A kínai űrkutatási program hamarosan embert juttat az űrbe, jelentette be a kínai űrkutatási vállalat elnökhelyettese, aki pontos időpontot még nem jelölt meg, csupán annyit mondott, hogy a 21. század elején Kína űrhajósokat fog fellőni az űrbe. Amennyiben a kínai kutatóknak sikerül végrehajtania ezt a bravúrt, úgy Kína lehet a harmadik olyan állam, amelynek sikerült önerőből embereket juttatnia az űrbe, az Egyesült Államok és az egykori Szovjetunió után.

Kiss Gábor (-g-) (kissg@mail.index.hu)
2000. november 14., kedd 9:40

A kínai CZ-2F a Góbi sivatagban várja, hogy embert juttathasson az űrbe

A kínai űrprogram máris számos kereskedelemi és katonai műholdat állított földkörüli pályára, ezzel már bizonyítva, hogy megvan a megfelelő technológia és kapacitás az emberi utasok szállítására alkalmas űrhajók fellövésére. Hu Hongfu elnökhelyettes szerint jelenleg a műholdak tökéletesítése a legfőbb cél, szeretnének minél tovább működő és minél modernebb műholdakat előállítani. Mint elmondta a Kínai Népköztársaság vállalja tajvani kereskedelmi műholdak földkörüli pályára állítását, ezzel is kifejezve jóindulatát az általa el nem ismert ország iránt. A kínai űrprogramban szerepel továbbá más kereskedelmi és katonai műholdak fellövése felkérésre más nemzetek számára, illetve saját célokra is. A bérkilövések is hozzájárulnak majd ahhoz az összeghez, amellyel az emberi űrutazó kilövését támogatják.

Kína méretei ellenére az elmúlt 40 évben mindössze annyit költött űrprogramra, mint az egyéb űrutazó államok egy évben, ennek ellenére a tavalyi évben sikeresen fellőttek egy kísérleti űrhajót, egyelőre utas nélkül. A mostani utazáshoz azonban már szeretnének egy utast is a gép fedélzetén tudni, hogy az új évezredben valóra válhasson a kínai űrkutatók álma, és elinduljon útjára az első kínai asztronauta.

A jelenlegi, illetve jövőbeni műholdak feladata a kínai hír- és távközlés gyorsítása, modernizálása lesz, Kína ezzel is szeretne csatlakozni a fejlett államokhoz, majd a kommunikációs modernizálás után már semmi akadálya nem lesz annak, hogy Kína a tudományos űrkutatás felé forduljon. A most földkörüli pályán lévő műholdak sajnos még nem a legfejlettebb technológiát képviselik, hamar elavulnak, illetve elhasználódnak, így a pótlásukról folyamatosan gondoskodni kell. Szerencsére az eddig elért sikerek arra ösztönzik a kormányt, hogy több pénzt különítsen el űrkutatásra. Kína máris csak a saját maga által előállított gépekkel dolgozik, saját rakéta és műhold technológiával rendelkezik.

A Shenzhou kilövése

Ez a technológiai fejlődés tette lehetővé, hogy Hu Hongfu a jövő évezred elejére jósolja az első kínai űrhajóst. Amennyiben a kilövés sikeres lesz, ahogyan az egy évvel ezelőtt útjára bocsátott Shenzhou kísérleti űrhajó esetében is volt, akkor Kína elkezdi a saját űrállomás programját is. Igaz, ehhez előtte még több tesztkilövést kell csinálni az utas nélküli kísérleti űrhajókkal, tette hozzá az elnökhelyettes. A saját kínai űrállomás egyelőre még a távoli jövő, mindamellett már komoly tervek készültek róla, melyek szerint a legénységet és a különböző alkatrészeket nem egyszer használatos rakétákkal, hanem az amerikai űrrepülőgépekhez hasonlatos, többször is felhasználható gépekkel juttatják oda.

A kínai űrkutatás mostani fejlődése a tavalyi sikereknek köszönhető. Az addig egyetlen egységből álló kínai Űrkutatási Vállalat szétosztása után, létrejött a több céget tömörítő Kínai Űrkutatási és Tudomyányos Intézet, illetve az ipari részlegnek tekinthető Kínai Űrkutatási Gép és Elektronikai Vállalat. A két fél együttműködésének, illetve a kutatásra és fejlesztésre szánt összegnek köszönhető a kínai űrkutatás jelenlegi látványos fejlődése.

az oldal tetejére