Horthy Miklós: közre adták

2001.09.07. 15:16
A Horthy Miklós köz a Május 1. utcát köti össze a Tulipán utcával, de ebből még nem következik automatikusan, hogy a pátyi kommunisták mostantól nagyobbat fognak kerülni, ha a Levi, a király játékterembe akarnak menni. Az alig hetvenméter hosszú közterület ma már nemcsak a bujazöld zöldségeskertet választja el Székely László MIÉP-es önkormányzati képviselő autójavító műhelyétől, hanem a kommunista pátyiakat a pátyi fasisztáktól is. Ezzel a szándékoltan túlzó mondattal csak azt szeretné érzékeltetni a riporter, hogy kemény szavak hullnak mostan a puha pátyi anyaföldre.
A Páty - Diósd II. futballmeccs a szokásosnál is kevesebb hazai szurkolót vonzott szeptember 2-án a község közepéből kiszakított gyepre. Ebben persze szerepet játszik, hogy a Pest mögött megbújó apró település most esett ki a megye kettőből, bár Székely László, MIÉP-es önkormányzati képviselő szerint azért voltak csak harmincan a meccsen, mert a Horthy Miklós köz felavatása elszipkázta a helyieket. A képviselő elmondása szerint kétszázötvenen hallgatták végig Dögei Imre kisgazda és Ifj. Hegedűs Lóránt miépes országgyűlési képviselő beszédét, amelyek vélhetően kevés marxi alapokon nyugvó kritikával illeték Horthy Miklóst. Az egykori kormányzóról 1945 óta először most neveztek el közterületet: visszavonhatatlanul.
Pedig ezt is megpróbálták.

Mi van a levegővel?

Wiedermann Gábor
Páty polgármestere
Az olvasó rögtönzött következtetése helyes: nem Székely László próbálkozott. A sajtómunkások által kellőképpen feltupírozott történet egy április 26-ai önkormányzati üléssel kezdődött, amikor a MIÉP-es képviselő beterjesztette formabontó javaslatát. Eszerint Pátyon jött el először idő, hogy Horthy Miklósról nevezzenek el közterületet. A képviselő a Pátyi Kurírban "nem hogy nem szabad, hanem egyenesen kell róla közterületet elnevezni" sorral nyomatékosított. Székelynek egyébként azért esett a választása a háza mögött futó nyúlfarknyi utcára, mert jóslata szerint "nagyobb utcánál már megbukott volna a javaslat."
- Amikor kimondtam Horthy nevét körben megfagyott a levegő - emlékezik vissza Székely az ominózus ülésre.
- Amikor Székely bejelentette, hogy Vitéz Nagybányai Horthy Miklósról akarja elnevezni az utcát élénk derültség érződött a testület viselkedésén - emlékszik vissza ugyanazon ülésre Wiedermann Gábor, Páty polgármestere.

Könnyed napirendi pont

Székely elmondása szerint a testület tíz - egy arányban szavazta meg a Horthy-féle javaslatot, egyedül a "kommunista" (lakossági közlés) Éri István szavazott nemmel. Ezek szerint a polgármester is áldását adta, amit nem is tagadott: - Ez amolyan könnyed napirendi pont volt, már mindenki túl akart esni rajta. Nem gondoltuk végig, hogy ki az a Horthy, megszavaztuk és kész. Ez egy legitim önkormányzati testület kizárólagos kompetenciájába tartozó legitim döntése volt - magyarázta a történteket a polgármester. Wiedermann Gábor a Népszabadságnak azonban a hét elején még úgy nyilatkozott, hogy a testület a fáradtság miatt mondott áment, de ezt az Indexnek már kategorikusan tagadta a polgármesteri szobában. Túl akartak esni, és túl is estek.

Megéri?

A Pátyi Kurír júliusi számában azonban megjelent egy cikk, amelyet Nagy Ferencné, a helyi MSZP szervezet nevében jegyzett. "Miért nem neveztek el (eddig - szerk. ) Horthy Miklósról közterületet Magyarországon? Valószínűleg azért, mert ellentmondásos személyisége megosztja a társadalmat, és Magyarországon a vezetők többsége nem akarja az emberek megosztottságát, kivétel Páty község. Megéri?" Az idézet automatikusan osztotta meg Pátyot, ráadásul erre reagált a már említett Székely által papírra vetett gondolat is, amely szintén borzolta az ellenzéki idegrendszereket. Az Index egyáltalán nem reprezentatív közvélemény-kutatása ennek mintegy illusztrálásaként egyenlő számban hozott híveket és ellendrukkereket.

A Töki utcában sepregető úriember például egyáltalán nem örül az elnevezésnek, mert szerinte "ez a kétes elsőség egyáltalán nem hiányzik a falunak". Az első ránézésre idős, az első szavak meghallgatása után nagyon idős hölgy viszont igen: "abban az időben nagyon jól éltünk" vezérmotívummal magyarázta véleményét. A fiatalok "nem szeretem Horthyt" és a "megy a buszom" történelmileg vitatható kijelentéssel zárták le a kérdezősködést, de a polgármester szerint ez utóbbi elzárkózás az egész községre jellemző. A negatív visszajelzések elől azonban Wiedermann nem zárkózott el.

Megerősítés

"A Szellő köz lényegesen jobban passzolna a környék "virág és természeti jelenségeket" felvonultató elnevezés-tematikájába"
A polgármester szeptember 4-én azt indítványozta a testületnek, hogy a Horthy Miklós közt változtassák Szellő közre, mert ez lényegesen jobban passzol a környék "virág és természeti jelenségeket" felvonultató elnevezés-tematikájába. A képviselőtestületben Székely László és Sós István Horthyra, a polgármester, az alpolgármester és Éri István Szellőre szavazott, a maradék öt képviselő azonban tartózkodott, így a testület megerősítette az első szavazás végeredményét.

A helyi MIÉP-nek egyébként nem ez volt az első névsikere: tavaly Ortutay Gyula nevét kellett kicserélni Bocskai Istvánéval a helyi általános iskola címtábláján.