Csőd szélén a főváros fejőstehene

Elkészült a fővárosi önkormányzat idei első félévi beszámolója a költségvetés helyzetéről. Míg az önkormányzati bevételek és kiadások az időarányoshoz képest jóval "alulteljesítettek", vagyis kevesebbet költött és kevesebbet is szedett be Budapest, addig a főváros egyik legfontosabb cégénél kritikus helyzet alakult ki - és erről maga a hivatalos dokumentum számol be.

Csak hitelekből tartható fenn a BKV

Közismert, hogy a főváros a BKV-ra terhelt rá számos nagyberuházást, így az önkormányzat költségvetésében a bevételek és kiadások egészen szépen alakulnak, a város vezetői pedig általában abban bíznak, hogy a BKV veszteségeit sikerül valamilyen pótlólagos állami forrásból rendezni. A költségvetési beszámolóból azonban kitűnik, hogy a BKV 2005. június 30-án például 50,4 milliárd forintos hitelállománnyal küszködött, s állandó pluszhitelekkel lehet csak a céget életben tartani.

Március 16-án például a Külkereskedelmi Bank Rt.-vel kötött 4,1 milliárd forintos középlejáratú hitelszerződést a BKV, ám ebből a pénzből "a szállítói hitelállomány egy részét sikerült csak felszámolni" a hivatalos beszámoló szerint.

Csaknem 2 milliárddal több a hiány

A BKV első félévi mérleg szerinti vesztesége 13,7 milliárd forint, ami a tervezettnél 1,7 milliárddal több - áll a dokumentumban, amelyet az Index is megkapott. A beszámoló hangsúlyozza, hogy egy "15 milliárd forintos állami garancia melletti hitelfelvétel", illetve az ahhoz "kapcsolódó közbeszerzési eljárás folyamatban van". Mindez azt jelenti, hogy a BKV valószínűleg kereskedelmi bankoktól lesz kénytelen forráshoz jutni, ami igen drága lehet - erről korábban az illetékesek maguk is beszéltek sajtótájékoztatókon.

A költségvetési beszámoló szerint "a BKV gazdálkodását a félév során a szállítói számlakifizetések halasztása jellemezte". Vagyis a társaság nem, vagy nem időben fizetett a beszállítóknak, partnereinek. A cég üzemi bevételei (ez körülbelül a BKV működésével összefüggő bevételeket jelenti) az első hat hónapban 33,5 milliárdot tettek ki, ami 6,7 százalékkal alacsonyabb a tervezettnél.

Túltervezték a menetdíjbevételt

A tervezett bevételekből a legnagyobb kiesést az jelentette, hogy néhány, a cég számára pozitívnak tűnő döntés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Így például a BKV január elsejétől 10 százalékkal emelte a tarifáit, és ettől az évtől a kormány lehetővé tette a munkáltatók számára, hogy - más juttatások mellett - a helyi tömegközlekedésre is adhassanak bizonyos mértékű adómentes juttatást a munkavállalóiknak.

Ennek alapján a cég "2,5 milliárd forint menetdíjbevétel többletet épített be éves szinten az üzleti tervébe". A most publikált költségvetési beszámoló szerint azonban ebből semmi sem valósult meg, "az első hat hónapban bevétel emelkedés nem történt". A menetdíjbevétel a tarifaemelésnél kisebb mértékben nőtt, és "a tervezettet sem érte el".

Mindez azt mutatja, hogy a budapesti utazóközönség elérte teljesítőképességének határát. A BKV ugyan emelheti a jegyárakat, a bérletek díjait, de a bevételei nem fognak olyan ütemben növekedni, ahogyan ezt a társaság várná.

A fővárosi önkormányzattól az ügy kapcsán megtudtuk, hogy a BKV első félévi 13,7 milliárdos veszteségét (ami a tervezettnél 14 százalékkal nagyobb összeg), elsősorban az okozta, hogy a normatív állami támogatás a tervezettől eltérő ütemben, csak 2005. július 4-én érkezett meg a társasághoz.

Csak a tömegközlekedési normatívát kapja 2006-ban a BKV

Veres János pénzügyminiszter az Index kérdésre pénteken elmondta: a BKV sokmilliárdos hitelállományának szanálásra készülnek ugyan tervek, de a probléma rendezésére most nincs pénze a központi költségvetésnek. Veres elmondta, hogy a BKV jövőre is legfeljebb csak a tömegközlekedési normatívára számíthat az államtól. Ez egy 15 milliárdos keretösszeg, amelynek kétharmadát, esetleg háromnegyedét Budapest, azaz a BKV kaphatja meg.