Össztűz a budapesti olimpiára

A Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) 2005-ben bontott zászlót azzal a céllal, hogy Budapest minél hamarabb olimpiát rendezhessen. A Fidesz a 2002-es választási kampány előtt állt elő egy hasonló ötlettel, a 2012-es játékok rendezésére megvalósíthatósági tanulmányt is rendelt a Deutsch Tamás vezette sportminisztérium a PricewaterhouseCooperstől.

Választás után nem fontos az olimpia

A BOM, legalábbis a nyilvánosság előtt nagy előszeretettel hangoztatott, célja az volt, hogy politikától mentessé tegye az olimpia ügyét. A Fidesznek ugyan nem sikerült egy Budapesten rendezendő 2012-es olimpia lehetőségének megpendítésével annyira vonzóvá tenni magát, hogy ezzel megnyerje a 2002-es választást, de kétségtelen: az olimpiarendezés gondolata népszerű, nem véletlen, hogy Orbán Viktorék kezdeményezését Demszky Gábor főpolgármester, Kovács László akkori MSZP-elnök és a kormányfőjelölt Medgyessy Péter is sietett üdvözölni.

A 2002-es választás után a kormánypárti politikusoknak már nem volt olyan fontos olimpiát támogatni, viszont aggódtak amiatt, hogy a 2006-os országgyűlési választás kampányában a Fidesz újra bedobja a budapesti olimpia ötletét. Korabeli felmérések szerint a közvéleménynek hetvenöt százaléka szerint egy ilyen kis országnak sem lenne irreális vállalás az olimpia megrendezése. Véleményüket erősíthette, hogy a Magyarországhoz hasonló nagyságú, és nem sokkal fejlettebb Görögország (illetve Athén, az olimpiai rendezési jog várost és nem országot illet) végül is sikeresen meg tudott rendezni egy olimpiát.

Kifogták a szelet a Fidesz vitorlájából

A kormány azért is tarthatott attól, hogy a Fidesz kijátssza az olimpiakártyát, mert a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke az a Schmitt Pál maradt, aki közben a legnagyobb ellenzéki pártban az alelnökségig jutott. Informátoraink szerint itt jött a képbe Szilvásy György, aki segédkezett megszervezni a civil olimpiai mozgalmat, amelyik "politikától mentesen" állt egy jövőbeni budapesti olimpia mellé. Szilvásy Györgyöt Gyurcsány Ferenc, a korábbi üzlettárs hívta vissza 2002-ben a politikába, hogy a sportminisztériumban közigazgatási államtitkárként legyen a segítségére.

Szilvásy már Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke volt, amikor felbukkant a "politikamentes olimpiát" álmodók csoportjában. Az Indexnek akkor úgy nyilatkozott, hogy azért került a BOM közelébe, mert "már korábban is foglalkozott a kérdéssel". Szilvásy neve ma már nem szerepel sem az alapító, sem a pártoló tagok között, sőt, ma már a Magyar Olimpiai Bizottság szocialista tagjai is bírálják a civil kezdeményezést.

Tőzsde és olimpia

Ha valakinek a fejéből kipattanhatott egy civil olimpiai mozgalom ötlete, az csakis Szalay-Berzeviczy Attila lehetett. A nem sok vizet zavaró Budapesti Értéktőzsde elnökeként tetten érhető politikai szimpátiától mentesnek ismerte meg a közvélemény. Berzeviczy Albert, a MOB első elnökének az egyenes ági leszármazottjaként az őt jól ismerők szerint elég ambiciózus ahhoz, hogy Schmitt Pál - egy köztestület élén talán leghosszabb ideje, 1989 óta ülő - MOB-elnök posztjára pályázzon. (Ambícióira jellemző a 2004-ben kiadott Tőzsde és olimpia című kötete, a két, egymástól elég távol eső területet nem kis szakmai bravúrral hozta össze egy képeskönyvben.)

A Magyar Olimpiai Bizottság a választásokig a közvélemény előtt nem bírálta a BOM-ot, utána viszont az elnökségi ülésén, majd a hétvégi közgyűlésén is támadta a civilszervezetet, illetve annak elnevezését. Jellemző, hogy a BOM nyitórendezvényén is képviselte magát a MOB, igaz, nem is Schmitt Pál elnökkel, hanem Gyárfás Tamás alelnökkel.

A választásokig tartó tűzszünet egyik oka lehetett, hogy a cégbírósági bejegyzésig csupán lebegett Szalay-Berzeviczy mozgalma. A másik Schmitt Pál közelmúltbeli lausanne-i látogatása, ahol Jacques Rogge elnökkel és Howard Stupp jogi igazgatóval plusz egy órát töltött el BOM-ügyben, és ott közölték vele, hogy már a pályázatot sem fogja a NOB befogadni, ha nem szűnik meg a magyarországi törvénysértés.

Az olimpiai mozgalom ("Olympic Movement") szókapocs az alapvetése az egész olimpizmusnak. Épp ezért a NOB a leghatározottabban tiltja, hogy ezt a szókapcsot bárki használja a nemzeti bizottságokon kívül. Spanyolországban megtiltották, hogy legyen külön katalán olimpiai mozgalom (pedig Antonio Samaranch , Rogge elődje, maga is katalán), úgy Magyarországon sem lehet Budapest Olimpiai Mozgalom.

