Maffiózók is nyerhettek a Széchenyi-tervvel

A miniszter elmondása szerint négy napja, egy bejelentés kapcsán értesült arról, hogy egy vélhetően bűnözői érdekeltségű társaság 2002 április-májusában 87,7 millió forint támogatást kapott a Széchenyi-terv programjából törvénytelenül, ráadásul a cég akkor már felszámolás alatt állt. Kóka János vizsgálatot rendelt el az Orbán-kormány "last minute" akciója keretében kifizetett közpénz felhasználásáról. Ha szükséges, akkor a támogatás átvevőinél csalás, sikkasztás gyanújával, a kifizető részéről pedig hanyag vagy hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesz a tárca.

Tízmilliók haveri alapon?

2002 áprilisában és májusában 3.000 pályázó kapott 20 ezer forinttól 600 millió forintig terjedő támogatást. Kóka szerint erősen kétséges, hogy 3 millió forint alatt van-e értelme, megéri-e állami támogatást folyósítani. "A 27,7 milliárd forint 10 százalékát egyáltalán nem gazdaságfejlesztési célokra költötték, ami a Széchenyi program alapvető célja lett volna. Így például 598 millió forintot fizettek ki akkor 94 egyházi intézménynek, 1,8 milliárd forintot kapott 159 önkormányzat és 382 millió forintot osztottak ki 70 kulturális intézmény között" - hangsúlyozta Kóka János.

A gazdasági miniszter a támogatást kapott cégek közül megemlített néhány "gyöngyszemet", amelyek felvetik azt a gyanút, hogy az adott cégek nem szakmai, hanem "haveri" alapon kaptak állami támogatást. Így 75,8 millió forint támogatásban részesült a Tokaj-Hill Borászati Kft., és mintegy 25,6 milliót a Kovács István ex profi ökölvívó világbajnok által birtokolt Ko-Ko és Zsolt Vendéglátóipari Kft.

Az Orbán kormány alatt a Széchenyi Terv 100 legnagyobb összegű támogatására összességében 32,9 milliárd forintot fizettek ki, aminek mindössze 23 százaléka, azaz 7,5 milliárd forint ment vállalati támogatásra, döntő hányada multinacionális cégeknek. "Mindössze 15 magyar tulajdonú társaság részesült a 100 legnagyobb támogatásból átlagosan 100 millió forinttal" - emelte ki a gazdasági tárca első embere. Megemlítette azt is, hogy a program eredeti szándékától eltérően a pénz 77 százaléka állami, önkormányzati feladatokat váltott ki, zömében a termálvíz-hasznosítással kapcsolatos fejlesztéseket fedezte, de tartalmazott szennyvíztisztítási és csatornázási célú beruházások támogatását is.

Alvilági kapcsolat a termálbizniszben

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a már említett bűnözői csoporttal kapcsolatos cégtől egy folyamatban lévő polgári peres eljárás keretében szeretnék visszaszerezni a 87,7 millió forint állami támogatást. Kóka szerint a megkezdett minisztériumi vizsgálatnak fel kell tárnia, és választ kell adnia azokra a kérdésekre, hogy ki a felelős, hogy alvilági kapcsolatot fenntartó céghez közpénz jutott, illetve miért fizetett ki a korábbi kormány a vesztes parlamenti választás után 27,7 milliárd forint közpénzt.

A miniszter megemlített még egy újonnan feltárt ügyet, mégpedig azt, hogy az Orbán kormány 2002 március 19-én, néhány héttel az elvesztett országgyűlési választások előtt, a Széchenyi Plusz elnevezésű pályázaton, 111 milliárd forint értékben, verseny nélkül adta oda két általa kiválasztott kivitelezőnek 38 közút felújításának megbízását. A miniszter szerint az új szocialista-szabaddemokrata kormánynak e szerződés felbontására nem volt lehetősége.

A Számvevőszék már tavaly nyáron tudta

Az Index információi szerint az Állami Számvevőszéknél már 2005 augusztusában készült egy jelentés, amely "a helyi önkormányzati fürdők - kiemelten a gyógyfürdők - helyzete, fejlesztésének lehetőségei, hatása az idegenforgalomra és a turizmusra" címet viselte. Ebben a jelentésben megvizsgálták azoknak a közpénzeknek, állami támogatásoknak az elköltését, amelyeket gyógyfürdőkre és termálberuházásokra fordítottak.

Ez a jelentés megállapítja: "A megkötött támogatási szerződések felbontására öt esetben került sor 2322 millió Ft összegben. Ebből a legjelentősebb a Szentgotthárdi Termálpark kialakítására megítélt 825 millió Ft volt. A szerződés felbontásának oka az volt, hogy a szerződéskötéshez szükséges okmányokat a támogatott a kitűzött póthatáridőre sem küldte meg a támogatónak, valamint a pályázó ellen időközben büntetőeljárás indult."

A jelentés megállapítja azt is, hogy "a támogató kezdeményezésére további három támogatási szerződést bontottak fel": "Egy esetben a támogatott 87,5 millió Ft előleggel az előírt határidőn belül nem tudott elszámolni, illetve a gazdasági társaság ellen felszámolási eljárás indult, amelynek során a támogató a jelzett összegre hitelezői igényét a felszámoló biztosnak bejelentette (Mosonmagyaróvár H-Build 2000 Rt.)."

