Gyurcsány: Ki az a Pataky Attila?

2005.10.17. 16:13
A szocialista politikusoknak nem tartozik kedvenc zenekaraik közé az Edda. A miniszterelnök visszakérdezett, Arató más vonulatot követ, Áder gyanakvó volt.
A Hűtlen
Ment a hűtlen nehéz fejjel
Visszamenne, de ő már nem kell.
Érzi, hálátlan lett sorsa.
Keserű könnye arcát mossa.

Arra gondol, őt ki szerette.
Ha szerette, el mért engedte.
Vissza nem jön többé soha.
Bárcsak békén hagyták volna.

Minden hajnal övé marad.
Látja szállni a madarakat.
Hosszú, hosszú ideje vár.
Nem számolja a napokat már.

Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből.
Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből.

Megállt egyszer, visszanézett
Nézte, nézte a messzeséget.
Sárga lámpák jelzik útját.
Otthon hagyta minden múltját.

Ment a hűtlen nehéz fejjel.
Tudja jól, hogy ő már nem kell.
Ég veletek! Mást nem mondott.
Szeme túlragyogott minden csillagot

Minden hajnal övé marad.
Látja szállni a madarakat.
Hosszú, hosszú ideje vár.
Nem számolja a napokat már.

Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből.
Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből.

Pataky Attila A Hűtlen eléneklése után ezekkel a szavakkal adta át a Fidesz vasárnapi rendezvényén a szót Kudlik Júliának, Az összegzés napja háziasszonyának: "Drága véreim! Csak, aki magyarul érez, azok értik ezt a dalt, az olyanok, mint Gyurcsány Ferenc, a magyar nemzet árulója, biztosan nem érti."

- Ki az a Pataky Attila? - kérdezte lapunk parlamenti tudósítójától a miniszterelnök.

- Az Edda nevű zenekar frontembere.

- Be kell valljam, hogy egyetlen egy Edda dalt sem tudok fejből idézni. Ha ez a legnagyobb tájékozatlanságom a szépirodalomban, akkor ez azt hiszem nem akkora szégyen.

- És mit szól ahhoz, hogy a jövő ajtaját akarja betörni a Fidesz? - utaltunk Orbán vasárnapi beszédére.

- Nem szeretnék erről a képről beszélni. Azt gondolom, a demokrata egy ajtón kopog, ha politikus is, akkor programot visz magával, de semmiképpen sem töri be. A pártelnök úrnak sms-t javaslok vagy telefont, ajtót betörni semmiképp sem. Az Isten óvjon meg minket mindenféle ajtótöréstől, az ország nem erre szolgált rá. Nyugodt hangra, párbeszédre van szükség, megtörni a szegénységet kell.

Nem értük be ennyivel, megkérdeztük Arató Gergely, oktatási államtitkárt is az Edda-dalról.

- Ezt a műalkotást a szerelmi líra körében tudom értelmezni, politikai értelmezését nem tudom értelmezni. Ha jól értem, akkor a Hűtlen elmegy, és bánatos, hogy el kell mennie. Magam nem követtem nyomon a hétvégének ezt a vonulatát, de úgy látom, hogy nagy és élénk politikai fantázia kell hozzá, hogy ha valaki ebből mély következtetéseket tudjon levonni.

#alt#
fotó: Barakonyi Szabolcs

- És mit gondol az ajtóbetörésről?

- Mindenestre az az elképzelésem a jövő ajtajáról, hogy azon be kell merni lépni, és nem a betörésével próbálkozni. A berúgásról pedig azt gondolom, hogy egyesek megittasulnak a saját szavaiktól, és már nem tudják, mit beszélnek.

- Orbán két dolog miatt is gratulált az MSZP-nek. Az MSZP tud-e gratulálni a Fidesznek?

- Az mindenképpen egy nagy eredmény, ha egy párt lefolytat egy konzultációs sorozatot, és utána megállapítja, hogy milyen ajtókat kell berúgni. Azért is tudok gratulálni a Fidesznek, hogy tud lehetőséget és perspektívát kínálni azoknak a baloldalról már kikopott politikusoknak, akik a politikai jövőjüket szeretnék fenntartani.

Nyakó istván, az MSZP szóvivője így reagált: "Orbán Viktor biztos ismeri a "Minden sarkon álltam már" kezdetű nótát, mert volt liberális, és most konzervatívként próbál baloldali programot megvalósítani."

A kiegyensúlyozottság jegyében Áder Jánost is megkérdeztük az Edda-dalról, de a Fidesz frakcióvezetője azt hitte, hogy viccelünk vele, ezért nem válaszolt kérdésünkre, inkább átadott minket egy képviselőtársának. Ő is azt hitte, hogy viccelünk vele.

A Hűtlenről

A dal zeneszerzője Pataky Attila, szövegírója Zselencz László. A dal az 1980-as évek slágere volt, amikor a koncertekre járó fiatalság ráérzett a gazdasági pangásból a csőd felé tartó országban bezáruló lehetőségekre. Figyelemre méltó, hogy Pataky zenéje egyszerű váltásokkal volt képes szintézisbe hozni az elégikus hangulatú lassúbb zenét a rejtett anarchisztikus indulatokat érzékeltető harsánysággal. Ez a sláger klasszikus példája lehet annak, hogy a szöveg semmilyen szempontból nem tud harmonizálni a behízelgő, rokonszenvet keltő dallammal.

Az még csak a kisebbik gond, hogy Zselencz szövege a zene ritmusán kívül és túl semmiféle ritmust nem követ (s ha az előadásra jobban figyelünk, akkor még azt is megkockáztatjuk, hogy a dallam ritmusát sem). A nagyobbik az, hogy a szöveg írójának fogalma sincs az általa használt szavak jelentéséről: mit jelent a hűtlen szó, miféle érzelmi kapcsolatokat indukál a hűtlenség, ki a felelős és kivel kell, lehet rokonszenvezni. Ráadásul - ez saját véleményünk - a sláger közkedveltsége azt sugallja, hogy a hallgatóságnak, a rajongók hadának sem. Akkor miből ered a mégis megejtő hangulat? A közös alapérzésből: a magány, a meg nem értettség, a természeti idő múlásával sejtetett elmúlás és mindez kozmikus keretbe állítva - "Szeme túlragyogott minden csillagot". S egyszerre csak ott járunk a vallásos színezetű népének határvidékén - ez ugyan nem az, s a zavaros fogalmazás miatt nem is lesz az soha (bármilyen tragikus is az egyik zenekartag halála), ám minden esetre megmagyarázhatóvá válik, hogy miért lehetett toplista vezető az egyébként több zavaros, magyartalan kifejezéssel is bővelkedő dal.

Ha nem foglalkozunk a "sztárcsinálás", a "sztárrá lét" problémáival, akkor fölismerhetjük a sláger születésében is a "népének" keletkezésének elemeit. Az adott hallgatóság szükségét érzi annak, hogy a kínált közösségi minták helyett sajátot alakítson ki, főleg akkor egyszerű ez, ha a választható cselekvéstípusokról, követelményekről kiderül üressége, hamissága - ilyenkor spontán vagy tudatos módon az együttes ajánl közösséget létrehozó eszméket, nézeteket, világképeket. A többi már a tömeglélektan alkalmazása. A fentiekre kereshetünk példát a véletlenszerűen kiválasztott magyar együttes egyik közölt dalában.

Forrás