Választás után kiszerettek az olimpiából

A MOB hétvégi közgyűlésén felszólították a BOM-ot, hogy változtasson nevet (különben a cégbíróságon megtámadják a bejegyzésüket), és állandó bizottságként tagozódjon be a MOB-ba.

És ez még nem minden. Hogy a szocialista politikusok közül nemcsak Szilvásy engedte el Szalay-Berzeviczyék kezét arra példa, hogy a szintén MSZP-s Bakonyi Tibor MOB-alelnöknek, budapesti főpolgármester-helyettesnek a BOM nevének első szavával, a Budapesttel is baja volt. Szerinte a Fővárosi Közgyűlésnek is jóvá kellene hagynia az elnevezést, ez viszont nem történt meg. (Szalay-Berzeviczy korábban úgy nyilatkozott, hogy a cégbíróságon nem az olimpia, hanem a Budapest szóra kérdeztek rá, ennek használatához szerinte "a Főváros megadta az engedélyt".)

A hétvégi közgyűlésen a MOB-tag Szalay-Berzeviczy ott sem volt, pedig tudhatta, hogy kínos kérdések is várnak rá. A tőzsdeelnök az Indexnek keddre ígért nyilatkozatot, ez nem történt meg, telefonját nem vette fel. A Népszabadságnak annyit mondott, hogy mozgalmának néhány napon belül tartandó elnökségi ülése után alakítja ki álláspontját.

A reformhangulatba nem fér bele az olimpia

A BOM-nak nemcsak a nevével van baj. (Elég beütni a T-comos internetes tudakozóba az olimpia szót és az országból 16 olyan címet dob ki, melynek a nevében benne van az olimpia szó - Olimpia Bt, Olimpia Kft., Olimpia Sport Bt. Ezeknek a cégbírósági törlését mégsem kezdeményezi a MOB, mivel a cégek könnyen kijátszhatják a kifogásokat, ha azt mondják: nem az olimpiai játék, hanem a női keresztnév adta a névötletet.)

Olimpiát civilszervezet nem rendezhet, ehhez szükség van a nemzeti olimpiai bizottság, a rendező város és - olyan kis ország, mint Magyarország esetében - a kormány támogatására is. A magyar sportvezetésnek pillanatnyilag, amikor sokszor gondot okoz még a sportolók utaztatása is egy-egy világversenyre - nem a magyar olimpia rendezése a leghőbb vágya. A kormány az államháztartás helyzete miatt megszorításokat tervez, a "reformhangulatba" pedig egy olimpiai nekibuzdulás nehezen férne bele.

Olimpiabiznisz

A Budapesti Olimpiai Mozgalom jelenleg leginkább egy üzleti érdekcsoportra emlékeztet, jogi személy alapítók között olyanokkal, mint a MOL, az OTP, a Malév, a Richter Gedeon vagy Demján Sándor cége, a Trigránit. A MOB-nak az a legnagyobb baja a BOM-mal, hogy támogatókat von el az "élő sporttól", vagyis ha valaki ad pénzt egy bizonytalan kimenetelű, de impozáns olimpiai ötletre, akkor nehezen nyitja meg a pénztárcáját, ha olyan gyakorlatias okból kérik a szponzorálást, mint például egy garnitúra mez beszerzése. Magyarországon a sportvezetők szerint túl kevés a sportban fantáziát látó vállalkozó ahhoz, hogy egy "hagymázas olimpiai álomra" menjen el egy cég sporttámogatásra fordított pénze.

Már-már annak a veszélye is fenyeget, hogy a BOM alternatív olimpiai bizottságként lép fel. Az olimpiai "üzleti klub" öt-tíz-tizenöt milliós támogatásokat osztogat szövetségeknek (eddig az öttusázók, a vívók és a vízilabdázók kaptak, sőt az öttusázók csatlakoztak is a BOM-hoz), információink szerint ezen sportágak képviselői - egy-két kivételtől eltekintve - nem nagyon akarták megérteni, hogy mi is a baj a BOM-mal. Igaz, ez már a sport általános anyagi helyzetét jellemzi. Érdekes helyzet állna elő, ha a BOM a MOB 155 milliójánál - ennyivel támogatja a szövetségeket, sportolókat a nemzeti olimpiai bizottság - is többet osztogatna a sportági szövetségeknek. Az viszont végképp kiverné a biztosítékot, ha a BOM támogatói között megjelenne a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tizenkét főszponzorának egyik-másik ellenlábasa, például a Pepsi Cola.

2024-ben esetleg, talán, ha

És milyen kilátásaink lennének reálisan a BOM által először kitűzött 2016-os, a 2020-as vagy a 2024-es olimpia megrendezésére? Nagyjából semmilyenek. A 2012-es játékokat London rendezi, és utoljára több mint ötven éve rendezett olimpiát egymás után kétszer ugyanaz a földrész. A legutóbb éppen lemaradó Párizs, valamint a szintén pályázó Madrid és Moszkva például be sem adja a pályázatát 2016-ra, mivel felesleges pénz- és energiapocsékolásnak tartja. És még az örök pályázó Isztambul is megelőzi Budapestet, Törökországban ugyanis törvény kötelezi a nemzeti olimpiai bizottságot arra, hogy addig pályázzon, amíg sikerrel nem jár.

Nagy valószínűséggel 2016-ban és 2020-ban Európán kívül rendeznek olimpiát, 2024-ben viszont számolni kell az említett európai riválisokkal, 2028-ban (és vélhetően 2032-ben is) újra nem Európa lesz a befutó.