Hajnal vezesse léptedet!

Mégis volt KISZ-es emlékünnep - Jelentés a Vörös Fenevad barlangjából

2007.03.22. 08:26
Nem dőltünk be az utódpárti ködösítésnek és megtaláltuk az ország talán egyetlen buliszerű megemlékezését a KISZ alapításának ötvenedik évfordulóján. Tartson velünk a vörös sárkány barlangjába, ahol az MSZP segítségével azok gyűltek össze, akik a rendszerváltással mindent elveszettek. Vagy nyertek egy gyárat. A kazamaták titkától a KISZ szexuális bűneiig minden kiderül. Mozgóképen is.

Azt mondta az MSZP sajtóirodája, hogy nem lesz semmiféle megemlékezés a KISZ megalapításának 50-dik évfordulóján, de mi rettentő dörzsöltek voltunk, és addig vártunk, míg pár órával később az ölünkbe nem hullott egy meghívó a KISZ megalakulásának 50-dik évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezésre. Igazi kapitalista húzással megnéztük, mi is az a Mérnök utca 40, ahol a bulit tartják, és mit tesz Engels, az MSZP XI. kerületi szervezete lakik ott.

Hajnal vezesse léptedet!

Szánkba illesztettük speciális kommunistafaló műfogsorunkat, és Tevan szerkesztővel meg Kovács videós kollégával elindultunk arra az egyelőre titokzatosnak tűnő eseményre, ahol a kormány és az MSZP-vezetés csúcsragadozóit felnevelő Kommunista Ifjúsági Szövetségre fognak emlékezni. Hogy kik, azt nem tudtuk, hiszen a meghívó nem árulta el. A bevezetőt Wiener György tartja majd, akiről a papír annyit közölt, hogy "országgyűlési képviselő", de mi, túlműveltek még azt is tudtuk, hogy az MSZP színeiben.

Fidel Castro és a pneumatikus szocialista

A helyszín egy lapos panelépület, ami lehetne iskola vagy közösségi ház is. Egy kis csapat öltönyös férfivel érkezünk együtt, hatvanasok mind és jó a kedvük, ami ránk is átragad, sőt a jelek szerint a ház főszervezőjére is, aki mosolyogva ültet le, hogy mindjárt előkeríti az esemény főszervezőjét, Felföldi Lászlót. "Fidel Castrónak foglalt helye van a világ panteonjában" - olvassuk addig az asztalon talált Budapesti Lapban, hogy a következő pillanatban maga Molnár Gyula XI. kerületi szoci polgármester szökkenjen át egy műanyag láncon, laza "helló"-t dobva nekünk. "Helló" – suttogjuk megbűvölten a ruganyos politikus lába nyomának, aztán már ott áll Felföldi, aki kedvesen megengedi, hogy tudósítsunk az eseményről és kamerával is forgassunk.

Hol vannak a fiatalok?

Néhány periférikus agysejt elvesztése árán áttörünk a borokból, töményekből és hidegkonyhai termékekből épített barikádokon és ott állunk az ünneplő KISZ-esek között. Első blikkre van valami furcsa az egészben. Igen, saccra mindenki minimum közelíti a hatvanat, de a derékhad a hetvenet is, öltönyök és kosztümök, de sehol a fiatal nagyimroid vagyonátmentők, kommunista ifjút egy darabot sem látni, azaz egyet igen, de róla rövidesen kiderül, hogy a Fiatal Baloldal baráti küldötte és nem ex-kiszes. A asztaloknál márványosan váltakoznak a "rendszerváltás vesztese"-mintájú bolyhos, mellben merész ráncot vető zakók a sikeres kapitalista beilleszkedést sejtető modellekkel.

Nem hiába daloltak annyit

A műsor a KISZ-induló eléneklésével indul. Felállunk, az ünneplők meg rutinosan rágyújtanak, hogyaszondja:

Fel, kommunista ifjú sereg,
Hajnal vezesse léptedet!
Higgy elveidben, jó karodban bízz,
Melletted elvtárs a KISZ.

