'A taxisok háromnegyede meghalna'

2005.01.25. 15:56
A 300 forintos alapdíjon kívül 300 forint úgynevezett kiállási díjat is kéne fizetniük tavasztól a telefonon rendelt taxikért az utasoknak; a ház előtt tehát 600 forintért szállhatnánk be a kocsiba. Bár Európában általános, hogy a telefonon rendelt taxikért többet kell fizetni, Budapesten a helyzet eddig éppen fordított volt. A márciusban közgyűlés elé kerülő rendelettervezet fix tarifákat szabna: az utcán leintett és a hívott taxik esetében egyaránt 240 forint lenne a kilométerdíj, 60 a percdíj, 300 az alapdíj. A kiállási díj bevezetése a fuvarszervezők és a taxisok szerint arról szól, hogy a főváros a drosztokra akarja őket kényszeríteni, a szakbizottság elnöke szerint csak a taxisok és az utasok érdekeit védik. Még a droszthelyek és a taxisok számában sincs egyetértés.

Áprilisban vagy májusban fogadhatja el a fővárosi közgyűlés azt a rendeletet, amely fix tarifát szabna a budapesti taxisoknak. A rendelettervezet szerint 300 forint lenne az alapdíj, 240 forint a kilométerdíj, 60 forint a várakozási percdíj, ezen kívül a telefonon hívott taxiknál bevezetik a 300 forintos, úgynevezett kiállási díjat. A ház elé rendelt taxik esetében tehát 600 forintról indulna az utazás. Mielőtt a javaslat a közgyűlés elé kerülne, a főváros szakbizottsága egyeztet a szakmával és az érdekvédőkkel.

Ha ez a rendelet ebben a formájában hatályba lépne, "a 7200 budapesti taxis háromnegyede meghalna", mondta az Indexnek Horváth Pál, a Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetségének elnöke, a Rádió Taxi vezetője. Egyrészről ugyan üdvösnek tartja az intézkedést, hiszen a mostani tarifákból igen nehéz fenntartani a vállalkozást, másfelől viszont a fizetőképes kereslet 60-70 százalékkal visszaesne a kiállási díj bevezetésével, mivel az emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy ilyen tarifákkal utazgassanak.

Droszt a háttérben

Horváth szerint a főváros célja ezzel a tervezettel az lehet, hogy minél több taxist és utast csábítson a drosztokra, a tények azonban arra utalnak, hogy ez kilátástalan. Budapesten ugyanis 7200 taxis van, a drosztokon pedig 1400 autó fér el, és nincs lehetőség újabb taxiállomások kialakítására.

Horváth szerint az eszményi megoldás az lenne, ha az alapdíjat emelnék 500 forintra, a kilométerdíjat pedig 200 forintra, kiállási díj nélkül. Ez ugyanis nem tántorítaná el az utasokat a taxizástól, és hosszabb fuvarokra ösztönözné őket. Az új rendelet Horváth Pál szerint "a taxicégek ellen készült".

A 6x6 Taxi marketingvezetője szerint a mostani javaslaton forrong a szakma, mert a főváros ezzel az intézkedéssel nem javít, inkább ront a kialakult helyzeten. Lengyel Sándor is úgy látja, hogy az intézkedéssel a főváros arra akarja ösztönözni az utazóközönséget, hogy inkább droszton üljenek be a taxikba. Ugyanakkor semmi garancia nincs arra, hogy az eddigi ellenőrizetlenség mellett az utasoknak ez a megoldás valóban olcsóbb utazást is jelenthet.

Romlani fog a minőség

Lengyel Sándor szerint ha az a cél, hogy a jelenleg normálisnak mondható színvonalat nyújtó taxicégeket tönkretegyék, annak eredményeképpen még több visszaélésre lehet a jövőben számítani. A várakozásokkal ellentétben nemhogy javulni, hanem jelentősen romlani fog a szolgáltatás minősége. A szabott áraknak Lengyel Sándor szerint van értelme, de nem úgy, hogy közben a főváros képtelen ellenőrizni és kiszűrni azt a két-háromezer fuvarozót, akik nem fizetnek adót, és akik nem képesek elfogadható minőségű taxiztatást vállalni.

taxitársaság alapdíj telefonos tarifa utcai tarifa szerződéses tarifa
Buda 300 175 240 165
City Taxi 300 180 240 170
Főtaxi 300 174 219 165
Rádió Taxi 300 176 240 160
Taxi 2000 300 165 220 150
Tele5Taxi 300 175 240 165
Budapest 300 149 239 139
6x6 Taxi 300 180 240 160
Taxi 4 300 179 240 159

A hiénáknak kedvez a rendelet?

