Fodor: Az Orbán-beszéd alapvetően rendben volt

2008.06.06. 12:06
Fodor Gábor, az SZDSZ elnökjelöltje a koalícióból való kilépést kényszernek tekinti, a jelenlegi képlékeny politikai helyzetre többféle forgatókönyvvel készül, és el akarja kerülni, hogy az SZDSZ zsarolható legyen az előrehozott választásokkal. Szerinte rossz üzenet a választóknak, hogy a politikusok mást mondanak zárt ajtók mögött, mint a nyilvánosság előtt. A volt környezetvédelmi miniszter elzárja a csapot fogmosás közben.
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Azt nyilatkozta néhány napja, hogy az SZDSZ katasztrofális helyzetben van. Úgy látja, hogy ennek megoldásához a cégekhez hasonlóan egy válságmenedzserre van szükség? Alkalmasnak tartja magát erre a szerepre?

Az országban és az SZDSZ-ben is válságmenedzselésre van szükség. Egy évvel ezelőtt az elnökválasztáskor a vita arról szólt közöttünk, hogy hogyan lehet eljuttatni az SZDSZ-t az öt-tíz százalék közti mezőbe. Ma ez a kérdés fel se merül, már arról beszélünk, hogy sikerül-e küzdelemmel, vérrel, verejtékkel elérni az öt százalékot.

A mai magyar politikai életben milyen esélye van egy parlamenten kívüli pártnak?

Nagyon csekély, és nem szeretném, hogy az SZDSZ ilyen legyen. Azért indultam el az SZDSZ elnöki posztjáért, mert az az út, amit az elmúlt egy évben követtünk, az a parlamenten kívüliséghez vezet. Változásra van szükség, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Nem lehet látványos százalékokat ígérni, amelyek nem fognak teljesülni. Nagyon kemény sziszifuszi munkával lehet elérni, hogy az SZDSZ újra odakerüljön, ahol régebben volt.

Kóka János többször is azt nyilatkozta, hogyha ön lesz az elnök, akkor az SZDSZ közös listát állít az MSZP-vel 2010-ben. Szerinte azt lehet kiolvasni a nyilatkozataiból, hogy nagyon hamar visszaterelné a pártot a koalícióba.

Többször felhívtam Kóka János figyelmét, hogy még ha az ember úgy is érzi, hogy nem áll jól egy választási kampányban, akkor sem illik valótlanságokat állítani. Kezdjük azzal, hogy én nem voltam soha közös jelölt a szocialista párttal, Kóka János viszont közös jelöltje volt az SZDSZ-nek és az MSZP-nek. Az én elnökségem alatt nem fog előfordulni, hogy az SZDSZ közös listán indul az MSZP-vel.

A vita közöttünk nem arről szól, hogy erős, önálló, független SZDSZ-t szeretnénk-e, ez csak egy álprobléma, velem erről nem lehet vitatkozni. Szerintem ez azért kerül most elő, mert János ezzel akarja elterelni a figyelmet az elmúlt év kudarcáról, pedig ezzel őszintén szembe kéne néznie. Függetlenek nem attól leszünk, hogy beszélünk róla. Az SZDSZ most nem független, hanem egy helyzet foglya. Az eredményesség tehet minket függetlenné. Ebben van az igazi vitánk.

Megbánta, hogy beállt Kóka János háta mögé, mikor a koalíciós szakításról szóló döntés az SZDSZ-ben megszületett?

Nem álltam be Kóka János háta mögé, és más háta mögé se álltam be. Azon a küldöttgyűlésen, ahol a koalíció sorsáról szavaztunk, azt mondtam, hogy én úgy adom az igen szavazatomat, és azt kérem a többiektől is, hogy azért szavazzanak igennel, mert ezzel a változásra szavazunk. Arra, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból, de egyúttal világossá teszi, hogy nem hajlandó folytatni ezt a politikát, amit előtte vitt.

A koalícióból való kilépést kényszerhelyzetnek tekintettem, az SZDSZ számára már nem volt más megoldás. Ezt csak úgy lehet az ország és a saját javunkra fordítani, ha az SZDSZ nagyon világosan és nagyon egyértelműen más politikát kezd, mint amit az elmúlt egy évben folytatott.

