A tanárok nem szeretik a kétszintű érettségit

A tanárok és intézményvezetők 62 százaléka nem helyesli a kétszintű érettségi bevezetését - derült ki a Felvételi Információs Szolgálat országos kutatásából, melyben 2003 őszén 3654 tanár, illetve intézményvezető vett részt 298 középiskolából.

A felmérés szerint - melynek adatait a Marketing Centrum dolgozta fel - a bölcsésztanárok körében lényegesen nagyobb az ellenállás (hetven százalék), mint a matematikát (ötvenöt százalék), vagy szakmai tárgyat (ötvenhét százalék) tanítóknál.

Alkalmassági vizsga is lehet

A pedagógusok ötvenhét százaléka helyesli, hogy a középszintű érettségit is elfogadják a felsőoktatási intézmények, döntő többségük szerint azonban a karrierintézményekben (ahol nagy a túljelentkezés) szükséges az emelt szintű érettségi.

Ennél a kérdésnél mindössze huszonkilenc százalékuk válaszolta azt, hogy egyáltalán nem szükséges az emelt szintű vizsga a továbbtanuláshoz. A középiskolai tanárok háromnegyede arra is számít, hogy a kétszintű érettségi mellett néhány felsőoktatási intézmény bevezeti az alkalmassági vizsgát.

Javasolják az emelt szintet

A középiskolai tanárok véleménye megosztott abban a kérdésben, hogy milyen érettségit javasoljanak a felvételizni szándékozó diákoknak, de többen vannak azok (negyvenhét százalék), akik az emelt szintű vizsgát ajánlják, mint akik a középszintűt (negyvenkét százalék).

A véleményeket az befolyásolja leginkább, hogy a válaszadó mit gondol a kétszintű érettségiről. A kétszintű érettségi bevezetését támogatók hatvannyolc százaléka javasolná a felvételizni szándékozóknak az emelt szintű érettségit, míg az ellenzőknek mindössze harminchat százaléka.

A szaktanárok, illetve a 9. és 10. évfolyamos osztályfőnökök az átlagosnál nagyobb valószínűséggel javasolják az emelt szintű érettségit, a felsőbb évfolyamok osztályfőnökei és az intézményvezetők az átlagosnál hajlamosabbak a középszintű vizsgára buzdítani.