'Gyurcsánynak börtönben kellene ülnie'

A budapesti városfejlesztés programjáról, a Podmaniczky-terv módosításáról szóló vitában szabadultak el az indulatok a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén.

A napirenden szereplő téma stratégiai kérdéseket érintett, így a Duna mentén tervezett fejlesztéseket, a külső kerületek központjainak fejlesztését, illetve a vasút és a város kapcsolatának erősítését célozta. Az ellenzék szerint viszont arról van szó, hogy a főváros olyan projekteket vázol most fel, amelyek PPP-konstrukcióban, azaz vállalkozók bevonásával valósulnának meg, közpénz felhasználása nélkül.

Vélemény, nem tényközlés

Az ellenzék soraiból a legélesebben Zsinka László, a MIÉP-Jobbik frakcióvezetője fogalmazott. Szerinte a fővárost is elérte a "gyurcsányi handabandázás", vagyis a korábbi nagyívű fejlesztési ígéretek helyett most kevés (köz)pénzbe kerülő projekteket vesz elő a főváros. Ugyanakkor a heves vita közben úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországon jogállam lenne, akkor a miniszterelnök börtönben ülne.

Ezután szót kért Gy. Németh Erzsébet, az MSZP frakcióvezetője, és kijelentette a miniszterelnök nevében visszautasítja Zsinka kijelentéseit, és szó szerinti jegyzőkönyvet is kért. Gy. Németh a jegyzőkönyv pontos szövegének elemzése után kilátásba helyezte, hogy jogi lépéseket is tesznek Zsinka ellen, ha a MIÉP-Jobbik frakcióvezető kijelentései azt szükségessé teszik.

Az ügy kapcsán Zsinka László az Indexnek elmondta: ő szakmai érveket sorolt, és eközben nyilvánított véleményt feltételes módban, vagyis egy feltételezett helyzetről, vagyis nem kijelentést tett, hanem csak véleményt nyilvánított.

Atkári beszólt

Atkári János, független főpolgármester-helyettes éles szavakkal bírálta az általa meglapozatlannak minősített módosítási elképzelések miatt a főváros vezetését. Hangsúlyozta: a költségvetési megalapozottságot nélkülöző programban feltűntetett fejlesztések jelentős része forráshiány miatt megvalósíthatatlan. Utalva arra, hogy a főváros idén "padlássöpréssel" utolsó tartalékait is feléli, rámutatott, hogy a hétéves fejlesztési tervben 170 milliárd forintnyi hiány érzékelhető.

Atkári János úgy vélte, hogy "a koncepciótlan, gyáva, hazug, rövidlátó költségvetés", ami könyvelői szemléletre épül, "az ellenzék vaksága és a tömegek közönye" miatt nem kapott még nagyobb kritikát.

Új hidat tervezgetnek Óbuda és Újpest között

Csütörtökön a közgyűlés döntött az aquincumi híd és a kapcsolódó úthálózat tervezett nyomvonaláról is. A döntés értelmében a budai oldalon lévő 10-es főút és a pesti oldalon futó M3-as autópálya között épülne meg az új út a híddal együtt.

Bakonyi Tibor szocialista főpolgármester-helyettes újságíróknak a döntés után elmondta: EU-pénzekl igénybevételéhez szükséges, hogy az új hídon kötöttpályás közlekedés is legyen. Éppen ezért megkeresték a MÁV-ot, hogy működjön együtt a fővárossal, és az északi összekötő vasúti híd átépítését együtt adja be az önkormányzattal EU-pályázatként.

Bakonyi elmondta azt is, hogy az új harántirányú fejlesztés révén a pilisi völgy forgalmát vezetnék át a meglévő vasútvonallal párhuzamosan Pest felé. Ehhez a tervekben szerepel az észak-déli HÉV bekapcsolása a vasúti forgalomba, valamint egy gát megépítése Óbudán.

Úton az egységes parkolás felé

A tervek szerint egyébként a budai rakpart meghosszabbítása is abba az új útba torkollana bele, amely az aquincumi hídra vezet majd fel.

Elfogadta a közgyűlés a parkolási rendelet módosítását is. Így lehetővé válik, hogy egységes rendszerben, központi elszámolással, mobiltelefonon - sms-sel - intézhessék az autósok Budapesten bárhol a díjfizetést.

Elsőre nem döntöttek a részvényeladásokról

A Fővárosi Önkormányzatnak nagy szüksége lenne készpénzre, illetve pénzbevételre, hogy pályázhasson az EU-támogatásokért, amelyeknél kötelező némi önrészt felmutatnia. Ehhez a főpváros vezetése részvényeladásokból remélt pénzhez jutni. Több tőzsdei és tőzsdén kívüli részvénytársaságban lévő portfoliójából akart ezért eladni a városvezetés, azonban az erről szóló döntéshez nem volt meg a szükséges 34 szavazat, vagyis a minősített többség. Az első szavazáskor ugyanis csak 33-an támogatták az indítványt, később újra naprendre tűzik az indítványt.

Kupper András, a Fidesz frakcióvezetője szerint ez is bizonyítja, hogy a fővárosnak égetően szüksége lenne pénzbevételre, többek között az EU-s pályázatok önrészéhez. Kupper szerint - aki a XI. kerületben jobboldali polgármester-jelöltként indul ősszel - a pénzhiányt mutatja az is, hogy a főváros jogi képviselői egy csütörtöki perben időhúzásra játszanak.

Milliárdos kártérítés várható az Andor utcaiak követelései miatt?

A főváros ugyanis az Andor utcai lakókkal folyó perben most eljárásjogi problémákra hivatkozva jogegységi döntést kért a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy valóban első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak kellett-e döntenie a kártérítésekről, amelyeket az Andor utcai forgalomnövekedés miatt kértek az ottani lakók. A főváros szerint ugyanis már első fokon is a Fővárosi Bíróságnak kellett volna ítélkeznie. Mindez nyolc lakást érint a mostani perben, a Legfelsőbb Bíróság pedig így legalább négy hónappal halasztotta el a döntéshozatalt, pedig az első és a másodfokú bíróság már a lakók számára pozitív döntéseket, illetve részítéleteket hozott.

A főváros egyébként rendre veszít az Andor utcai perekben, de eddig csak két lakás, illetve családi ház után fizette ki a kártérítést. Kupper szerint ezzel Demszky Gábor a következő önkormányzatra hárítja a felelősséget, hiszen ha most, még időben rendeznék a kártérítéseket - összesen 700 lakóingatlanról van szó a fideszes politikus szerint -, akkor komoly kamatterhektől szabadulna meg az önkormányzat.

Kupper szerint a fővárosnak legalább 5-6 milliárd forint kártérítést kell majd fizetnie. Tudomása szerint 140-160 lakás tulajdonosa perli jelenleg az önkormányzatot, de az Index információi szerint ennél többen fontolgatják a per indításának lehetőségét az önkormányzat ellen.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!