Nincs nyoma a rendőri könnygáztól meghalt lánynak

Minden korábbinál súlyosabb vád érte az őszi utcai harcokkal kapcsolatban a rendőrséget, a napokban halált okozó vétség miatt is feljelentették. Az egyik 56-os szervezet konkrétumok nélküli feljelentése egy hosszabb ideje szóbeszédben terjedő történeten alapszik: egy 12 vagy 14, esetleg 16 éves diáklány meghalt az oszlatásokkor használt könnygáztól. Az Index már hosszabb ideje próbálja kideríteni, igaz-e a történet, a forrást meg is találtuk, de bizonyítékot nem találtunk.

Még a Deák térnél zajlottak az október 23-i összecsapások a rendőrök és a demonstrálók között, amikor a pesti utcákon elterjedt a hír, hogy meghalt egy tüntető. Néhányan az állítólagos áldozat vérével áztatott zászlót hordoztak körbe a tömegben. Nem sokkal később a Rákóczi úton már gyújtóhangú beszédekben próbálták maradásra bírni az Astoria felől elszivárgó honfitársakat azzal, hogy a rendőrök nem is egy, hanem már négy embert öltek meg az utcai harcokban. Rövid idő múlva kiderült, hogy sérültek vannak, de halott nincs .(Ezekről az esetekről újra olvashat itt és itt és itt, valamint itt. Az is kiderült, hogy sérülések egy része nem volt annyira súlyos, mint első látásra tűnt, erről itt talál részleteket.)

Néhány nap múlva felbukkant, és gyorsan terjedt egy eltitkolt halálesetről szóló történet is. Eljutott a Kossuth tériekhez és a liberális körökhöz egyaránt.

Az első hír: egy 12 éves kislány meghalt, miután október 23-án a Batthyány-örökmécsesnél az iskolai csoportja is kapott egy nagyobb adagot a könnygázból. A kislány szervezete valamiért különösen érzékenyen reagált a szerre, és bár kórházba került, pár nappal 23-a után meghalt.

Sokan kételkedve fogadták a történetet, életszerűtlennek tartották, hogy titokban maradhatott, és nincs már vele tele a sajtó. Mások azzal érveltek, egy ilyen információt csak eltussolni lehet, ha ugyanis nyilvánosságra kerül, befellegzett a rendőri magyarázkodásnak, védhetetlenné válik az állami erőszak.

Az Indexbe hamarosan több helyről is befutott az információ az életét vesztő lányról, és bár a történet nem pontosan ugyanaz volt, az információk, úgy tűnt, kiegészítik egymást.

A Változatok: A 12, 14 vagy 16 éves lányt az örökmécsesnél fújták le a könnygázzal. Allergiás tünetekkel többször bekerült a MÁV-kórházba, ahol néhány nap vagy öt nap múlva meg is halt.

A MÁV-kórházba nem vihették volna

Az első valódi információ megváltoztatta a helyzetet: ha igaz a történet, akkor a kórházban meg tudják majd erősíteni. Az eltussolás lehetőgét kerülve nem hivatalos utakon igyekeztünk információt szerezni a halálesetről, a megkérdezettek azonban egyértelműen közölték, hogy sem 12, sem 16 éves lány nem vesztette életét tüdőpanaszok miatt az október 23-a uán. Tizenhat évesnél fiatalabbakat nem is fogadnak a MÁV-kórházban, őket a gyerekosztállyal rendelkező kórházakban kezelik. Az óvatos kezdés után egy hivatalos cáfolatot is szereztünk a MÁV-kórház vezetésétől. Vízkeleti Tibor, a kórház főigazgatója szerint a pletykákban emlegetett időszakban még csak hasonló esetük sem volt. A főigazgató szerint ha a rendőrség által használt könnygáz halált okozna, biztosan nem vetnék be. Zacher Gábor toxikológus szerint ugyan előfordulhat, hogy valakinek a szervezete nagyon érzékenyen reagál a szerre, ennek esélye körülbelül egy a százmillióhoz.

Meglett a forrás

A kutatás első, negatív eredménnyel záruló köre után fordulat következett a halálos áldozat utáni nyomozásban. Egyik forrásunk megtalálta, honnan indult el a szóbeszéd. Egy osztrák tulajdonú építőiparialapanyag-gyártó vállalat egyik alkalmazottja jelentette be a cégvezetésnek nemrég, hogy az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján kitört utcai összetűzések miatt elvesztette leánygyermekét. M. György 300 ezer forint temetési segélyt kért és kapott a cégtől, és hosszabb szabadságra ment. Sikerült megszerezni M. György mobilszámát is, és az is kiderült, hogy egy Pest környéki faluban, Mendén lakik. M. György azonban napokig nem válaszolt a hívásokra.

Nem vizsgálták, igaz-e

Földi Tamás, a vállalat ügyvezetője viszont megerősítette az információkat. De az elbeszéléséből az is kitűnt, hogy a - vállalatnál már szinte mindenki által ismert - történetről nem tudják, igaz-e. "Az biztos, hogy nem tudjuk, milyen összefüggésben van az eset a rendőri intézkedésekkel, sőt azt sem, hogy igaz-e a történet" - mondta el kétségeit az ügyvezető, de hozzátette, ennek ellenére bíznak a dolgozóban, és minden segítséget készek megadni neki. Földi Tamás szerint egy ilyen súlyú tragédiánál érthető, ha valaki nem akar a nyilvánosság elé állni, ezért személyes információkat kétségei ellenére sem akar kiadni.