Amikor az SZDSZ jövőjéről nyilatkozik, általában nem tér ki érdemben gazdaságpolitikai kérdésekre. Mi ennek az oka? Nem ez a meghatározó területe a liberális politikának? Vagy inkább máshova helyezné a hangsúlyt?

Természetesen a gazdaságpolitikai kérdések fontosak, a programomban is lényeges szerepük van, de én ebben is szakítani szeretnék a nagyotmondás hagyományával. Olyan dolgokat kell vállalnunk, amelyeket meg is tudunk valósítani, és ez vonatkozik a gazdaságpolitikára is.

Van egy nulladik feltétele annak, hogy bárkivel érdemben tárgyaljunk, megállapodjunk: az SZDSZ-nek arra kell törekednie, hogy az ország költségvetésének egyensúlyát megteremtse Ez két okból is fontos. Egyrészt gazdaságilag ez szolgálja az ország érdekeit, hiszen a maastrichti kritériumok teljesítése csak így lehetséges. Másrészt, ha nincs meg a költségvetési egyensúly, eladósodik az ország, ami azt jelenti, hogy most felnövekvő generációk jövőjét játsszuk el. Ebben van a morális felelősségünk.

Ehhez képest alakulhat ki mozgástér, amit elsősorban járulékcsökkentésre és a közteherviselés reformjára kell felhasználni. Az nem fenntartható állapot, hogy ma Magyarországon kevesen fizetnek sok adót. Kevesen tudják, hogy ma körülbelül négyszázezer adófizető fizeti a személyi jövedelemadó csaknem hatvan százalékát, ami súlyos igazságtalanság. Olyan rövid távú cselekvési programra van szükség, ami alapvetően tud változtatni ezen a helyzeten, néhány hónapon belül döntés születhet, egy éven belül láthatjuk az eredményeket.

Keveset beszélünk arról is, hogy a népszavazási eredmény és a koalíció körüli válság a hírek szerint 250 milliárd forintjába került az országnak. Ez az a pénz, ami a kialakult instabil politikai helyzet következtében - az előzetes tervekkel szemben - nem áll rendelkezésre.

Mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor életében először, zárt körben ugyan, de elkezdett normális dolgokat mondani, az SZDSZ viszont nekiment?

Az Orbán-beszédet sok tekintetben bajnak tartom, és egy tekintetben az őszödi beszédhez hasonlónak tartom, bár a részletes elemzésébe nem akarok belemenni. Az alaphelyzet abból a szempontból rendkívül hasonló, hogy mindkét beszéd zárt ajtók mögött hangzott el, és tartalma a kiszivárgás után meglepetést okozott.

A választópolgár szempontjából tehát a politikusoknak van egy zárt ajtók mögötti koncepciójuk arról, hogy mit kéne csinálni, és van egy, amit kifelé mondanak, és a kettő szöges ellentétben áll egymással. Szerintem ez nagyon rossz üzenet Magyarországon, ez politikai cinizmus, a szavazópolgárok semmibevétele.

Mindezzel együtt elhibázottnak tartok egyes reakciókat. Az Orbán-beszéd tartalma alapvetően rendben van. A kettős beszéd nincs rendben, az viszont, amit elmondott, bizakodásra adhat okot a tekintetben, hogy a Fidesz talán nem folytatná tovább az osztogatás és a szociális demagógia politikáját.

Vannak olyan piaci pletykák, amelyek szerint azért változott az álláspontja a koalíció kérdésében, mert Gyurcsány Ferenc világossá tette, hogy ebben a ciklusban nem szeretne újabb koalíciót kötni az SZDSZ-szel.

A véleményemet nem befolyásolja, hogy hogyan változik a miniszterelnök álláspontja. Nem tudok egyébként semmit arról, hogy éppen most hogyan gondolkozik a kérdésről. Ettől a sztereotípiától is szabadulni szeretnék, ami riválisom reakcióiban is látszik, hogy gyakran az MSZP-hez vagy a Fideszhez méri magát, az SZDSZ-nek végre önmagához és a választói értékrendjéhez kell mérnie magát.

Ha megkapom a bizalmat a küldöttektől, olyan elnök akarok lenni, akinek minden helyzetre van forgatókönyve. Szerintem az SZDSZ-t biztosan kiviszi a parlamentből az, aki csak egy lapra akarja feltenni az SZDSZ jövőjét. Ma annyira képlékeny a politikai helyzet Magyarországon, hogy nem csak rajtunk múlik, hogy néhány hónap múlva milyen szituáció lesz.