A mostani javaslat jelenlegi formájában a marketingvezető szerint a feketén taxizóknak kedvez, miközben ellehetetleníti azokat a társaságokat, amelyek jogkövető magatartást folytatnak. Lengyel Sándor szerint a dolognak olyan szaga van, mintha a fővárosnak direkt érdekében állna valamely lobbicsoport nyomására tönkretenni a jelenleg még működőképes taxitársaságokat. Lengyel elszomorítónak tartja, hogy a főváros illetékesei "rendteremtés" címszó alatt hatvan százalékos tarifaemelésben látják az évtizedes taxisproblémák megoldását.

A bejelentés előtt értetlenül áll a szakma, mondta a Budapest Taxi kereskedelmi és marketingigazgatója. Tihanyi Sándor elmondta, egy országgyűlési törvénymódosítás határozta meg, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a Taxis Kamara közösen dolgozzák ki a szabályozás részleteit. Ehhez képest most a fővárosi közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottságának elnöke mindenféle egyeztetés nélkül tette közzé javaslatát. Tihanyi szerint a tarifák ügyét nem lehet rendezni a létszám és a taxiállomások ügyének rendezése nélkül, "addig illúzió a 240 forintos viteldíj". Bár az egységesített tarifa jó ötlet, annak mértékét közgazdászok bevonásával kellene meghatározni; Tihanyi Sándor szintén kétszáz forint körüli árat tartana reálisnak.

"Kérdezze meg a taxist!"

Még háromszáz drosztengedély hiányzik
A Taxiállomás Üzemeltető Kht. vezetője, Héray László tájékoztatása szerint a cég eddig 5500 drosztengedélyt adott ki, a korábban rendelkezésükre bocsátott adatok alapján összesen 5800 igényt vártak. A taxisoknak évente vizsgáztatniuk kell járművüket a Közlekedési Felügyeletnél; tavaly április 1-je óta a vizsga feltétele az engedély kiváltása is, így várakozásaik szerint a következő két hónapban az utolsó fővárosi taxisok is kiváltják az engedélyt. Az ügyvezető igazgató szerint bár előfordulhat, nem jellemző, hogy pesti iparengedély nélkül taxizik valaki a fővárosban, így a taxisok száma 5500-5800 között van.

A parlament a múlt évben elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a települési önkormányzatoknak, hogy fix tarifát állapítsanak meg a taxik esetében, míg korábban csak az ármaximumot szabhatták meg, ami eddig 240 forint volt kilométerenként. A törvényjavaslat egyéként a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére született, mondta az Indexnek Rusznák Imre, a fővárosi közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottságának elnöke.

A márciusban közgyűlés elé kerülő tervezet fő célja, hogy rendet teremtsen a fővárosban érvényes "százötvenféle tarifa" között. Rusznák elmondta, igyekeznek minél több szempontot figyelembe venni, de nem lesz olyan megoldás, amely mindenkinek jó. Kérdésünkre, hogy ez végül is kinek jó, úgy felelt, a taxisoknak, mert eddig azért a szolgáltatásért kaptak kevesebb pénzt, amely valójában többe került nekik, és az utasoknak, akik átlátható tarifákkal utazhatnak. Rusznák szerint a fuvarszervezők érdekeivel valóban ellentétes az intézkedés, mert eddig ők szabhatták meg a díjat, és ők is kellettek, hogy a taxis mint céglogó alatt autózó magánvállalkozó elég fuvart vállalhasson. "Az egy dolog, hogy mit mondanak a fuvarszervezők, kérdezze meg a taxisokat" - fogalmazott.

Rusznák nem aggódik, hogy a kereslet csökkenni fog, és a drosztférőhelyek, illetve a taxisok számát is másképp tudja, mint a korábban megszólított fuvarszervezők. Mint mondta, Budapesten a Fővárosi Közlekedési Felügyelet adatai szerint 1500 drosztos férőhely jut 5000-5800 taxisra, és további taxiállásokat lehet létrehozni a városban. "Egyébként - tette hozzá - hiába hozunk létre több drosztot kevésbé frekventált területeken, ha úgyis a belvárosi dorsztoknál állnak majd sorba a taxisok."