Csodálatos íve van a dalnak. Az első strófánál még egész sokan vihognak, van aki szégyenlősen elpirul, a jobb hátsó sarokban páran még Ki-Hi-Hi-Hi-Hisz-eznek is egy sort, aztán ahogy haladunk előre -

Úgy indulunk, mint zúgó vihar,
És úgy áradunk, mint a dal.
Édes hazánkért, a forradalmi pártért
A néppel tűzön-vízen át.

– úgy apad el a nevetgélés, az arcok kicsit át is szellemülnek, a zúgó viharos rész láthatólag a csúcspont, aztán a mocsárlecsapolás gondolatára mindeki belead apait-anyait:

Jöjj, ifjú társam, munkára fel!
Rólunk a Hanság énekel
Nem gyűr le minket sem a tűz, se víz,
Egységbe forraszt a KISZ.

A harmadik zúgó viharozás úgy hat, mint egy tömeges Botox-kezelés: a ráncok kisimulnak, a zakók ujján lelapulnak a bolyhok, mintha egy kicsit be is rúgtunk volna a keserédes dalolástól.

Állatáldozat Debreczeni Józseffel

Ekkor derül ki a számunkra, hogy ez valójában az egykori XI. kerületi KISZ-szervezet 5 évente megtartott emlékbulijainak soros darabja, és talán az egyetlen ilyen 50-dik évfordulós esemény az országban, kivéve persze, ha Szilvásy György, Bajnai Gordon, Persányi Miklós és Fletó Fletonovics, no meg persze a háttérben meztelenül bujkáló hű krónikás, Debreczeni József, éppen nem most áldoznak fel egy fideszes kecskebakot egy bunkóbarokk rózsadombi villa pincéjében. De oda nem szereztünk meghívót, ide viszont igen.

Eltekintve attól, hogy itt egy elnyomó kommunista rezsim ifjúsági szervezetének egykori főállású alkalmazottai mulatoznak, a hangulat kivételesen kellemes, a műsor pazar, és az ilyen dolgoktól aranyos nénik és vicces bácsik társaságában sokkal de sokkal könnyebb eltekinteni, mint azt mondjuk Áder János nyilvánosan valaha is bevallaná. Géppisztoly nélkül helyesek a komcsik, na, úgy tűnik tényleg jó a kedvük minden ellenére, bár az is igaz, hogy a szónokok annyiszor mondják el, hogy vállalni tudják a régi cselekedeteiket, hogy felmerül a gyanú, miszerint annyira mégsem. Felföldi László viszont kicsit elszomorít azzal, hogy "nem akarunk elindulni az Aurórához."

Beszél a párt

A felszólalók pazarok: Szabó Vilmos kerületi MSZP-elnök úgy intonál, mint egy nagyon másnapos Al Pacino, Molnár Gyula polgármester, egykori fővárosi MSZP-elnök pedig nehezen leírható döbbenetünkre gyakorlatilag elárulja, hogy karrierizmusból lépett be a KISZ-be. Elkezdi ugyanis fejtegetni, hogy a nyolcvanas években sokan azért léptek be, mert akkoriban egy munkahelyen pontosan lehetett tudni, hogy az ember milyen ritmusban juthat előre a ranglétrán, aki viszont átigazolt a KISZ-be, az mozgalmi vonalon gyorsan leelőzhette a konkurenciát, aztán sokkal potensebb káderként térhetett vissza a szakterületére. Molnár rétor a következő mondattal érzékeltette, mennyire más lehetőségei voltak a fiataloknak a régi rendszerben: "akkor még nem volt ez a bróker."

Túl sok volt a pártállami dugás?

