai államtitkár azt már nem tudta megmondani, hogy mi lesz a pilóták sorsa (igaz, azt sem, hogy pontosan hány gépet vonnak ki). Az Index pápai pilótáktól úgy értesült, hogy egyelőre nem közölték velük hivatalosan, hogy mi lesz a soruk. Informálisan megtudták, hogy a mintegy negyven pilótából körülbelül hatan repülnek majd tovább Kecskeméten, a többieket nyugdíjazzák.
A hadrendből kivont MiG-21-esek az ÁPV Rt. kezelésébe kerülnek. Az államtitkár szerint egyelőre nincs semmiféle döntés, de még csak elképzelés sem, hogy mi lesz a gépek sorsa. Az azonban biztos, hogy értékesítésükhöz a gyártó engedélye kell, erről azonban még nem tárgyaltak az orosz féllel - mondta az államtitkár.
Arra a kérdésre, hogy a döntéssel nem sérül-e az ország védelmi képessége, Martinusz államtitkár egyértelmű nemmel felelt. Szerinte az ezred szélnek eresztése "nem befolyásolja a védelmi képességet". (Jelenleg Kecskeméten 27 MiG-29-es állomásozik, amiből - kecskeméti forrásaink szerint - 11 repülőképes.) Az államtitkár ugyanakkor elmondta: a haderőreform keretén belül meghozott döntést (mint szakértők) a minisztérium és a Honvéd Vezérkar hozta meg.
Magyar MiG-21-eseket egyébként nem először vonnak ki a forgalomból egyszerre nagyobb számban. 1995. januárjában 12 darab "huszonegyest" selejteztünk ki az általános haderőcsökkentés keretén belül. Történt mindez annak ellenére, hogy a magyar vadászgépek száma nem érte el a számunkra engedélyezett 180 darabot, ám a gépek elérték a maximálisan repülhető idejüket. A gépek még használható alkatrészeit felhasználták, egyébként feldarabolva fémhulladékként értékesítették őket. A MiG-29-esek Kecskemétre érkezésekor az ott állomásozó 21-eseket pedig Taszárra "száműzték".
|
A Pápai Harcászati Repülőezred története
|
 | | Lanecker József ezredes
utolsóként szállt le gépével |
A II. világháború után kiépült magyar légvédelemben a pápai ezred volt Magyarország legfontosabb repülőegysége, hiszen "legnyugatibb" elhelyezkedése miatt első lépcsős egységként nekik kellett volna feltartóztatni a Nyugat felől jövő ellenséget. A pápai ezred kapta meg elsőként a most kivont MiG-21-eseket (és elődtípusait), és 1979-ben a MiG-23 MF típust is, amely a MiG-29-esek 1993-as érkezése előtt a Magyar Légierő legmodernebb elfogóvadásza volt. Az ezred állományából került ki Farkas Bertalan is, az első (és eddig egyetlen) magyar űrhajós.
Kronológia:
1950. november 1-jén megalakult, a mai ezred jogelődjének tekinthető 24. vadászrepülő ezred Szentkirályszabadján. A megalakulást követően az ezred Kecskemétre települt, ahol a szovjetektől MiG-15 típusra kaptak kiképzést.
1952 októberében
az egység Taszárra települt.
1953. július:
az első készültség
1953 novemberében
Sármellékre települnek. Az ezred gépállománya ekkor 40 db 2 db MiG-15 UTI, 2 db Jak-18, 1 db Jak-9 P és 1 db Jak-11 volt.
1957-1960:
az ezred a Repülő Kiképző Központ alárendeltségében tevékenykedik, majd hadosztály alárendeltségbe került és még abban az évben, novemberben megkezdte gépeinek leadását és a felkészülést a MiG-21-es átképzésre.
1961. július:
az ezred Pápára települ, MiG-21 F-13-on repülnek.
1964:
az ezred a MiG-21 PF típusra hajtott végre eredményes átképzést.
1971:
14 db MiG-21 MF típusú géppel újabb típusváltás kezdődött
1975. július:
a 3. század a MiG-21 BISZ-en repül.
1979. március 28 - június 15.:
az 1. század a Szovjetunióban MiG-23 MF típusra kap átképzést. Ugyanez év augusztusában az 1. század 6 db MiG-23 MF-et és 2 db MiG 23 UB-t kapott, ami később még 6 db MiG-23 MF-el és 2 db MiG-23 UB-vel egészült ki. A típust 1980. augusztus 25-én állították hadrendbe.
1984. nyarától
egy éven át az ezred 1. százada Mezőkövesdre, MiG a 2. és 3. század Szentkirályszabadjára települt, és ott folytatta kiképzőrepüléseit a kifutópálya javítása miatt. A beton felújításával párhuzamosan elkészültek a védett repülőgép-fedezékek és a repülőtér betonjának teljes felújítása.
1989.
Leépítések miatt az ezred csökkentett állománnyal osztállyá szerveződött, Stromfeld Aurél Honi Vadászrepülő Osztály névvel.
1991. szeptember 28-án
az egység átvette a honvédelmi miniszter által adományozott új csapatzászlót és augusztus 1-jétől elkezdte a harcászati repülőezreddé alakulást, melynek összlétszáma 1485 fő lett.
1992-ben az ezred felvette a 47. Pápa Harcászati Repülőezred nevet.
1997. Kivonják a MiG-21 MF és a MiG-23MF típusú repülőgépeket.
A 61 éves repülőtéren az ezred 120.488 órát repült.
Forrás: Honvédelmi Minisztérium és Kelet
Szárnyai
|
|
|