Moszkvában minden autós taxis
Az orosz fővárosban illegális, de logikus rendszerben lehet taxizni. Az utas az utca szélén stoppol, a ráérő autós pedig megáll, majd megállapodnak az úticélban és az árban. Oroszoknak, illetve oroszul beszélőknek a szokásos tarifa 100 rubel körül van (durván 673 forint), a külföldiek ennek tízszeresére számíthatnak. Érdekesség, hogy az út szélén integetőknek a taxisok is megállnak, de kikapcsolják az órát, és szóbeli megállapodást kötnek a tarifáról.
A telefonon rendelt taxi nem igazán népszerű, mivel általában fél órát kell várni rá, és jóval drágább is a feketézőknél. A városvezetés természetesen szeretné felszámolni a mindenki által használt, de illegális szolgáltatást; ezért gyakran rajtaütésszerűen ellenőrzik az autósokat: ha fizetős stoppost vesznek fel, lebuknak.

Bécsben egy euró a tarifa
Bécsben már régóta olcsóbb az utcán leinteni a taxit, mint telefonon rendelni. A szabott tarifa kilométerenként egy euró. Három taxitársaság működik, de a város négyezer taxisának a fele "mezítlábas", tehát nem szerződött egyik taxicéggel sem.

Megkérdeztük a taxist

"Ez egy baromság, a taxizásnak az arculcsapása" - reagált a kiállási díj hírére egy fuvarszervező céggel szerződött, budapesti taxisofőr, aki szerint a kevés mezítlábason kívül minden taxisnak ártani fog a rendelet. A mezítlábasokra ugyanis eddig semmilyen szabályt nem tudtak rákényszeríteni. Mint mondta, a cégek telefonszámai évek óta benne élnek a köztudatban, minden utasnak megvan a kedvence, épp ezért elvétve fordul elő ma Budapesten, hogy csak úgy az utcán leintenének egy autót.

A megkérdezett taxisofőr is úgy látja, a főváros egyértelműen a drosztokra akarja kényszeríteni az utasokat és a taxisokat, ami szerinte nem fog sikerülni. A Rózsadombon például az Ady Endre utca-Bimbó út találkozásánál van az egyik droszt, a legközelebbi pedig a Pasaréti téren. "Hát ki fog rávenni valakit a Felső-Törökvészi úton, hogy lesétáljon odáig egy taxiért?" - kérdezte.

Áprilisban vagy májusban jön

Rusznák Imre néhány telefonhíváson kívül még nem kapott visszajelzést a taxis érdekképviseletektől, de az anyagot még pénteken átküldte a szervezeteknek. A Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetségének elnöke által az Indexnek vázolt 500 forintos koncepcióra a szakbizottság elnöke azt mondta, ő nyilván a fővárosi tervezettel ért egyet, de mielőtt a közgyűlés elé kerül a dolog, még egyeztetnek az érdekvédőkkel. Ha minden jól megy, a márciusban közgyűlés elé kerülő tervezet áprilisban, de legkésőbb májusban életbe léphet.

Nem jogi, hanem politikai felelősség

Az önkormányzatokat az ártörvény módosításával felhatalmazta a parlament, hogy rögzítsék illetékességi területükön a taxitarifákat, így a főváros tervezett lépése jogilag nem kifogásolható, mondta az Indexnek Vörös Péter, a Martonyi és Kajtár Baker &McKenzie ügyvédi iroda versenyjogi szakértője.

Az Index felvetésére, miszerint elképzelhető-e az ártörvény Alkotmánybíróság előtti megtámadása azon az alapon, hogy a versenyt és ezáltal a fogyasztók érdekeit sérti a hatósági ár megállapítása egy egyértelműen kínálati piacon, a szakértő hangsúlyozta: a lehetőség ugyan adott, de az AB korábban leszögezte, a verseny eszköze, de nem önmagában védendő értéke a piacgazdaságnak. A testület ugyanakkor többször rámutatott arra is, hogy a versenyt korlátozó gazdaságpolitikai döntésekért a jogalkotó jellemzően nem jogi, hanem politikai felelősséggel tartozik.