A közgyűlés megszavazta a budapesti luxusadót

Elfogadta a luxusadó alkalmazásáról szóló önkormányzati rendeletet a Fővárosi Közgyűlés. Az új adónemet kiszabó törvény értelmében április 30-áig önbevallás alapján minden százmillió forint fölötti értékű lakóingatlan tulajdonosának a százmillió fölötti rész 0,5 százalékának megfelelő összeget kell adóként befizetnie.

A rendelet alapján Budapesten nem kerületenként állapítják meg az ingatlanok értékét, hanem úgynevezett értékövezeteket hoznak létre. A fővárosban 15 kategóriába sorolták az összes fővárosi ingatlant, és ezeknek megfelelő sávos adórendszer lép életbe.

A legdrágább az Országház utca

A legdrágább, 15-ös kategóriába az Index gyors áttekintése szerint mindössze egyetlen egy utca tartozik Budapesten: ez az I. kerületi, várbeli, Országház utca. Itt egy többlakásos épület négyzetméterárát 700 ezer forintban állapítja meg a rendelet. Egy itteni egylakásos épületben ugyanez a felső határ 800 ezer forint. Vagyis egy 100 négyzetméteres ingatlan itt, ha egyedüli a házban, akkor 80 milliót ér, és még nem kell adózni utána.

A 14-es kategóriába tartozik a II. kerületi Fenyves utca, Barlang utca, a Battai lépcső, valamint az I. kerületi Szentháromság tér. Ezekben az utcákban egy egylakásos épületben lévő ingatlan négyzetméterára 700 ezer forint, többlakásos épületben 650 ezer forint.

A legalacsonyabb kategóriába, az 1-es kategóriába 150 ezer forintos egylakásos épületben lévő négyzetméterárak érvényesülnek, többlakásos házban az ingatlanok négyzetméterára itt 130 ezer forint. 1-es kategóriába tartozik például a XV. kerületi Palánk és Palotás utca is.

Gyurcsány és Orbán is a nyolcas kategóriába esik

Érdekesség, hogy mind Gyurcsány Ferenc, mind pedig Orbán Viktor 8-as kategóriájú, azaz középkategóriás helyen él, legalábbis a fővárosi rendelet szerint.

Gyurcsány kapcsán Wintermantel Zsolt fideszes képviselő az Indexnek elmondta, hogy a Szemlőhegy utcának az a része esik 8-as kategóriába, amelyikben a miniszterelnök lakik, más részei az utcának 11-es kategóriába tartoznak. A közeli Rómer Flóris utca pedig 9-es kategóriájú. Gyurcsány így évente 300 ezer forintot spórol meg ingatlanja után, összehasonlítva a környéken érvényes adósávokkal.

Egész utcák hiányoznak

A rendeletben számos furcsaság van: nem szerepel például az utcajegyzékben a Gellérthegy leghosszabb útja, a Kelenhegyi út, ahol több követség és számos hatalmas villa található. Nincs rajta az utcajegyzéken több más XI. kerületi utca, például a Kemenes és a Major sem.

Érdekesség, hogy a Szabadság-hegy, Svábhegy legelőkelőbb utcái közül a Mátyás király út csak a kilences kategóriába tartozik, a Béla király út pedig, ahol a köztársasági elnök rezidenciája van, csak a hetes kategóriába. Ez azt jelenti, hogy ennél még nyolc(kategóriával jobb környékek vannak Budapesten.

Az ellenzék bírál

Nem véletlen, hogy az ellenzék több képviselője, Zsinka László (MIÉP), Ughy Attila és Mitnyan György, Juharos Róbert (Fidesz), Kupper András Fidesz-frakcióvezető és Wintermantel Zsolt Fidesz-frakcióvezető-helyettes is különböző szempontból bírálták az előterjesztést.

Szerintük nem alkotmányos, nem törvényes a rendelet, ütközik ugyanis az alaptörvényen kívül adójogszabályokkal is. Nem arányos közteherviselést eredményez a rendelet - hivatkoztak például a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara véleményére is. Így például ha hatan közösen birtokolnak egy 100 millió forintnál kicsivel drágább házat, akkor mind a hat személynek kell fizetnie adót, de ha valaki egymaga hat 99 milliós házat birtokol, akkor semmit sem kell fizetnie.

Csak a balekok fizetik be a luxusadót

Az ellenzéki képviselők is felsoroltak számos utcát, közterületet, amelyek szerintük nem olyan drága vagy nem olyan olcsó, mint amennyit a rendelet alkotói feltételeznek. Kupper András azt is hangsúlyozta, hogy a mostani rendelet nem a luxust adóztatja meg. Juharos Róbert szerint csak a balekok fizetnek ezután adót.

A fideszesek emlékeztettek arra, hogy megnövekedett az utóbbi időben a társasházzá átalakuló ingatlanok száma. A II. és a XII. kerületben az ilyen földhivatali kérelmek száma megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a társasházi lakások olcsóbb értékbecslés alá esnek.

Szintén felvetődött, hogy a gazdasági társaságoknak nem kell ilyen adót fizetniük, tehát kibújhatnak az adó alól másféleképpen is a gazdagabbak. Az ellenzéki képviselők azt is felvetették, hogy többe kerül majd az adó behajtása, mint amekkora bevétel származik. A vitában a szocialista és a szabad demokrata képviselők nem szólaltak meg, Tiba Zsolt főjegyző pedig reményét fejezte ki, hogy valamivel több adóbevéetele lesz Budapestnek, mint amennyit az adó behajtására költ.

Az értékhatárokkal kapcsolatban Akar László, a GKI Gazdaságkutató Intézet elnök-vezérigazgatója, a rendelet előkészítésében közreműködő cég első embere az Indexnek elmondta: két éven belül felül kell vizsgálni a mostani jogszabály szerint az értékhatárokat. Most azonban nem vehették figyelembe, csak a 2005-ös illetékhivatali adatbázist. Ezt törvény szabta meg, Ezért fordulhatnak elő aránytalanságok a kategóriák között.

Módosításra szorul a törvény a szakértő szerint is

Az általunk felsorolt, igen jó helyen lévő utcákról elmondta, ő is tudja, hogy nem mindenben megfelelőek a kategóriák, ezért alighanem az önkormányzati rendeletet előíró törvény is valószínűleg módosításra szorul. Például nemcsak egyetlen év illetékhivatali nyilvántartását kéne Akar szerint figyelembe venni az értékbecslések megállapításakor.

Deli Lajos, a Főpolgármesteri Hivatal adóügyosztályának vezetője az Indexnek elmondta: az utcajegyzékben nem szereplő utcáknál az azonos irányítószámú, ismert besorolású utcák közül annak az értéksávját kell figyelembe venni, amelyik a legolcsóbb.

A Fővárosi Közgyűlésben Juharos Róbert (Fidesz) felvetette: alkotmánybírósághoz kellene fordulni, miután a rendeletet előíró törvény, illetve maga a fővárosi jogszabály is alkotmányellenes. Ezt az indítványt azonban leszavazta az MSZP-SZDSZ irányítású koalíció.

Hitelfelvétel

Huszonötmilliárd forintos hitelfelvételről döntött hétfő esti rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés a kormánypártiak szavazataival. Moskovits Péter (MSZP), a pénzügyi bizottság elnöke a zárt ülésrészt követően az MTI-nek elmondta, hogy a legjobb ajánlatot tett OTP Rt.-től veszik fel a hitelt három részösszegben. Hozzátette, hogy a pénzt az önkormányzat ez évi költségvetésében betervezett fejlesztésekre költik.