Ma annak nagyobb az esélye, hogy a kisebbségi kormányzásban tudunk megegyezni, egy hónapja azonban nem feltétlenül ez volt a helyzet. Az SZDSZ nem lehet olyan látszatellenzéki státuszban, mint most, hanem világos ellenzéki stratégiát kell követnie. A nagyközönségnek is ismernie kell, hogy bizonyos dolgokat miért támogatunk, vagy miért nem, hogy az milyen stratégiába illeszkedik bele.

Ha létrejön együttműködés, egy új többség a parlamentben, az csakis új politikai alapokon, új személyekkel jöhet létre. Beszélnek sokat az előrehozott választásokról, és valóban lehet olyan helyzet, amikor ez komolyan felmerül, az SZDSZ-nek erre is fel kell készülnie. Én olyan SZDSZ-t szeretnék, amelyik nem zsarolható azzal, hogy ti mindent megtesztek azért, hogy elkerüljétek az előrehozott választásokat, ezért mindent meg fogtok szavazni, különben kiestek a parlamentből. Ezért kell az SZDSZ-nek kemény munkával megerősödnie, hogy ne lehessen revolverezni semmivel. Mint mondtam, ez az igazi függetlenség.

Többször említette, hogy nyitna a zöldliberálisok felé. Környezetvédelmi minisztersége idején lehetett hallani, hogy ápolja a kapcsolatokat zöldszervezetekkel. Ez ma is így van? Számít arra, hogy ezek a zömében civilszervezetek kiállnak egy politikai párt mellett?

Mindig is jó kapcsolataim voltak a zöldszervezetekkel, ez az elmúlt évben még szorosabbá vált. Az utóbbi hetekben őszintén szólva nem volt időm a kapcsolatok ápolására, mert az országot járom, és SZDSZ-esekkel találkozom, de a kapcsolatok továbbra is élnek.

Szerintem egycivilszervezet nem fog odaállni egy párt mellé, ebben egyáltalán nem látok perspektívát, nem is így gondolom a nyitást. Egy civilszervezetnek nem ez a dolga, ezt nem is várom el senkitől. Nekünk azokat a szavazókat kell megszereznünk, akiknek fontos ez az értékvilág. Nézem az adatokat, nem az érzésekből akarok kiindulni, hanem a tényekből és a realitásokból, ezek pedig azt mutatják, hogy a most felnövekvő fiatal generációnak tartósan, évek óta a legfontosabb politikai kérdés a környezetvédelem.

Nekem az ő szimpátiájukra van szükségem, azt szeretném, ha ők politikai otthonra lelnének. Közben természetesen a civilszervezetekkel jó kapcsolatot kell fenntartani.

Három elérendő réteget említ, amikor az SZDSZ "kinyitásáról" beszél. Soraikban tudná a konzervatív, a zöld- és szociálliberálisokat is. Pedig ez három teljesen különböző gondolkodásmód. A konzervatív liberálisok a piacgazdaságra épülő modellre volnának fogékonyak, a szolidarítás a szociálliberális vonal sajátja, a zöldliberálisok pedig elutasítják a globalizációt. Hol látja a három halmaz metszetét?

Az SZDSZ-ben. Azért, mert az SZDSZ akkor volt erős, mamikor ezeket a nézeteket mind-mind megjelenítette. A XXI. századi politika már nem olyan, mint a XX. század eleji politika volt. Akkor sokkal tisztábban jelentek meg politikai ideológiák, és azok elég világosan kötődtek társadalmi csoportokhoz, tehát szociológiailag is világosan leírható volt, hogy általában a szocialistáknak, a liberálisoknak és a konzervatívoknak mi a társadalmi bázisuk.

De megváltozott a világ, ma már nincsenek ilyen típusú merev ideológiai korlátok az egyes pártoknál. A XX. század arról szólt, hogyan épül be a liberális gondolat szinte minden pártnak a programjába. A XXI. század pedig arról szól, a környezettudatosság, hogyan épül be. Ezek az irányzatok nem kizárják, hanem erősítik egymást, hiszen mindegyiküknek ugyanaz a céljuk: egy erős, versenyben helyt álló, a nyugathoz intézményi és kulturális értelemben is illeszkedő modern Magyarország megteremtése.

Van B verziója arra az esetre, ha nem ön nyeri az elnökválasztást?

