Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Egy külső szemlélő ebből semmit nem lát. Amikor a 6-os útról, Kisapostag magasságában befordultunk Koponics Kati barátnőmmel a reptérre, szinte néma csend honolt. Pár ember mozgolódott a délutáni forróságban, és csak a rádiós adásokat hallgatva vált érzékelhetővé a feszült figyelem.

Elsőnek egyik példaképemmel, Pollermann Judittal találkoztunk, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy az első napokban műszerhibákkal küszködött, a későbbiekben pedig amolyan "nagymamásan" repült. Mosolyogva tette hozzá, néha így is tud. Olyan emberi volt, hogy most még inkább a példaképem.

Aztán megkerestük az "Arab emirátus" fő sejkjét, vagyis Pálfi Károlyt, alias Arabot.
- Már napok óta fenyegetnek azzal, hogy eljöttök, lányok! - üdvözölt bennünket a jól ismert akcentussal, és fülig ért a szája.
- Parancsnok úr! Kérünk reptérmegszállási engedélyt! - próbáltunk komolykodni, de nem igazán sikerült.

Irodájába tessékelt, beszélgettünk erről-arról, például hogy miért nincs itt most Daka Olga.
- Na és miért nem jött el? - érdeklődött az Arab.
- Mert senkire nem tudta bízni a kutyáját, és azt hallotta, hogy nem szívesen látod itt a négylábúakat.
Elképedve nézett ránk, és szinte dörrent a hangja.
- Csak nem az terjedt el rólam, hogy utálom az aranyos kis kutyulikat?! - És elmesélte a sztorit.

Évekkel ezelőtt volt egy verseny a dunaújvárosi reptéren. A számos pilóta mellett, így higgyük el, nem kevesebb mint 22 és fél kutya jött, ment, szaladgált meg vakogott. Valakinek a kutyája egészen véletlenül odacsinált egy olyan versenyző sátra elé, akinek történetesen nem volt szőröspofájúja, ő pedig ráadásul bele is lépett! Mivel nem szerencséjének tudta be ezen eseményt, kérte az Arabot, hogy orvosolja sérelmét. Ritka dolog, de kicsit tanácstalan volt "az emirátusok fő sejkje", hiszen sem szagmintáról, sem pedig ízlelés útján nem lett volna képes (meg hajlandó sem) beazonosítani a nyavalyás tettest. Arra a súlyos döntésre jutott tehát, hogy: többet ide kutyát nem! Természetesen ez csak a versenyzők négylábúira érvényes, és csak tömeges méretben. "Kivéve a gyevi bírót"; kivétel pedig mindig volt, van és lesz, a mi esetünkben a Csumi névre hallgató, hivatalokban igen jártas eb szabad bebocsátást kaphat.

Figyelőállásba helyezkedtem, hogy lejegyezhessem az apró mozzanatokat, jeleneteket. Úgy gondolom, aki egyszer már megfordult valamelyik reptéren, az ismerős szituációkkal fog találkozni. Azzal a szomorú ténnyel kezdeném, hogy sajnos nem láttuk a mezőny hazatérését, mert éppen a baracsi halászcsárdában estebédeltünk. Visszatérésünk után viszont csupa fül voltam!

Vincze Vali: - Pont az utolsó nap nem tudják időben hozni azt a vacsorát?! - Teli hassal bár, de megértettem, milyen súlyos problémát takar a költői kérdés.

A büfében egy tábla lóg a falon: "A Bika egy háremre való tehenet megvédett a Józsitól". Másodkézből íme a rövid történet.

Izsó Józsi terepre szállt, és a réten békésen legelésző bika csordája élén megtámadta őt. Körbe-körbe kergetőztek; a bika váltig fel akarta nyársalni a betolakodót. Ez most lehet, hogy viccesen hangzik, de gondoljunk csak bele: egy felbőszült hústorony szarvakkal! Leszegett fejjel, fújtatva kaparja a földet patáival... aztán megindul a hatalmas tömegével és... Józsi ugyan megúszta, de a vitorlázógép szárnyvégét összetörte a bika, így a pilóta lemaradt az utolsó versenyszámról.

Hegedűs Dezső mesélte: Hogy megvigasztalják Izsót, egy szegedi Tesco-s havertól rendeltek egy bikafejet, azt azonban elfelejtették közölni vele, hogy nem egy igazi, vágóhídról szerzett, vérző állatfejre gondoltak... Végül sikerült 17 ezer forintért egy plüss bikát beszerezni, amit a díjkiosztó ünnepségig dugdostak, majd átadták a póruljárt Izsónak. Ez lett a záróünnepély slusszpoénja, amiről azóta is sok humor kering.

Az ominózus esetet hirdető írás alatt komoly dolgokról beszélgettek a pilóták, például:
- Hová kell rakni a finis line-t, a budihoz vagy a küszöbhöz?
- Aki sanzán ráfordult a nyűgözőre, annak nagy esélye van rá, hogy nem ér be a reptérre...
- A Veréb három egymást követő versenyszámban is verte a mezőnyt...
(Na, ezt már én is értettem!)

Jön a gondnok. Két keze, a hónalja tele van kétliteres üdítőkkel, szájából kulcscsomó lóg. Akár egy karácsonyfa!
- Hát a lámpát hol lógatod? - élcelődnek vele.
- ...ömön!
Tele szájjal, kifulladva a cipekedéstől, fogai közül egyetlen szót, egy zöldségnek a nevét préseli ki, melyet télen sütve, egyébként pedig főzelékként fogyaszthatunk.

