Péterfalvi szerint nem alkotmányos az ügynöktörvény tervezete

Összesen tizenkét pontban indokolja Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman, miért találja aggályosnak az MSZP ügynöktörvény-tervezetét, amelynek részleteit a párt ugyan még nem hozta nyilvánosságra, de annyi máris tudható róla, hogy sem a miniszterelnök, sem az adatvédelmi ombudsman nem elégedett vele.

Bátrabb törvényt

Burány Sándort, a pártvezetőség és a miniszterelnök által az ügynöktörvény felelősévé kinevezett frakcióvezető-helyettest Gyurcsány Ferenc az elmúlt napokban többször is magához rendelte, és a szocialisták választmányának múlt szombati ülésén is kritikával illetette a törvény jelenlegi formája miatt, és bátrabb hozzáállást kért tőle. Az MSZP másfél hónapja dolgozik egy olyan törvénytervezeten, hogy véget vessenek az ügynökkérdéssel terhelt múltnak. Bővebben > > >

Alkotmányosan nem megoldható

Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman ugyanakkor már így aggályosnak tartja a módosítást. Kedden levélben észrevételezte, szerdán pedig nyilvánosságra hozta véleményét, amely szerint "az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található iratok teljes körű (...) nyilvánosságra hozatala alkotmányosan nem oldható meg". Az ombudsman szerint "mindenkit megillet (...) a jóhírnévhez és a személyes adatok védelméhez való jog", amellyel mindenki maga rendelkezik, azaz "mindenkinek joga van tudni ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. A személyes adatok kezelését viszont alkotmányosan elfogadható cél nélkül rendelné el a törvényavaslat, írja Péterfalvi.

Szükségesség, arányosság, alkalmasság

Péterfalvi szerint az információs önrendelkezési jogot csak elkerülhetetlen esetben lehet alkotmányosan korlátozni, és "kivételesen" törvény elrendelheti a magántitok és a személyes adat kötelező kiszolgáltatását, de ennek "szükségességét, arányosságát és alkalmasságát semmi sem bizonyítja".

Befolyással az életünkre

Azzal ugyanakkor az ombudsman is egyetért, a levéltárban őrzött iratokból a megfigyeltek és a harmadik személyek szinte korlátlanul megismerhessék, hogy "az egykori állambiztonsági szolgálatok milyen befolyással voltak életükre". A Burány-féle tervezet azonban éppen erre nem ad módot, "a hatályos törvény(...) módosításával – megszünteti a megfigyelt azon a jogát, hogy a vele kapcsolatba hozható hálózati személyek és hivatásos alkalmazottak személyét (...) megismerhesse".

Nem egyértelmű a beszervezettek kiléte

Más részében is inkább a beszervezett és a szolgálat alkalmazásában állókat védené a jogszabály, Péterfalvi ugyanis úgy vélekedik, hogy "az iratokban szereplő adatok nem feltétlenül elegendőek a hivatásos és hálózati személy azonosításához, így az a szabály, hogy ezeket nem kell anonimizálni, még nem jelenti azt, hogy ezek a személyek egyértelműen azonosíthatók lesznek. Gyakori név, vagy névazonosság esetén ez súlyos sérelemhez vezethet."

Az elvi meggyőződés, különleges adat

Az adatvédelmi jogok biztosa szerint az operatív kapcsolatok, a hivatásos alkalmazottak azonosító adatainak korlátozás nélküli megismerhetősége ugyanakkor nem áll összhangban a hatályos törvény céljaival, és "nem tekinthető olyan rendelkezésnek, amely elkerülhetetlenül megalapozza az információs önrendelkezési jog korlátozását". "Tudni kell ugyanis, hogy a hálózati személyek egy jelentős köre, a titkos megbízottak, és a titkos munkatársak, "elvi meggyőződésből", míg az ügynökök többsége "terhelő vagy kompromittáló adatok hatására", egy részük viszont "anyagi érdekeltség fejében" vett részt a titkos együttműködésben. Az elvi meggyőződés "politikai véleményre, világnézeti meggyőződésre" utal, tehát különleges adatnak minősül, hasonlóan a "terhelő vagy kompromittáló adatokhoz".

Nem is tudtak róla

Ismét csak a vétlenek jogainak csorbulásához vezetne az a terv, amely szerint "az operatív kapcsolatok azonosíthatóvá válnának, hiszen ezek a személyek(...) általában nem tudtak arról, hogy őket az állambiztonsági szervezetek, mint – nem szervezetszerűen – együttműködő állampolgárokat, nyilvántartották." Bővebben > > >

Bűnös? Erkölcstelen? Rossz?

És hogy mit is kezdene Magyarország a nyilvánosságra hozott adatokkal? Péterfalvi szerint a törvény nem tisztázza, bűnösnek, erkölcstelennek, rossz embernek kell-e tekintenie magát annak, aki – állampolgári kötelességtudattól vezérelve, vagy zsarolás miatt – segítette a (politikai) rendőrséget a bűnüldözési feladatok ellátásában. És azért is veszélyes, mert "több jogerős bírósági ítélet utal arra, hogy a nyilvántartásban fellelhető személyek nem voltak ügynökök; az ilyen tevékenységükre utaló 6-os kartonok hamisak voltak". Bővebben > > >

Jogtechnikai kiskapu

Burány Sándor az ombudsman alkotmányossági aggályairól kedden azt mondta az Indexnek, hogy legfeljebb módosítják az alkotmányt és betűznek egy bekezdést, amely szerint "közérdekűnek minősősülnek a rendszerváltás előtt a III. főcsoportfőnökségnél készült nemzetbiztonsági iratokban szereplő személyes adatok". Ezzel a megfogalmazással ugyanis elérhetnék, hogy az Alkotmánybíróság ne gördítsen akadályt, a tervek szerint január 31-ig benyújtott törvénytervezet elé. Péterfalvi szerint ez nem jogállami megoldás.