Ha nem ilyen helyen lennénk, azt mondanám, hogy Wiener György ezután lebilincselő előadást tartott a KISZ alapításának történetéről, de pártházban ilyesmivel jobb nem viccelni. Azt például nem tudtuk, hogy a paranoid kommunisták '45 és '57 között is elhallgatták a Tanácsköztársaságot, nehogy valaki megkérdezze, hol is vannak a népbiztosok. Vagyis nem is voltak paranoidok, hiszen a népbiztosok szovjet megsemmisítő táborokban voltak, ami akkoriban sem lett volna népszerű válasz. Wiener doktor a legnagyobb sikert azzal aratja, amikor felidézi, hogy a jobbosok a rendszerváltás után szexváddal illették a KISZ-t, nevezetesen hogy direkt erkölcstelenségből összehoztak fiatal lányokat és fiúkat.

Ha a maguk rendszere lenne

A legaranyosabb felszólaló Rudas Erzsike néni, aki az 57-es alapítástól 7 évig volt kerületi KISZ-elnök. A tündéri szélsőbalos amazon az üvöltéstől a kiabálásig terjedő regisztereken játszva tart szórakoztató ordibálást "miért kellene lehajtani a fejünk" tematikában és bemutatja nekünk Zsókát, a "kerület egykori pénzügyminiszterét", akinek az idejében nem volt egy fillér hiány sem. Erzsike néninek még ma is olyanokat mondanak az emberek az utcán, hogy "csókolom Erzsike, ha a maguk rendszere lenne, jobban élnénk."

Forradalom a túloldalról

Cigiszünetben fantasztikus dolgokat tudunk meg egy ősz hajú, 58 éves egykori kiszestől. Például, hogy az az élénken gesztikuláló bácsi az ajtó mellett 56-ban kilenc napig bujkált a Hőerőmű pincéjében, miközben fönt ülésezett a Munkástanács. És hogy az egyik bujkáló öreg komcsi a nyolcból egy nap megunta, fölment az erőműbe, ülés közben fölmászott a pódiumra és a fülénél fogva lerángatta onnan a Munkástanács 24 éves elnökét, akit nagyon szeretett, hogy "te hülye, ne tedd tönkre a karriered".

Az igazi sztori mégis az volt, hogy újdonsült barátunk bennfentesként megerősítette a Nagy Budapesti Horgászsejtések egyikét, miszerint az Erőmű Dunával összeköttetésben álló ülepítő medencéjében óriási halak élnek. Be fogok lépni egy energiaipari szakszervezetbe.

Jól kivehető, hogy a KISZ-es törzsközönség nem egyszerűen balra áll az MSZP-től, de kerek perec megtagadja a rendszerváltást, furcsa módon mégsem lettek olyan állandóan zsörtölődő viktimológiai esetek, mint a hasonló korú jobbos társaságok. Az ízületekre sajnos nem hat jótékonyan az állampártiság, így tánc azért nem volt, dumaparti és fényképmutogatás annál inkább.

Az online sajtó Recskje

Aztán egyszer csak, amikor már elandalított minket a Kádár-kor bűbájos lehelete, meg a sok szilvapálinka, a rendszer még holtában is kimutatta a foga fehérjét. Az történt, hogy Tevan kollégával leléptünk a színről, Kovács riporter és a kamera viszont még maradtak interjúzni. Egyszer csak, minden előzmény nélkül odalépett hozzá a minket az elején nyájasan beengedő főszervező, azt mondta, hogy "takarodó van", kivetette az akkut a kamerából és riporterünket pillanatok alatt kidobta a helyszínről. A KISZ-es megemlékezők értetlenkedtek, mert ők szívesen sztoriztak volna, de hiába. Kidobás közben annyi derült ki, hogy az MSZP-s prominensek elmentek, így Felföldi barátunk tökéletesnek érezte a pillanatot az ellenségesnek gyanított sajtó megregulázására. Erre varrjanak kommunista ifjúsági gombot, Szilvásy György arcképével diszítve!