Több nap után M. György felvette a telefont, de az első kérdés után lecsapta. Ezután a megadott lakhelyen próbáltunk információhoz jutni. Az hamar bebizonyosodott, hogy Mendén senki sem hallott a lány haláláról, az önkormányzat szerint az utóbbi hetekben egyetlen idős bácsit temettek a négyezer fős településen.

Letagadta még a létezését is

M. megadott lakcímén valóban M. György lakik, de a veje szerint csak névrokon, egy idős, évek óta rokkantnyugdíjas férfi, akinek csupán egyetlen lánya van. A vej szerint valamilyen pletyka miatt már kerestek rajtuk valakit, de a könnygáztól meghalt kislány történetét most hallja először. A családi ház kapujában folyt a beszélgetés, a vej pedig nem vette zokon a tolakodást, sőt szerinte az ismeretlen M. György fals címe olyan, mint amikor őt kereste a rendőrség egy azonos nevű ember ügyleteivel.

Nincs rá semmilyen bizonyíték

Az újabb zsákutca után ismét megpróbáltunk beszélni M.-mel, aki ezúttal nem tette le a telefont. Azt mondta, hogy Mendén nem jártunk rossz címen, a rokkantnyugdíjas névrokon valójában az édesapja. M. azonban változatlanul nem volt hajlandó semmilyen bizonyító erejű információt elárulni, még lánya iskolájának nevét is csak egy személyes találkozón mondaná el nekünk - annak viszont, mondta, még nem jött el az ideje. 24 órával később egy újabb telefonbeszélgetésen M. újra azt állította, hogy gyermeke a rendőrök által használt gáztól vesztette életét, de ezt nem tudja orvosi látlelettel bizonyítani, a rendőrséghez pedig éppen a szervezet ellenérdekeltsége miatt nem fordult. M. újabb ígéretet tett egy négyszemközti beszélgetésre. Erre napokig vártunk hiába, M. nem jelentkezett, ismét elérhetetlen lettt. Úgy tudjuk, hogy munkahelyén sem jelent meg, noha szabadsága lejárt.

Nyilvános vád lett belőle

M. újabb eltűnésével egyidőben viszont a Deport-'56 Szerdahelyi Szabolcs elnök aláírásával a miniszterelnöknek, az országos tisztifőorvosnak és a sajtónak is elküldött egy-egy levelet. Szerdahelyi halált okozó vétséggel vádolta meg a rendőrséget, és jelezte, hogy feljelentést is tett az ügyben. Arról, hogy ki lehet az állítólagos áldozat, csak a tisztifőorvosnak címzett szöveg ad némi támpontot.

"Mint az köztudomású, a rendőrség nem volt megelégedve a szeptember 18-i, a televíziós ostromnál használt könnygáz hatásfokával, és a mellékelt dokumentumok szerint, a két nappal későbbi tömegoszlatásoknál már új, sokkal drasztikusabb szereket vetett be, nagy titkolózás közepette. Nyilvánvaló, hogy minél drasztikusabb egy szer, annál kevésbé alkalmazható zárt vagy félig zárt térben, illetve közvetlen közelről. Márpedig. a televíziós felvételek tanúsága szerint, ez nem volt ritkaság. Információink szerint a szerencsétlenül járt áldozat is egy kapualjba beszorítva szenvedte el a gáztámadást, majd hazatérve rosszul lett. Ezt követően kórházba került, ahol már az intenzív osztályon sem tudták az életét megmenteni. Feltehetően az idő múlására hivatkozva állítja azt a rendőrség, hogy a tömegoszlatások alkalmával nem történt haláleset, holott a háborús tapasztalatokból is tudható, hogy a gáztámadásnak vannak elhúzódó, ám végül mégis csak halállal végződő szövődményei" - írta a Deport-'56 elnöke vizsgálatot követelve.

Bár úgy tudjuk, hogy a szervezet az Indexhez is elküldött egyik változatot (a MÁV-kórházban meghalt 16 éves diáklány) küldte meg az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak, megkerestük Szerdahelyit, hogy M. György ügyéről van-e szó, illetve, hogy ismer-e olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztják az időről időre előkerülő híreket. Az 56-os szervezet vezetője csak annyit mondott, nem kapott felhatalmazást arra, hogy a levelekben olvashatóknál több információ nyilvánosságra hozzon.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalának kommunikációs osztályán Ritoók Emese azt mondta, hogy érdeklődtek a fővárosi kórházaknál, de a vizsgálat első körében nem találták nyomát a Deport-'56 levelében leírtakhoz hasonló esetnek.

A rendőrök nem vegyészek

"Csak nem gondolja bárki is, hogy ha egy ilyen esemény megtörtént volna, nem ezzel lenne tele a sajtó!?" - fakadt ki az ORFK kommunikációs igazgatójának helyettese. Németh Lajos szerint ha valós lenne a Deport-'56 által megfogalmazott állítás, nem maradt volna titokban az eset, és a rendőrségnek is tudomására jutott volna. A rendőrök azonban nem kaptak a könnygáz miatt bekövetkezett halálesetről semmilyen jelzést. Németh azt is hangsúlyozta, hogy az alkamazott gázt a rendőrség nem vegyészként használta, a szernek megvan a hatósági tanúsítványa, amely igazolja, hogy a magyar rendőrség által használt magyar gyártmányú könnygáz nem életveszélyes.