Fülledt, párás a levegő. Szinte izzik a reptér. Az emberekről patakokban folyik a víz. Sinkó Csaba a sátorveréshez egy kifejezetten lányos, húsz kilós kalapács átadása közben mondja el mosolyogva, hogy 30 másodperccel, azaz öt ponttal maradt el az aznapi első helyezéstől (hogy miért mosolyognak állandóan ezek a pilóták?). Cukkolásra mindig kész sporttársai ízibe' kerítettek egy itókát a számára, amin a szokásos valahányas puttony helyett ez állt: 5 pont. Ennyin múlott. Hát nem szeretnivalók?

De igen, azok. Egész ott töltött időm alatt mást sem láttam, csak azt, hogy ezek a pilóták, az összes reptéren tevékenykedő emberrel együtt egy nagy családot alkotnak. A nehézségek, a gondok ellenére rendületlenül szárnyalni akarnak, éltetni ezt a sportot. Tapasztalataikat átadni az újoncoknak, oktatni, tanítani, később pedig versenyekre felkészíteni. Ez az ő világuk.

Alvó madarak a nyűgözőn (fotó: Józsa)

Szeretném hinni, hogy ez nem csak egy álom. Hogy idővel nem csak az repülhet, akinek degeszre van tömve a zsebe, mert a repüléshez nem elég, ha valaki meg tudja fizetni a kiképzést és a mennyországban töltött időt. Ide szív is kell!

Büszke vagyok rátok, Repülősök! Örülök, hogy egyszer közétek tartozhattam, türelmesen oktattatok, és annak is örülök, hogy polírozhattam a dekket. Megmutattátok a magasság szépségét, és olyan tartást kaptam a veletek töltött idő alatt, mely máig is mankóként szolgál a polgári életben. Szottyosabb kedvemben a mai napig is szívesen dudolászom ezt a nótát:

"Pilótagyerek
sose kesereg,
ott van a ló,
nagy a feje,
búsul eleget!"
Ezt Ti se felejtsétek el!

Utóirat:
A versenyen szép eredmények születtek, esemény nem történt. Dr. Hegredűs Dezső bácsi, az MRSZ főtitkára adta át a győzteseknek járó kupákat. Gratulálunk!

A IX. Kohász Kupa Vitorlázórepülő Verseny végeredménye

Klubosztály 6 versenyszám után
(Helyezés, név (klub), géptípus, pontszám)

1. Papp József (Csepel Aeroklub), Pirat, 3645
2. Pacz Gábor (Szegedi Repülő Egy.), Pirat, 3644
3. Szűcs Attila (Szegedi R.E.), Pirat, 3478
4. Vértes Róbert (Aeroclub Esztergom), Pirat, 3375
5. Dr. Tatár Tamás (Matáv Repülőklub), ASW-15, 3272
6. Nagy Sándor (Csepel Aeroklub), Cobra-15, 3187
7. Sztankó Krisztián (Őcsény Repülőklub), Pirat, 3171
8. Jóri Tamás (Malév Repülőklub), Pirat, 2803
9. Takács Csaba (Aeroclub Esztergom), Pirat, 2536
10. Basa Richárd (Horizont R.E.), ASW-15, 2445
11. Langó-Németh (KVAC), IS-28, 2247

Szabad osztály 7 versenyszám után

1. Verebélyi Zoltán (Máv Repülőklub), Ventus 16.6, 5203
2. Taglieber Miklós (MSE), Jantar-2B, 4858
3. Bartolf Richárd (Malév Rk.), Nimbus-3, 4709
4. Sinkó Csaba (Dunaferr Rk.), Jantar-2B, 4622
5. Mihók József (Szegedi R.E.), Lak-12, 4497

Lak-12 Lietuva

6. Nagy Zsolt (Pécsi Rk.), Jantar-2B, 4437
7. Bóna Zoltán (Csepel Aeroklub), Jantar-2B, 4409

Jantar-2B

8. Kállai Tibor (Malév Rk.), Jantar-2B, 4371
9. Kapuy László (MSE), Jantar-2B, 4243
10. Jung Ádám (Csepel), DG-800B, 4099
11. Réti István (Szegedi RE.), Nimbus-2, 2575
12. Pollermann Judit (Malév), Jantar-2B, 2484
13. Büki Péter (Máv), Jantar-2B, 2462
14. Csepi-Novák (Malév), Nimbus-3D, 2273

Vegyes osztály 6 versenyszám után

1. Szabó József (Szeged), Discus, 4385
2. Földi Zoltán (Szolnoki R.E.), Jantar-2 Std., 3891
3. Tülkös-Marosi (Szeged), Discus, 3822
4. Nagy Sándor dr. (Szeged), Discus, 3575
5. Koller József (Őcsény), Pik-20D, 3452
6. Stessl Martin (Ausztria), SZD-55, 3391

Standard Jantar

7. Márton Attila (Hajdúszoboszló), Jantar-2 Std., 3231
8. Kovács Krisztián (Szolnok), Jantar-3 Std., 3200
9. Érczi László (Máv), Pik-20D, 3137
10. Konyári Bertalan (Máv), Jantar-2 Std., 3053
11. Lustyik György (Pécs), Cirrus VTC, 2906

Cirrus VTC

12. Szegény Péter (Szolnok), Jantar-2 Std., 2823
13. Pongrácz Géza (Győri Aero Klub), Jantar-2 Std., 2808
14. Tóth György (Miskolc), Cirrus VTC, 2679
15. Varga Sándor (Endresz Rk.), Jantar-3 Std., 2399
16. Petrovics Gábor (Microburst), Cirrus VTC, 1817.