A rendőrség már 2003-ban nyomozott

A Győr-Online 2003-as híre szerint a mosonmagyaróvári panzióban már 1999-ben üdülési jogokat értékesített a H-Build 2000 Rt. Az ügyfelek különböző nagyságú, 260-610 ezer forint közötti összegeket utaltak át a részvénytársaság számlájára. A szerződés alapján az üdülési jog 99 évre szólt, ám ha az ügyfél nem kívánt Mosonmagyaróváron nyaralni az adott év általa kiválasztott hetében, a H-Build bérbe adta volna a szobát.

A szerződéstől annak megkötésétől számított 15 napon belül el is lehetett volna állni. Ennek ellenére egyes károsultak hiába próbáltak a határidő letelte előtt visszalépni, pénzüket nem kapták vissza. A szerződés aláírásakor azt sem közölték velük, hogy még nem készült el az épület, és arról sem beszéltek, hogy amíg tart a részletfizetés, nem élhetnek az üdülési joggal.

A Pápai Rendőrkapitányság ezért már 2003-ban eljárást indított, és a bűnüldöző szervek olyan személyek jelentkezését várták, akik üdülési jogot vásároltak a H-Build 2000 Rt.-től, ám megítélésük szerint - megkárosította őket a cég.

A Conti Car-tól az Energolon át a H-Build-ig

Bár a Népszabadság cikke elsősorban a kecskeméti maffiaper vádlottjai között emlegeti Csüllögöt és Radnait, a H-Build alapítóit, ők nem csak ebben a fegyvercsempészési ügyben kerültek a hatóságok "látókörébe", hanem az Energol- és a Conticar-ügyben is.

A Conticar Videoszolgáltató és Autókereskedelmi Kft., illetve a Conti-Car Plus Gyártó és Kereskedelmi Kft. tulajdonosai Csüllög és Radnai voltak. Az ő üzlettársuk volt ebben a bizniszben az Aranykéz utcában felrobbantott Boross Tamás is. A három ember között később komoly viták keletkeztek.

A Conti Car helyét Sándor István alezredes a parlament olajbizottsága előtt 2000-ben így jellemezte a Népszabadság idézete szerint: "... ők voltak a legerősebbek, a leggazdagabbak, nekik jutott a legtöbb pénz az olajból, ők szerették volna az úgynevezett belvárosi szórakozóhelyek túlnyomó részét, játéktermeket megszerezni. Ez volt, ahol békés úton ment, ahol megkeresték a tulajdonost és az maga társult velük, de volt, ahol ellenállásba ütköztek, és ott jöttek az úgynevezett gránátdobálások."

A Conti Car tárgyalásait gyakran tartotta a margitszigeti Thermal Hotelben, állítólag ide jegyezték be, mármint a szálló 604. szobáját adták meg a 200 millió forintos alaptőkéjű H-Build 2000 Építőipari Rt. székhelyeként is. Ennek Radnai igazgatósági, Csüllög pedig felügyelőbizottsági tagja és egyben tulajdonosa is volt egyes információk szerint.

A kecskeméti maffiaperben is érintettek

Kecskeméten Radnai Lászlót és társait azzal vádolja a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, hogy két tételben több fegyvert szereztettek be Szerbiában, melyeket becsempésztettek az országba. A vád szerint ezekkel a fegyverekkel akarták megöletni azt a Balaton-parti vállalkozót, akinek érdekeltségeit aztán át akarták venni.

Radnai, Csüllög és harmadik társuk, Ferencsik Attila azonban nemcsak a kecskeméti perben vádlottak, hanem az Energol-ügyben is, amelynek tárgyalása évekig zajlott, zajlik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az Energol-ügy a kilencvenes évek legismertebb olajügye volt, a vádhatóság szerint 19 vádlott összesen 6,7 milliárd forint kárt okozott több tízmillió liter kőolaj illegális forgalmazásával és a közterhek be nem fizetésével.

Radnai egyébként az Index korábbi cikke szerint tagadta bűnösségét az Energol-ügyben, amely korábban a jobboldali sajtó kedvenc témája volt. Az Energol ugyanis kapcsolatban állt az ETL nevű céggel, amelynek három tisztségviselője is MSZP-s kötődésű.

A szocialista kapcsolat

Erről Dorkota Lajos akkori fideszes honatya néhány évvel ezelőtt így emlékezett meg a Parlamentben: "1992 után több száz olajügyben indult el a nyomozás, a legismertebbek és a legjelentősebbek a Kordax, az olajezredesek, a Conticar, az Energol és az ETL ügyei voltak. Az elkövetés tipikus esetei a gázolaj HTO-kénti elvámolása, kötelező festés elmulasztása, visszaélés a hto-jegyekkel, a hto szőkítése és visszaélés halasztott vámfizetéssel."

Dorkota mindehhez hozzátette: "1997-ben fogott hozzá a Központi Bűnüldözési Igazgatóság az Energol olajkereskedelmi vállalat körüli ügyek felgöngyölítéséhez. Maguk a cselekmények évekkel korábbiak. Az Energol egyik főszállítója a Slovnafttal is kapcsolatban levő, miskolci székhelyű ETL volt.

A két vállalatot gyorsan megszűnő, nagyrészt fiktív telephelyű egyéb vállalkozások vették körül, amelyek között az olajat papíron, szerződésekkel és számlákkal mozgatták. A fiktív vállalkozások közbeiktatásának az volt az értelme, hogy ezeknél az ügyeknél a nyomozás megszűnt. Az ETL felügyelőbizottságának tagja volt Karl Imre MSZP-s országgyűlési képviselő, energetikai államtitkár - kinevezésekor felügyelőbizottsági tagságáról lemondott -, Lippai Lajos MSZP-s képviselő, Szűcs Erika, az MSZP országos választmánya gazdasági munkacsoportjának vezetője."