Én akarom megnyerni.

Milyen szerepet szán elnökként Kóka Jánosnak, illetve az erős embernek számító exelnököknek?

Mindenkire számítok. Mindenkit szeretnék az SZDSZ-ben olyan szerepben látni, amiben a tehetségét, tudását kamatoztatni tudja. Azokra is, akik kritizálnak.

Az mit jelent, hogy mindenki a tudásának megfelelő feladatot kapjon? Kóka hozza létre a vállalkozói tagozatot?

Nem! Mindenki biztos lehet benne, hogy méltányosan fogok viselkedni, mert ez így korrekt. Nagyvonalú leszek, hiszen Kóka János is a párt része, és nekem, de a pártunknak is szüksége van rá, és ugyanez a helyzet a volt elnökökkel is. Bár kétségtelenül voltak vitáink az elmúlt években, az SZDSZ politikai irányvonalát bíráltam, mert úgy éreztem nem mennek jó irányba a dolgok. De mindenkinek a támogatására és tanácsaira számítok. Hátat akarok fordítani egy rossz SZDSZ-es hagyománynak, annak, hogy elüldözzük a pártból azokat, akikkel problémánk van. Láttuk, hova vezet: az SZDSZ folyamatos gyengüléséhez. Eszem ágában sincs senkit elüldözni.

Sőt: ha jól tudjuk, próbálja visszaédesgetni az eltávolodott értelmiségi holdudvart.

Valóban, gesztusokat szeretnék tenni azoknak, akik az elmúlt években elmentek az SZDSZ-ből, vagy ellehetetlenítették őket. Az a célom, hogy újra politikai otthonra leljenek az SZDSZ-ben. Tudom, sokan már nem lesznek közülük SZDSZ-tagok, de hogy kezdjen normalizálódni a viszony, és elkezdjünk közösen gondolkodni, az reális elképzelés.

Az SZDSZ túlélése azon is múlhat, mennyire tud összefogni a jelenlegi ellenzékkel, ebben meddig hajlandó elmenni?

Amikor erről beszélek, sokan azt hiszik, én Orbán Viktorral szívesebben vagyok együtt, mint Gyurcsány Ferenccel. Nem erről van szó. A Fidesztől nagyon sok minden elválaszt minket. A jelenlegi Fidesszel nincs közös politikai platformunk, de akkor is kell párbeszéd. Nem vagyok hajlandó tudomásul venni, hogy a másik oldalon csak köztörvényes bűnözők vannak, akik csupán ideiglenesen vannak szabadlábon. Értelmes párbeszédet kell folytatni. Ezt kívánja az ország érdeke is.

Kivel jobb sörözni, Orbánnal vagy Gyurcsánnyal?

Nem szoktam sörözni egyikükkel sem. De azt kell megérteni, más a viszonyom mindkettőjükkel. Vannak Viktorral politikai vitáink, de jó barátok voltunk, az életünkben jelentősen hatottunk egymásra. Évekig laktunk egy kollégiumi szobában, tehát óhatatlanul másként viszonyulunk egymáshoz. Gyurcsány Ferencet nagyra becsülöm, jó kapcsolatban vagyok vele, amit meg is akarok tartani, de más a viszonyunk, mert vele nem voltunk együtt kollégisták.

Mi ez az új frizura?

Télen mindig hosszabb, nyárra mindig rövidebb a fazon, tehát semmi különleges.

A hétköznapokban a környezettudatossága miben valósul meg?

Van sok minden, amin még változtatnom kell. De például gyakran gyalogolok és kerékpározok.

Múlt héten hányszor bringázott?

Nem elégszer, mert jártam az országot, de azért kétszer nyeregbe pattantam. Aztán törekszem arra, hogy szelektíven gyűjtsem a hulladékot, és arra is, hogy minél kevesebb vizet használjak például fogmosáskor, és igyekszem nem égetni feleslegesen a villanyt, kikapcsolni a szükségtelen elektromos gépeket.

Hogyan neveli a gyerekeit a környezettudatosságra?

Nagyon fogékonyak rá. Az óvodában és az iskolában is hangsúlyt fektetnek erre, és én is erősítem bennük ezt. Rám szólnak például, amikor egy mosdóban megmossuk a kezünket, és húzom le a papírtörlőt, mindig mondják: csak egyet szabad, mert ha többet veszek, több fát kell kivágni.